Tetszik ez a fajta power/doom/heav hangzás keveredés. Az egyik idolukat, a Manilla Roadot az első lemezeik óta imádom, első kiadásos LP-vel. Ezért (a Crystal Vyper több lemezét is hallgatva) úgy vélem, ez a banda még nem fejlődött átütő erejűvé. De azért drukkolok nekik.
Szerintem ez egy nagyon jó album. A progresszív/power metal széles ösvényén. Minél többet hallgatom, annál inkább értékelem a hangszeresek tudását. Már-már virtuóz és a dalok ezáltal sem széttöredezettek. Volt, hogy egy-egy sávot vékonynak hallottam, de legyen ez a banda sajátja, ezesetben pont jó, ha nem tucat a hangzása. Ősdz8intán bánom, hogy nincs (még?) CD-n. Pedig az album és az SP-k borítói is érzékenyek, okosak és szépek.
Nehogy az első benyomás döntsön, hogy látom, valaki a Covenant nyomába érne? Érdekes a black/thrash keveredése a power stílussal és ezzel a mennydörgő énekkel. A Planet Opblivionra kiteljesedett bennem egy apokaliptikuskép. Ha érik is még bennem, most értékelem kellő magas ponttal.
Ez nagyon a FF-hírek rovatba való zene. Másfelől ? mivel sok ilyet hallunk itt ? ismét szóváteszem a basszus dob precizitása mellett a dinamika háttérbeszorítását. Beáll a hangerő valahová és ott marad, csak a ritmus, a cséplés és szünet navigál. Amúgy pedig a stílushoz méltó alkotás. A borító is aprólékos, sose váljon valóra.
Hozza amit egy experimentál hoz, káoszt, orkánszerű hangdörgedelmet. Én nem bírok megbarátkozni ezzel a stílussal, nem veszi be a gyomrom.
Nem értem a svéd/finn hard rock/metál bandák popba hajló megnyilvánulásait. Kezdő metálos koromban hánytam volna ettől, most már elviselem, de szeretni nem tudom.
Nem vártam ilyen jó lemezt ettől a bandától. Az együttes lemezeinek teljesítménye elég változó, ez most egy jó lemez lett.
Az utóbbi lemezük teljesen levett a lábamről. A számomra egy mélyen kidolgozott, alapos egyszerre kimunkált és mégis ösztönös zene. Lehet, várok valamit, ami megráz, mint az áram, amikor hallom (van itt több banda, akinek egy-egy lemeze így hatott), de hogy ez egy kimagaslóan jó, összefogott, koncepciózus lemez, az tagadhatatlan. Egyre többet tudok meg a bandáról és SP-ről is, és kívánom, hogy jussanak el minden nagyszínpadig.
Deathcore. Ezt sem szeretem, bár jobban elviselem mint az experimentált.
Én speciel a Summoningot sem szeretem és nem is hallgattam soha, mert nem érdekelt. Ez a lemez egy jobb hangzással sem kapna tőlem több pontot, mivel mint a Summoning ez is hidegen hagy.
Rage mellett ez volt a másik anyag, amit gyorsan le akartam tudni, hogy a jó lemezekre több időm legyen. Női frontos hard rock/heavy metal, fényévnyi távolságra minden érdekestől.
Sablon heavy metal néhány progos résszel. Ahol kevesebb a Disney kompatibilitás, ott azért működik. Első nekifutásra a Carry Onig bírtam, az érvágósan unalmas, fájt pazarolni rá az időmet. Tegnap este letoltam a kedvenc Neal Morse lemezemet (Sola Scriptura) egy kis proggerkedésre vágyva, a minőség és egyediség közti különbség égbekiáltó, még ha nem is egy vonalról beszélünk.
A Needless Heresy albumát imádtam pár évvel ezelőtt. Rövid, tüzes és letaglózó anyag volt. Kifejezetten vártam a folytatást, ami sajnos erőteljesen ellentéte lett a debütálásnak. Nem rossz lemez, tök jól néz ki, de sokszor nem tudják a srácok kitölteni azokat a monumentális időkereteket, aminek nekiugrottak. Nem rossz a The Cosmic Cauldron nemzetközi szinten sem, de az előd ösztönössége sokkal jobban bejött.
