Sosem voltam nagy rajongójuk az az igazság, és ez ezzel a lemezzel sem változott meg. Igazság szerint a ToT-t is jobban szeretem Nellel, mint L.K.-el. Pedig szép hangja van, csak sokszor olyan kis erőtlen és a zene is teljesen rátelepszik. Súlyosbítja a helyzetet az idegesítő férfi ének is.
Direkt előszedtem a 2004-es és a 2006-os lemezüket, mert azokat imádom a mai napig; plusz kíváncsi voltam, hogy hányadán is állunk. Hát nem tett jót az új album pontjának az összehasonlítás annyit mondhatok. Nem hogy egyhelyben nem topognak, hanem vissza is fejlődtek az évek során. Azért még mindig felismerhető Illdisposed a zene, de ez már kezd kevés lenni.
"mocskos sludge/hc/thrash muzsika ez" Na meg is van a baj forrása akkor. :D
Így is annyi már a banda mint égen a csillag, szóval ezekre a kanadaiakra semmi szükség nem volt. Pláne úgy, hogy koppintás ez egész amit művelnek.
Ebben a stílusban ők az egyik legjobbak, és ez hallatszik is a lemezen.
Nem kívánom kétségbe vonni az album minőségi voltát, azonban nálam csak ennyire futotta.
Az a helyzet, hogy én nem Stonernek drukkolok, hanem Rossinak.
Nem ismertem eddig őket, szóval nem tudok viszonyítani ahhoz, hogy miket műveltek a múltban.Most viszont egy jó kis agresszív zenét toló csajbandát ismertem meg a személyükben, bár a zenéből megjegyezni nem sokat sikerült.
Huhh, 3-4x meghallgattam, mondom hátha rájövök mi benne a jó, de csak nem akart sikerülni. :(
Isten bocsássa meg, de nekem tetszik ez a lemez. :D Ahogy a HP-s pontjaimat elnézem, az utóbbi évek Megadeth albumaitól mindenképpen sokkal jobb. Amúgy tényleg jobb lenne a főnök torka nélkül, mert a zene nagyon zsír, de az ének az olyan mint mindig. :)
Egész kiváló hallgatnivaló lenne ez, ha idén csak ez az egy csajos zenekar adott volna ki lemezt. Viszont a Delain, a Lunatica, a Holyhell stb. albumok fényében már nem tündököl annyira a Njord.
Atyaég milyen csapnivaló bugyborékolást pakoltak rá frankó zenére. Honnan szedték azt az effektet, vmi tucathorror producer a "sátáni hangok" fiókjából?
Ez valahogy nem igazán jött be. Nem ette bele magát a fülembe.
Tök olyan mint az Illdisposed. Először azt hittem ki sem cseréltem a hallgatnivalót, de nem. Talán itt az énekes hangszínét jobban eltalálták.
Bírom az Ensiferum féle harci metalt - még ha az néha átmegy spagetti westernbe is. :)
Az Artillery eszembe juttatta a nyolcvanas évek thrash nagyjait. Zeneileg ez az album sem marad le azoktól, az ének persze - mint általában a stílus bandáinál - véleményes. Remek időutazós cucc.
Szerencsére a füst nem nyomja el a tempókat; s bár nem lesznek mindennapi vendégeim, azért néha elő-elő kerülhetnek. Irány a nemzetközi porond, van keresnivalójuk.
A metszett hangú csajok mindig megmosolyogtatnak kicsit. Kb. olyan, mint ha egy gizda öleb megpróbálna 8 számmal nagyobbnak és félelmetesebbnek látszani. A zenét nem variálják túl, nincs sok témázgatás, de ami van az süt.
A visszatérésük utáni lemezeik közül ez tetszik a legjobban. A nagyzenekari dolgok engem is megleptek - azért ez tőlük nem kicsit idegen.. Gyanítom Nightwish-ék kiselejtezték a fel nem használt szalagokat (Norumék mellett egyébként Tony Kakko is ott turhatott a szemétben).
Nos igen, az ének olyan amilyen. Az 1,320-ban hallható szóló hallatán majdnem elcsöppentem. :) Sz'al tudnak ezek a hangszeresek, na. Remélem ez még nem a végjáték és MegaDave tovább gyűri az ipart.
Ezt a háziversenyt lehet hogy a TOT nyeri az új lemezével :)
Érdekelt hogy mit kezd a banda két rémesen középszerű album után. Semmit, minden maradt a régiben.
Frankó muzsika de sajnos nem lesz bérelt helye a lejátszóban :) Azért szép teljesítmény!
Kiváló dalok, remek megszólalás. Kellemes háromnegyed órát szereztek.
