Komplex, jóleső progresszió, aminek a számomra kicsit "nyálasabb" énekére sem tudok rosszat mondani, mivel Eugene hangszíne, dallamai gyakran megidézték számomra az Unsilence zseniális dalnokát, James Killmurray-t. Ráadásul ha a teljes dalok nem is, de mindegyikben akadtak olyan pillanatok, amiért érdemes volt meghallgatni. Köszönet az ajánlónak.
Nem találkoztam még velük és rögtön meg is lestem az enciklopédián, minek "vallják" magukat. Itt melodikus death metal szerepel, ami kicsit lelombozott, mert manapság kicsit túl sok akad belőlük errefelé, de a zene kifejezetten meglepett. Nyers, dögös és jóval több death metalt tartalmaz, mintsem északi melódiákat. Groove és húzós téma is akad szép számban. Semmi extrát nem nyújt a lemez, de amit vállal, azt nagyon odateszi. Kifejezetten jó bólogatni való.
Érdekes, hogy az Acheron nyers és durva, addig itt túl van polírozva, ki van herélve minden a hangszeres teljesítmény oltárán. Az egyik innen hetes, a másik onnan. Az égvilágon semmilyen érzelmi reakciót nem képes kiváltani, a speedrohamoktól szenvedő dobosnak szívesen lekötöztem volna legalább az egyik kezét, de a teljesítményt nem tudom elvitatni. Amikor befigyel egy kis jazz, az különösen sokat dob rajt.
Szerintem le a kalappal a csapat előtt. Egy egész hosszú karriert tudhatnak már magukénak az ezredfordulóban is unalmasnak számító zenéjükkel és egyetlen kiemelkedő lemezt sem tudtak letenni az asztalra. Persze nem rosszak, a háttérben szépen elmegy minden dal.
Délelőtt lenyomtam ilyen falubansétálós, borongós kísérőnek és kellemesnek hatott. De számomra ennyi ez a stílus. Kellemes, de nem kifejezetten érdekel.
Igényes hazai produkció, de csak azért, mert itthoni tényleg nem pontozom fel. Nekem ez a valamivel az átlag feletti hallgatni való, viszont azt nemzetközi szinten is hozzák. A hangzás támogatja a zenét és amit képvisel, ez tetszik.
Lásd: kritika. Nem szeretem a doomban a női vokált, vagy csak kiegészítésként, de ez tényleg kellemes.
Tisztára olyan, mintha valaki egy hét alatt vette volna fel:) Hangulat van, különösebben viszont nem fogott meg.
Oké, zenélni tudnak, de jobban járunk, ha a projektre betonszarkofág kerül, mint a csernobili romokra, majd igyekszünk elfelejteni. Elnézve néhány küldöldi reakciót és értékelést ez már nem stílus kérdése:) Néhány műfajorientált csatornán is alulról súrolja a közepest...
Hát a tiszta ének annyira nem tetszik, ami azért eléggé lehúzza a pontszámom sajnos, pedig zeneileg nem tudok belekötni.
Próbáltam szeretni, de nem ment, nagyon tucat, a breakdownok pedig idegesítőek.
Az 1 évvel ezelőtti EP tetszett, ezt a lemezt is vártam, de ez most nagyon lefárasztott. Ahogy haladt a lemez, egyre kevésbé tetszett. Lehet máskor jobban tetszene, de ez most ennyi. Profi zenészek, csak emlékezetes számokat nem sikerült erre az albumra írni.
Volt 1-2 riff ami tetszett, de összességében nagyon középszerűnek találtam.
Ez sem az én stílusom, de hangulatos, nem túl hosszú és emiatt még bőven élvezhető.
Végre minőségi magyar lemez ebben a stílusban is, korábban nem nagyon találtam hasonlót. Szombaton koncert a Yukban az Archaic és a Divided társaságában, ha érdekel valakit. Szerk: a koncert annyira jó volt, hogy azóta folyamatosan ezt hallgatom, úgyhogy a 10-et is simán megadom.
Hangulatos lemez, akárki is ajánlotta, még sok ilyet! Az egyetlen negatívum ami felmerült bennem, hogy kevés volt a riff, nagyon énekcentrikus a lemez. De ez legyen a legnagyobb baj, még így is nagyon tetszett.
Nem vettem annyira komolyan ezt a lemezt, részben az egy hetes dolog, és a névválasztás miatt, aztán mégis tetszett és ami furcsa, hogy főleg az ambient részek.
Ez még Powerwolf tributenak is gyenge lenne. A szöveg is hasonlóan "ötletes", itt is állandó elem a hallelujah és az amen percenkénti elpuffogtatása, ami már a Powerwolfnál is nevetséges. A borító és a bandanév is borzalmasan gagyi. Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy mennyire jó ötlet egy olyan bandát teljes mértékben másolni, amely a rajongói szerint is elég ötlettelen és önismétlő már.
