Imádkozzunk együtt lelki üdvünkért, gyermekeim!
Az első szám nagyon tetszett; jó hangulat, női ének: "Jóóó lesz eeeez!" ujjongtam. Hát nem lett. Az ultragagyi "Tittentattenteksti" számon már nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Az album nyilvánvaló értékei ellenére folyton az volt az érzésem, hogy értelmi fogyatékosok próbálnak szórakoztatni.
Nem ismerem a banda korábbi lemezeit, de ha ismerném is leszarnám, hogy már a sokadik stílusban zenélnek. Ez a lemez amúgy is Alexander hugicájára épül, nem véletlenül szerepel a névben Yasmin. Csodálatos zene egyébként; kedvenc nóta a Silvan Spirit.
Hangulatos, változatos, hajózós black metal. Szövegkönyvet böngészve közben volt az igazi.
Hú ez valami iszonyat jellegtelen muzsika.
Mikor beírtam a Google-be a banda nevét, az első magyar találat egy nuskullos kritika volt. Hát oda is való ez a lemez...
Benne van a jóféle lengyel íz, ami jellemző az onnan származó death metal brigádokra. Nem végeznék kutatásokat a témában, de nem hinném, hogy sokkal gyengébbek lennének a honfitársaknál Hate-ék.
Mennyivel jobb lett volna az album, ha a This Tube Is The Gospel felépítését követi minden szám. Sajnos kiderült azonban, hogy barlanglakó őseink nem nagyon engedték szóhoz jutni a fehérnépeket. :)
Ótvar hangzás? Akkor ti még nem hallottatok igazi necro hangzású trve blacket az biztos. :D Nincs különösebb baj sem a hangzással, sem a zenével, bár annyira lebilincselni sem tudott.
Nem szaporítom a szót; nem tetszett sem a zene, sem az ének.
jó
jó
jó
nem jó
nem jó
nem jó
jó
jó
jó
jó
Lehetne jobb hangzása is, akkor talán jobban átjönne!
Nekem valahogy nem jött át ez az egész, túl színházias.
Ezt inkább hagyjuk!
Ügyes cucc, egyediség picit sántít, no de sebaj!
Mi van?
Kicsit nu-metal, kicsit progresszív, meg egy adag ipari is benne van, inkább érdekes, mint kimondottan jó, de akadnak benne kellemes pillanatok.
Először azt gondoltam bennem van a hiba, ezzel a csapattal kapcsolatban, hiszen az Anaclasis: A Haunting Gospel of Malice & Hatred-et szarrá hallgattam, s nem értettem, miért nem olyan nagy eresztés a Morphosis, de most az új lemez kapcsán rájöttem. Utóbbi kettőből hiányzik valami, ami az Anaclasis-ben simán benne fogant. Nem tudom mit rontanak el, talán az arányokat, talán mást is; zenélni tudnak, de inkább érzem stílusgyakorlatnak egy profi bagázstól, mint szív-lélek korongnak...
Ha kategorizálni kéne a zenét, nehézkes helyzetbe kényszerülnék a primitív death metal alapokra feszített komplex thrash, punk, heavy, black, rock'n'roll és crossover elemek miatt. A végeredmény mindenképpen érdekes és elbűvölő, már amennyire egy ilyesmi torzszülött csöppség szép lehet és aranyos. Arányaiban a bagázs nagyon is ügyelt arra, hogy minden adalék megfelelően hasson, viszont a végeredmény nagyon paradox, hiszen egyszerre érzem bulizósnak-könnyednek és keménynek-lehúzósnak is, ez pedig olyan kicsengés amely meglehetősen egyedi kromoszómát ad nekik a metal nagy petefészkében.
Világot nem váltanak meg, de az atmoszféra ragadós.
Mi van?
Na kösz, inkább kihagyom. Agyfaszt kapok ettől.
Kőkemény extrém progmetál, mathkór, meg minden egyéb. A közel 73 perces műsoridő kicsit sok, csakúgy, mint a néha túlzásba vitt prüntyögés.
Csapatós buli-death metál, néha kell ilyen is!
Remekmű. Az elsőtől az utolsó hangig. Pont.
Nem aprózom el, ez maximális, ritka nagy mestere a francia banda a rémisztő hangulat audiális ábrázolásának.
Intelligens különcködés, mint mindíg. A Stridsljod (Blackabilly) című számot meg nem győzöm hallgatni, az év egyik legnagyobb nótája számomra.
Én most figyelmen kívül hagytam az Atrocity életművet (annak figyelembe vétele sok pont levonást eredményezne...) és csak magát a zenét értékeltem, az pedig nagyon rendben van.
Számomra ez amolyan derék mesteremberek iparosmunkája. Nem idegesített, de megmaradok a régi Dimmu lemezeknél.
Jó súlyos pont a megfontolt tempó miatt, az ének talán lehetett volna meggyőzőbb is, de összességében jó ez.
Nekem ez most túl sok, minden tekintetben.
Nem értek egyet a lemezt szürkének tartók véleményével, szerintem ez egy kifejezetten méregerős death metál lemez.
Ha haragsick nem idézte volna kritikájának e részletét, megtettem volna én. Ennél frappánsabban nem lehetne megfogalmazni, amit én is gondolok.
Hangzás szar, zene primitív, hangulat és hitelesség óriási... és engem komoly révületbe ejtett, még azt is alig érzékeltem, hogy több mint 1 óra hosszú. :-).
Itt is elég nagy hangsúlyt kapnak a teátrális elemek, viszont zenéből és súlyból is jóval többet kapunk ezek mellé.
Nem a megfelelő időszakban hallgattam. Talán ez az oka, hogy nem működik. Pedig van itt minden, mint a búcsúban...
Az életmű legteljesebb darabja. A hosszú ismerkedési periódus után biztos bérelt hely a lejátszóban.
Hányingerem van ettől, és nem a hallható zene minősége bosszant, az rendben van! Legközelebb stoner/sludge lemezzel jönnek ki, fogadjunk....
A szimfónikus blacket meg végképpen nehezen viselem. Hiába a remek sound, az unalmas dalok és az idegesítő szintetikus hatások miatt beremeg a szempillám.
Irtózatos erővel megszólaló stoner cucc! Kötelezően max. hangerőn.......gyújtok gyertyát a sírodnál!
Zenész haverok zrikálására készült anyag. "Nesztek, streetpunk....." Magamtól soha többet nem hallgatnám meg.
Nem egy pöcsölős társaság. A kötelező intro után következő ritmus és riff áradat elsöprő erejű. A dobos csókára érdemes figyelni!
Nyers, tömény, pusztító agygyalu. A zene sokkal jobb, mint amit a zenekari fotók alapján vártam.
Nem az esetem ez a zene. A sűrű sötét viszont ott van, ez tagadhatatlan...
Nem estem hanyatt tőle. Egy azon zenék közül, amelyek tucatjával mennek hetente a kukába....Egy meghallgatásra mindenesetre ajánlott.