Az eddigi legnagyszabásúbb, legepikusabb lemezük. De sajnos nincs meg az a fajta varázslata ami mondjuk az első két munkájukat jellemezte. A kezdeti power metálos vonaltól is nagyon messze kerültek.
Az újdonsült Artillery-fanok azért lehetőleg ne ezzel az albummal kezdjék az ismerkedést mert az egykori bandáról nem sokat mond el ez a modern heavy-thrash. Amúgy nagyon jó és élvezet hallgatni.
Szerintem ha van olyan terület zeneileg ahol nagyon jól állunk mi magyarok, akkor az a Stoner! Azért lenne még hol javítani de ezt biztos ők is érzik /pl. slendrián angolkiejtés, de az is csak néhol/
Itt nem sok mindent tudok értékelni. Az biztos hogyha nem tudnám hogy kik ők, akkor azt hinném hogy fiúbanda lány énekessel szóval kellemes meglepetés is lehet. Viszont amit előadnak inkább a ciki kategória (nem a zenészi teljesítményt nézve)
Ez biztos ugyanaz a Europe akik egykor elkövettek néhány slágert? Áhh ez még levezetésnek is szörnyü.
Ha a Youthanasia idején abbahagyják szerintem nem szól senki egy szót sem. Az Artilleryről példát vehetnek hogy hogyan is lehet 25 év után életképesnek maradni.
Jaaj, a hajamat befontam közben...
Ha összehasonlítom az idei death metál terméssel, akkor elbújhatnak.
Jófajta húzós, mocskos zene ez, csak hosszú ):
Na jó, felülírom az előző véleményem. Zeneileg jó, a vokál is tetszik, csak ne lenne az a szemét Amon Amarth.
Jónak nem rossz, de kicsit unalmas kezd lenni.
Na ezzel ismertem meg a bandát :) Jóféle fajta muzsika :) Élvezet hallgatni.
Körülbelül hozzá a Rust színvonalát, s hangulatát, és ez dicséretes :)
Uncsi és erőtlen próbálkozás.
Kellemes rockzene, de inkább semleges.
Atom zene, kár, hogy nem instrumentális :):)
Hát bizony, ez elég gyengusz!
Ez a lemez lehetne akár a zenei középszerűség mintapéldánya is...Mondjuk azért akad rajta 1-2 fajin riff, de amúgy bátran kihagyható.
Szerencsére az albumcímmel ellentétben a Sunday Fury zenéje egyáltalán nem szürke!:)Nagyon állat, mocskos sludge/hc/thrash muzsika ez, és érezhető a fejlődés az első lemezhez képest, főleg vokális téren!Végre egy banda amelyik meri használni a csordavokálokat és még jól is áll nekik! Mondjuk az utolsó 3 dal akár le is maradhatott volna...Ezért nem max. pont. Ettől függetlenül nagyon zsír ez a lemez!
Zeneileg még nagyjából rendben is van, de egy olyan lemez, amit végighörögnek (ráadásul tök jellegtelenül) nálam egy 6-osnál nem kaphat többet!
Egy korrekt iparosmunkánál nem több...de nem is kevesebb...
Már egy jó ideje megvan az album, úgyhogy nyugodt szívvel jelentem ki, hogy nálam eddig az év thrash lemeze!
A Stardrive esetében is észrevehető a fejlődés az első lemezhez képest, mind az ének, mind a zene terén!Azért ahogy a Rust esetében, itt is sikerült találnom egy kedvenc nótát, mégpedig a Painful Overdrive címre hallgató monstrumot.De ki szeretném még emelni a Welcome to Cumania egyik sorát is, ami tuti, hogy minden lokálpatrióta szívét megdobogtatja, a maga egyszerű szépségével: "People say it's a dying town, I don't care I love my home"Csak azért nem adok a srácoknak max. pontot, hogy valami motiválja már őket a következő album megírásakor!:)
Magam is meglepődtem rajta, de egész jó kis lemez lett ez!Mondjuk forgathatnának a csajok egy közös klipet a Rammstein-nel!Ehhh....:)
Jó kis lemezt dobtak össze "Juróp tatáék", bár, hogy Emp kollega szavajárását tovább vigyem, néhány dal egy kicsit öreguras lett...Persze ezzel nincs is semmi gond, nem 20 éves taknyosokból áll a banda!Mindenesetre az feltűnt, hogy néhol Tempest mester hangja, és dallamai egy az egyben Geoff Tate, sőt a U Devil U című nóta simán lehetne akár kései Queensryche is!Mondjuk nálam ez pozitívum, úgyhogy jár a jó pont ezeknek az öreg rókáknak!