Egy rendkívül egyedi, csodálatos, alternatív elemeket is felvonultató progresszív metal album Romániából. Meglepődtem, váratlanul ért. Egy igazán kiforrott és magával ragadó alkotás! Köszönöm az ajánlónak!
Nekem nagyon tetszett. Az első hangtól az utolsóig teljesen rendben van. Koncerten is nagyon szívesen megnézném őket!
Nem is tudom, miért veszítettem el a bandával a kapcsolatot, hiszen annak idején a 2007-es debüt albumukat (Divinity In War) oda-vissza hallgattam, mert nagyon tetszett. Itt az ideje átrágni magam a komplett diszkográfián, mert ez bizony a kedvemre való, jófajta tech-death muzsika. Ugyan picit túl van matekozva, de még épp az elviselhetőség határán! Remek kikapcsolódás az album hallgatása, a magas pont részemről teljes mértékben indokolt!
Nos, az az igazság, hogy nekem ezzel a lemezzel az ég világon semmi bajom sincs. Annak idején 1998-ban volt alkalmam látni Dez Fafara-t a Coal Chamber élén a Kisstadionban, az ennél sokkal gyengébb volt. Nagy ritkán szoktam hallgatni a lemezeiket, van miből válogatni, hisz ez már a kilencedik album. Semmi kiemelkedő, de koncerten nagyon szakít! Átlagos melo-death, frankó hangzással.
Leginkább olyan ez a zene, mintha összekevernénk a Depeche Mode-ot a The Cure zenéjével, hozzá oroszul elnyögdécselt szövegekkel. Ráadásul az egész egy amatőr zenekar benyomását kelti, akik most prüntyögnek először a garázsban. Néhány dallam egészen jó volt, csakis ezért kap többet egy pontnál. Na meg ez a borító... Ahh, túl sok időt vesztegettem rá.
Igényes, intelligens alkotás, magyar zenészek tollából. Nagyon kellemes doom/death zene gótikus hatásokkal.
Nagyon művészi alkotás, igényli a figyelmet. Nekem azok a részek tetszettek igazán, ahol torzított gitárokkal operálnak. Többen kiemelték a harmadik dalt, mint a lemez legjobbját. Nálam az album záró tétele viszi a pálmát!
Érdekesek, és változatosak a hangulati elemek. Igencsak érzékletes hangorgia az 'Ökrös szekér' című szerzemény - csukott szemmel el lehet képzelni, amint a kocsi kereke az éjszakai holdfénnyel beragyogott rónaság rögös, poros útján csikorogva forog. Szóval nekem a dalok által közvetített hangulat nagyon bejön - az a zene tetszik igazán, amely képes belőlem különleges érzéseket kiváltani. Gratulálok, Nagaarum! Hiányzol a HP-s társaságból! :)
Akár bűn, akár nem, én szeretem a Powerwolf zenéjét (még pólóm is van)! Az Apostolica Olaszország Powerwolf kópiája. Nem rossz a lemez, de ennél sokkal több egyedi megoldás kellene az alkotói folyamat során, mert az említett zenekar árnyékából sohasem fognak kilépni - bár lehet, hogy nem is akarnak. Első lemeznek ez sem olyan rossz, de ezeket a témákat, a dalszerkezeteket, a kórusokat, a refréneket már valóban ezerszer hallhattuk - ennél sokkal jobb formában.
A szovjet pop lemezen hallható cirill nyöszörgés után itt a mérsékeltebb hangszínű ének nemhogy nem zavart, hanem még tetszett is, ezzel is színesítette a lemez összhangzásvilágát. Izgalmas zenét rejt az album, ami simán felveszi a versenyt bármelyik északi és nyugati kollégájával is.
Kicsit darabos, de jó az irány. Jó kis death metal lemez, amin lehetett volna még csiszolni, meg a borító is lehetne valami csalogatóbb.
Jó kiállású death metal lemez, ahol minden a helyén van. Vannak jó dallamok, technikai megoldások, a vokál is számomra kedves. A borító is nagyon tetszetős. Jár a magas pontszám.
Eléggé érződik még a nu-metal, főleg a vokál terén, amely stílust kifejezetten rühellek. Ez a nu-metalos ordibálós vokál baromira taszított. A zenében sem található sok említésre méltó, néhány jobb részlet és ennyi. Meg az énekes túl sokat pofázik, így a taszító sakál ordibálás anyonvágja a zenét. Ígyhát nem tetszett, bár zenei téren van némi érdeme.