Forgácshoz méltó finomság, de ezt már írtam a cikkben:)
A gitárhangzás vastagságának, erejének megfelelő szélességű döglött hallal kellene felpofozni, aki nem hajol meg a sötétség előtt! Ugyanakkor nekem ez a fojtogató, nyomasztó légkör túl direkt és kapaszkodó nélküli. Mintha valakit belelöknének egy adag fortyogó kátrányba és még rá is parancsolnának, hogy tessék megfulladni. Nincs ösztönösség, kevés az ötlet.
Igényes popzene ez, meg minden, de a rádióban van a helye, nem itt. Te jó ég, a közepére már olyan unalmas, mint egy 50-szer ismételt délutáni zsarusorozat zenéje a 80-as évekből... Fő témaköre a szerelem és az érzelmek...dömdödöm :)
Meglepő, de ez a cirkuszi sablonhalmaz fél órában még működőképes is lett volna. Thrash részek egész jól sikerültek, a többi természetesen kuka.
Nekem néhány dal hosszabbnak tűnt a kelleténél, ettől függetlenül továbbra is a valaha volt legjobb hazai zenekarok egyike. Egye fene, feltolom tízre. Hazai és ma is jól esett.
Minden core-sága ellenére tetszett, de ezt csak néhány dalonként lehet meghallgatni, megfelelő hangulat mellett (öreg vagyok már ehhez). A borítón a maszkos csákó a bokorba invitál???
Én erősen szelektálok általában a Summoning lemezek közt is: akad pár nagy kedvenc és jó néhány, amit középszerűnek tartok. Ez egy jól sikerült anyag ettől a friss formációtól még akkor is, ha sajnos egyéniséget itt sem kereshetünk. Munloire hatalmas dal!
Ez a trip számomra a White Skull-t és a Warlock-ot juttatta eszembe. Ami nem is igazán volt baj... mert legalább még mindig azt hiszem kis taknyos vagyok. :) - Mindjárt elő is veszem a csajok albumait. - Marta pedig igencsak odateszi magát a Whispers From Beyond-ban (tetszik az akcentusa), ami egyértelműen Warlock párhuzam. :) - A zenekart nem ismertem - csak az "elődöket" - szóval számomra már az is meglepő, hogy nem csak énekel, hanem gitározik is a hölgy.
Akkor inkább Malmsteen...
Nos, aki szereti a jóféle death/thrash lemezeket - ilyen azért elég ritka - , annak felesleges tovább is keresgélni, itt van a Needless új albuma. - Nem, nem tudom mihez hasonlítani őket, s azt hiszem nem is kell . :) - (Bevallom, előtte azért a Heresy albumot végigpörgettem, mert számomra teljesen ismeretlen volt a banda.) - Jó volt hallgatni, mert az apró kis trükköket, finomságot amit gitáron játszanak többször is végighallgattam. Igazából több apró kis darabja a nótáknak rejt olyan zenei megoldásokat ami miatt többször is újra kell hallgatni. - Nem kicsit meg is lepődtem azon, hogy hazánk fiai. :)
A cseh legények azt hiszem elérték a céljukat, s sikerült egy igazán hideg és sötét albumot kreálniuk. De az egyedi karakterrel leírható hangzás nem könnyíti meg a mű azonnali, úgymond instant befogadását, hiszen a sötétség manapság sem aposztrofálható egy egyszerű, kézzelfogható fogalomként. - A vokál érthetetlenségét negatívumként jegyzem, s továbbá azt is, hogy az album végére már rendesen visszhangzott a koponyám. (- Persze, lehet csak az ürességtől.) - A stílussal most ismerkedők számára ez elég kihívást jelentő korong lehet.
Bevallom, a zenekar előző albumai mind a mai napig pörögnek, hol itt, hol ott. Viszont most 2-3 számért nem fogom ronggyá hallgatni az Aeromantic második felvonását. - (Mondjuk még mindig jobban esik ezt hallgatni autóvezetés közben, mint a hírcsatornákon felhergelni magad a dugóban.) - Viszont Björn Strid hangjába még mindig szerelmes vagyok. El se merem képzelni milyen ingereket váltana ki belőlem, ha az ellenkező nembe tartoznék. :D - Visszatérve, a zenekar részéről most egyfajta biztonsági játékot érzek, persze még mindig profi szinten... Azok ellenére, hogy ellenszenvesen fogadom, az új lemez folyamatosan, és lassan érik be... Az tuti, hogy sokaknál ki fogja csapni a biztosítékot. (Nem is csodálkozom rajta, ha az oldal eredeti szellemiségét figyelemben tartjuk. Ez biz' már rendszeridegen.)