A mindenkori 'deth zeneileg mindig is erős volt, de Dave bátyó sajnos énekesként és dalszerzőként is elég korlátozott képességekkel bír...Egyszerűen nem tud dalokat írni!Talán még a sokak által kritizált Risk lemezen vannak a legjobb dalok, de mivel az nagy bukta lett, visszatértek a régi kerékvágásba.Mindenesetre aki díjazza a gitárnyakon végzett maszturbáció magas fokon való művelését, az valószínűleg élvezni fogja a Végjátékot!:)
Szép de erőtlen női hang, kellemes de jellegtelen dalok és szörnyű férfi ének. Volt már sok jobb ebben a műfajban.
Jó, de lehetett volna sokkal jobb is. Technikai tudás megvan, de kicsit lélektelen, rutinszerű az egész, az az érzésem néha, mint ha ők is unnák a dolgot és csak kötelességből csinálnák. Talán ritkábban kéne lemezt kiadni, akkor nagyobbat üthetne...
Nagyon nem az én zeném, a pontszám nem az értéket, hanem a semlegességemet tükrözi. Azt azért megjegyzem, ha több olyan lett volna mint a nyúlfarknyi Rollercoaster, többet kapott volna. :-)
Ügyes Amon Amarth kópia néhány jó nótával, az eredetiség leghalványabb szándéka nélkül. Ha erre vágyom, inkább a régebbi AA lemezeket szedem elő, azok hitelesebbek számomra.
Jó volt, ha nem is annyira mint az első két lemezük, de mindenképpen érdemes meghallgatni. Az utolsó 3 dal meg egyenesen remek.
Nem vagyok thrasher de ezt élvezettel hallgattam, minőségi munka.
Ez sokkal jobban tetszett mint a Sunday Fury, ezt a lazább southernes vonalat jobban kedvelem. Viszont a dalszerzésben szerintem még lehetne fejlődni, különösen a refrének nem mindenhol meggyőzőek számomra.
Tökéletesen semmitmondó volt számomra.
Minőség megvan, csak kicsit bealvós a dolog ettől a sok egyformán lassú-középtempós daltól, pedig ez ugye nem doom :-), kicsivel több tempó nem ártott volna,
Egy 7-est megérdemel a kitűnő zene miatt, de Dave már védjeggyé vált, végtelenül kis terjedelmű, morgó éneke összefolyó, megjegyezhetetlen masszává teszi számomra az egészet, fogós, emlékezetes énektémák híján.
Tökegyforma, idegesítő dalok. Harmatos. Időpazarlás...Ezek a kifejezések jutottak eszembe a hallgatásakor. Törlés!
Már évek óta egyhelyben topogást érzek náluk. Ettől függetlenül mindig egy olyan lemezzel jelentkeznek, amely sokat forog nálam. Azok a bika riffek most is elcsábítanak.
Egy jobb hangzással messzebb is juthatnának. Egyébként kellemes kis muzsika ez. Jöhet.
Korábban azt mondtam, hogy az Amon Amarthot saját stílusában nem lehet megközelíteni. .....szóval most komoly vetélytárs akadt. Nem céljuk a kanadai fiúknak új zenei ösvények keresése, de amit itt összehordtak, az valami nagyon ütős! Vörös Erik, azért oda is betette a lábát......!!!
Hozta az elvárható szintet a zenekar,de nem több! Kevés két igazán karakteres dal (Smoking Ruins, The Longest Journey) egy lemezre!
Ezek a jütlandi farmerek mindent tudnak a thrashről, Ave Caesar, morituri te salutant!
Erősek vagyunk stonerben, és ezt most nem a mennyiségi mutatókra értem....Ime az eklatáns példa.
Nemigen jut eszembe túl sok csajbanda, talán nem véletlenül....Itt sincs mire emlékezni....
Előjött a Deep Purple mánia, vagy nevezzük csak egyszerűen úgy, hogy; vissza a gyökerekhez? Egyébként jobb, mint vártam. Sokkal!
A fene sem várja már a 'deth albumokat, de vagy 20 éve! Remélem, ez már tényleg a végjáték!
Audiális környezetszennyezés...
Elrotyog, de messze nem kiemelkedő.
csíp, rúg, harap, és élvezem!
Egész jót tett nekik, hogy végre nem csak csűrdöngölnek a pincébe hangolva, hanem elkezdtek zenélni is.
Már a Secret Society-n is hallható volt, hogy végre visszanőtt a szőr a vén rókák tökeire. Bár ez a nagyzenekari kíséret kicsit meglepett, hamar rákaptam az ízére. A No Stone Unturned tétel pedig vastag max.pont!
Az évtized átverése is lehetne akár a lemezcím, akkor legalább tudná előre az ember, hogy mire számítson. Ez egy nagy adag semmi, nyakonöntve egy kis nullasodóval.