Mi ez? Hol punk ez? Attól, hogy van benne gitár meg dob még nem lesz punk! Ez popzene! Nekem a Depeche Mode és a White Lies ugrott be, bár azok sokkal nívósabb zenét csinálnak ettől. Most mit mondjak? Elprüntyögött, nem sok vizet zavart, de nem gondoltam volna, hogy ilyen lemezt kell majd hallgatnom a hp-n, egy POPlemezt! :D
Nagy jóindulattal ennyi az annyi! Erősen túlzónak érzem a 10 és 9,5 pontokat! Számomra ez is a kellemes, de nem túl izgalmas kategória. És akkor még nem beszéltem a saját ízvilágú zene hiányáról! Mert hallok én itt Moonspell-szerű, Paradise Lost-szerű (Brother) számokat. De hol marad az egyediség, egyéniség? Ez utóbbi (fontos) hiányosság miatt most nem vontam le pontot, de a jövőben javaslom a tribute zenekarok árnyékából való kilépést és egy önálló hangzásvilág kialakítását. Ha a kövi lemez is ilyen lesz, mint ez, akkor könyörtelen leszek, ami annyit jelent, hogy 2-3 pont!
Az első meghallgatások és benyomás után a harmadik szám mentette meg a lemezt a számomra átlagost jelentő 6 ponttól! A harmadik szám tényleg nagyon jó és tetszett. De akkor még úgy voltam vele, hogy egy szuper szám önmagában kevés az üdvözüléshez, bár emiatt kapott +1 pontot. Úgy gondoltam, hogy összességében véve ez a lemez kellemes, de nem túl izgalmas és az énekes hölgy hangjának még van hova fejlődni, sok helyen úgy éreztem, hogy túlvállalta magát. Update: De aztán változott a véleményem! Vannak lemezek, amelyekhez idő kell, ez is ilyen. Az számomra mindig pozitívum ha egy zenekar akárcsak egy száma is elő-elő jön a nap folyamán. Itt is ez történt a 3. számmal. Az is lehet, hogy a hangulatom változott meg úgy, hogy most jobban tetszik, hiszen a doom lemezek erősen hangulatfüggők! Na mindegy most a lemez nálam beérett és működik és jobb annál, mint azt előzőleg gondoltam.
Ebben a stílusban eddig a hp-n csak valami maszatolást hallottam hangzás terén. De ez a lemez jól szól! Én szeretem, ha minden hangszert és a vokált jól hallani. Mind a gyors black metal számok, mind az ambient-es részek jól ki vannak dolgozva. A gitártémák különösen tetszettek! A ?The Rock? című szerzemény pazar.
Pedig az egyik szám címe The Doom! :) Érdekességnek jó volt.
Az elején nagyon fura volt az énekes kiejtése, jobban zavart, mint a hangszíne és az a tény, hogy Einar Solberget próbálja utánozni itt-ott, ami kb. lehetetlen küldetés. De aztán az akcentus és a magas hangok erőltetése is mérséklődött. Ezzel együtt zeneileg nem győzött meg ez a hol alternatív prog., hol djent-es húrokat pengető csapat, bár valóban szinte az összes dalban akadt valami, amire felkaptam a fejem, az utolsó két tétel pedig számomra a korong csúcspontjai. Arra mindenesetre elég volt a Grandeur, hogy meghallgassam a korábbi lemezeiket is.
Szerintem nem teljesen melodic death metal ez, hanem inkább egyfajta crossover muzsika a '90-es évek, 2000-es évek elejének stílusában. Tehát a death mellett akad itt thrash, groove, meg még egyéb műfaj. A vokál lehetne változatosabb, a hangzás kicsit fura, de összességében nem rossz anyag!
Érzelmileg csupán az a kevés leállós rész tudott megérinteni, de aki a technikás death metal híve, az habzsolni fogja ezt az albumot!
Nem vagyok trve arc, szóval be merem vallani, hogy én anno csipáztam a Coal Chambert. Az első lemezük meg is van műsoros kazin, pár hete pörgettem végig és még most is bejön. Nyilván Dez Fafara régen sem volt egy hangszálakrobata és ma sem az, de a CC idejében még képes volt fogós dallamokra. A Devildriver diszkográfiát nem ismerem ugyan, de amit eddig hallottam belőle abból az jött le számomra, hogy agresszívnak agresszív (a stílus keretein belül természetesen), de az emlékezetes dalok számomra itt hiányoznak. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy a DD (sem zeneileg, sem vokál-ügyileg) nem nu metal! Inkább modern/groove metal némi core-os beütéssel.