Bármikor el tudnám ezt hallgatni Tolkien klasszikusának olvasása közben. - Talán a hangzás némi kritikai felhangot érdemelne, de mint "kezdő" zenekarba nem illik csak úgy páros lábbal beleállni. - Mindenesetre Summoning rajongóknak ez az album még kellemes utazás is lehet. :)
A csaj jól énekel, de a zene elég sótlan. A Battle Beast új albuma az előzetes dalok alapján köröket ver majd erre.
Egyáltalán nem rossz ez, de nem nekem szól...
Az a helyzet, hogy ez gyakorlatilag ambient zene, és mint ilyen, a hangulatteremtésre van kihegyezve, a hagyományosabb, verse-refrén dalértelmezés itt értelmét veszti. Adott egy sötét, gonosz hangfolyam, amire valakinek vagy rááll az agya vagy nem tud vele mit kezdeni. Ez teljesen normális, nem vagyunk egyformák. Nekem ez egy kis híján 10 pontos hangulatcunami, de csak azért nem 10, mert mostanság nem szeretek gyorsan 10-et adni. Érdekes, hogy az Inferno pályafutása nagyobb részét egy teljesen középszerű és meglehetősen unalmas (ennek elenére metallumon szerették régen is) cseh black metal bandaként élte le és az utóbbi kb 3 anyaguk ment el a mostani irány felé.
Ez nekem semmilyen formában nem mond semmit. Eleinte elintéztem volna egy semleges 5-tel, de a felénél már kifejezetten zavart. Ha végi bírtam volna hallgatni, elértem volna az egyig. Lehet, hogy zeneileg igényes, de annyira üres és semmilyen, hogy kifejezetten irritált.
Ez egyáltalán nem rossz. Nekem eddig teljesen kimaradt a banda, most hallom őket először. Egy Joacim Cans kaliberű hanggal 9-10 pontos lehetne az anyag. Nekem az énekes itt gyenge láncszem.
Kifejezetten erős lett ez az új "Summoning" anyag :) Tetszik a koncepció, hogy dungeon synth és metál nóták felváltva váltják egymást. Persze leginkább az tetszik, hogy nem arról szól a projekt, hogy lemásolják a Summoning hangzást, hanem saját és nagyon jó dalokat írtak. Kiváló bemutatkozás.
Egy kiváló progresszív metal lemez Pinochet tábornok hazájából! A zenészek profi szinten hozzák az izgalmakban teli számokat egységesen magas színvonalon. Ennél jobb bemutatkozó lemezt aligha tudok elképzelni. Minden elismerésem a lemezt illetően. Köszönet az ajánlónak!
Annyira nem tetszett, mint az előző körös W.E.T. és mint az együttes előző lemeze, de még így is kellemes hallgatnivalónak bizonyult számomra a lemez. Az Orchestra előző lemezét jobbnak érzem valamivel a mostanihoz képest, mintha fogósabb számok lettek volna rajta. Ja igen és köszönet az ajánlónak! :)
Ezzel hasonlóan voltam, mint a TNFO AOR lemezével. Debütáló anyagnak tökéletes, jól megírt számok, énekdallamok, kiváló hangzás. DE ebben a lemezben szerintem egyrészt semmi újdonság nincs, másrészt ezt progresszívnak nevezni elég nagy bátorság, márpedig megtették itt-ott bizonyos cikkekben. Ja, ráadásul marha hosszú...
A lemezt már megjelenés előtt meghallgattam néhányszor, így ízt kell mondanom, hogy az előzőhöz képest - amire 7.5-et adtam - nekem jobban tetszik. Abban is éreztem a többletet, de ez sokkal jobban nekem szól.
Nem is tudom... Az első lemezük nagy kedvencem volt, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Korrekt, ám súlytalan anyag, kevés gitárral, annál több billentyűvel. A '80-as évek filmzenéit idézi, de kb. annyi emlékezetességgel.
Alapvetően nem vagyok odáig az ilyen filmzenés, zongorás, hangulatcuccokért, ez valahogy mégis jól esett. Az biztos, hogy kellemes háttérzene lenne valami fantasy olvasásához.