Nem kenyerem a műfaj, de simán elhallgattam ezt az orosz nyelven előadott újhullámos muzsikát. Tény, hogy a Depeche Mode hatása túl erős, viszont mivel őket kimondottam kedvelem, ezért annyira nem zavart. Az orosz nyelv már kicsit jobban kizökkentett, és ezt a dalok instrumentális verziói sem tudják kompenzálni, mert zeneileg azért itt nem sok izgalom történik. A DM-nál sem, viszont nekik van egy Dave Gahan-ük, aki olyan énekdallamokra képes, ami a minimál zenei alapot is rendesen föl tudja turbózni. Azért azt elég erős kijelentésnek tartom, hogy a popzene=szar. De az illető saját véleményének tekintem. Ahhoz pedig mindenkinek joga van!
Majdnem egy éve írtam kritikát a lemezről, de akkor még "csak" 9.5 pontot adtam rá. Azóta viszont nemhogy kikopott volna a lejátszómból, de gyakorlatilag a részemmé vált. Mind zeneileg, mind ének fronton zseniális album, megkapó hangulattal!
Hangulatos anyag, a hölgy hangja és dallamai is tetszenek, a 3. dalban pedig tök frankó, ahogy egy gitártémát először enyhén blackesen, majd power metalosan tolnak el. A kevés gyors részek egyike az a rövid etap. Talán még jobban tetszene az album, ha az ének néha karcosabb, koszosabb lenne. De így is egy erős korong a németek debütje!
Mekkora poén lett volna már valamelyik dalba beletenni egy fagottszólót! :D Tudom, itt nem az eklektikusság volt a koncepció, de menő lett volna egy ilyen, a formáció nevére reflektáló zenei megoldás. Naga black metalos lemezei sosem tartoztak a kedvenceim közé, ez alól a Faggot sem kivétel.
Nem tetszik maga a zene, nem tetszik az énekes hangja/dallamai, nem tetszik az egész koncepció sem. Leginkább irritált ez a lemez. Pedig nem utasítom el elvből a műfajt, de számomra ebben semennyi power nincs, van viszont giccs és gejl dögivel.
Bár igaza lenne Melkornak, de sajnos a Draconian Timeshoz semmi köze nincs az anyagnak. Ellenben a Moonspellre valóban hajaz, de a profi előadásmód ellenére nagyon untam mindegyik dalt.
A hangzás telitalálat, jó a zene is. Az a baj, hogy Naga agya túl változatos ahhoz, hogy igazi stílusgyakorlatot csináljon, nem elég egydimenziós a hangulat, mint egy klasszikus raw black anyagnál. Persze lehet, hogy nem is ez volt a cél.
Lenne rajta pár jó dal, ha tejesen újrahangszerelnék és keresnének egy normális power metal énekest.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 450. 451. 452. 453. 454. 455. Full screen Vertikális nézet
2021. október 9.
boymester CarolusRex dimmurtal Husky oldboy mike666 ∑:
1. Armand
White Walls
Grandeur
8 9 7 9 8.5 7   8.1
2.
Flame, Dear Flame
Aegis
7 8 9 7 9 8   8
3. CarolusRex
Reason
The Divine Rest
5 7 10 8 7 10 6 7.8
4.
Inferi
Vile Genesis
10 7 4 9.5 9 7   7.8
5. Husky
Acheron
Forwards to Ruin
9.5 7 3 8.5 8 7   7.2
6.
Faggot
Moon Is A Leader
7 6 7.5 8 8 6 8 7.1
7.
DevilDriver
Dealing with Demons Volume I.
7 5 4 7 5 6   5.7
8.
Apostolica
Haeretica Ecclesia
8.5 3 1 6.5 7 4 2 5
9.
The End of Electroni...
Voskhod
1 5 7 2 2 5   3.7
∑:
6.3 6.3 5.8 7.3 7.1 6.7 5.3 6.7
Reason interjú
Interjú, emp @ 2010. október 7., csütörtök, 17:57
Reason - Halcyon Days (2010)
Kritika, emp @ 2010. október 1., péntek, 10:56
Megadeth - DevilDriver - 3 inches of Blood - 2010- június 20. PeCsa
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2010. június 22., kedd, 23:13
Heretics & Pagans Euro Tour '09 - Okt. 17, Pécs, Toxic
Koncertbeszámoló, butch @ 2009. október 29., csütörtök, 09:20
© 2001-2021 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.011 seconds to render
Query failed:
INSERT INTO `session` (
`id`,`user`,`data`,`ip`,`useragent`,`bot`, `rnd`)
VALUES (
'hafbbqtae6qruqs5dief6hc1g1','','szoveg|s:7:\"GRAKYDG\";koncert_helyszin|i:1;groups|a:0:{}language|s:2:\"hu\";lyricsfile|s:7:\"dax.php\";lyricsrow|i:1;','3.236.232.99','CCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)','0', RAND()
)

Error: Incorrect integer value: '' for column `femforga_femforgacs`.`session`.`user` at row 1