Egy jópofa heavy metal album a lengyel csaj frontos csapattól, Lovecraft fantasy világa ihlette koncepcióval. Érdekes módon az utolsó négy dalra indult be nálam a cucc, de azért nem estem hanyatt a székkel!
Nagyon erős, nemzetközi mércével mérve is kimagasló lemez a magyar bandától. Már a 2019-es Heresy című album is lenyűgöző volt. Egyelőre az egy kicsit jobban tetszik, és ahhoz mérten adom a pontot. Gratulálok a csapatnak, egytől-egyig kiváló zenészek. A dalok egyediségéhez, a thrash-, death- és black metal éléskamrájából egyaránt bőségesen merítő zene kiváló minőségéhez kétség sem férhet!
Bővebben a tavaly december 09--n megjelent ismertetőmben olvashatsz az albumról.
Atyaég mekkora lemez!!! De rég hallottam ekkora hangulatot experimental black fronton. Benne van az Oransi Pazuzu, a Deathspell Omega és még az Ulcerate varázsa is. Nálam telitalálat, sokat fog pörögni!
Az Infant Annihilator folyamatos domesztikálódása nem elszigetelt eset, hanem egy, a stílusra is jellemző folyamat. Ennek a jelei erősen megmutatkoznak a Ritual Hymns-en is. Számomra még mindig sok a megmosolygós deathcore elem és megoldás a hosszútávú barátsághoz, de a The Monolith Deathcult-i zeneiség fel-feltörése mindenképpen biztató jel. A lemez hossza szerintem indokolatlan és egy 2 éve létező bandára jellemzően sok megoldás útkeresésnek, környezetidegennek hat egyelőre.
Kellemes, nem túl tolakodó bemutatkozó anyag. Részemről egy hangyányival lehetett volna karcosabb és agresszívebb, de így is abszolút élvezhető debüt volt.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 458. 459. 460. 461. 462. Full screen Vertikális nézet
2022. január 29.
boymester 69Nostromo79 mike666 Husky 9000Sanyi dimmurtal Szpeter Weide ∑:
1.
Bornholm
Apotheosis
9 10         10     9.7
2.
Needless
The Cosmic Cauldron
9 7 8     8.5 9     8.3
3.
Werewolves
What a Time to Be Alive
7 9               8
4.
Catalán
First Stop Station
9 5 5 7 9 7       7
5.
Rage
Resurrection Day
8 5   8           7
6.
Inferno
Paradeigma (Phosphenes of Apho...
4 7.5 7 9.5 3     9.5   6.8
7.
Urdôl Ur
Seven Portals to the Arcane R...
4 8 8 9 3 7.5     7 6.6
8.
Crystal Viper
The Cult
6 4 8 6     6     6
9.
Worm Shepherd
Ritual Hymns
5 7     4     6   5.5
10.
The Night Flight Orc...
Aeromantic II
5 1 8 2 7.5 7       5.1
∑:
6.4 6.4 7.3 6.9 5.3 7.5 8.3 7.8 7 6.8
Needless - Heresy (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 14., vasárnap, 13:12
The Night Flight Orchestra - Amber Galactic (2017)
Kritika, oldboy @ 2018. június 24., vasárnap, 11:53
Inferno - Gnosis Kardias (Of Transcension And Involution) (2017)
Kritika, boymester @ 2017. április 24., hétfő, 20:05
X. Nightbreed - Ecsegfalva, 2016. 07. 09.
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2016. augusztus 10., szerda, 10:56
Needless - The Dark Spirit of Ages (EP) (2015)
Kritika, farrrkas @ 2016. július 8., péntek, 16:55
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.016 seconds to render
Query failed:
INSERT INTO `session` (
`id`,`user`,`data`,`ip`,`useragent`,`bot`, `rnd`)
VALUES (
'kc8rv4i5b1t500btpppvjj7g34','','szoveg|s:7:\"OANVRLA\";koncert_helyszin|i:1;groups|a:0:{}language|s:2:\"hu\";lyricsfile|s:11:\"bobgore.php\";lyricsrow|i:1;','54.225.48.56','CCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)','0', RAND()
)

Error: Incorrect integer value: '' for column `femforga_femforgacs`.`session`.`user` at row 1