"Apám meghalt. Közelebb jött vele
a világűr magánya, hidege."
/Szabó Lőrinc - Tücsökzene/
A finn
Gloria Morti bemutatását mellőzném, hiszen nem is olyan rég - 2008-ban a
Eryx korongjukról már írtam, lapalján találsz rá elérést, az idei folytatást is a
Cyclone Empire hozta ki, s egy aprócskát megváltozott a koncepció. A borító és a promó fotó egyaránt olyan hatást kelt, mintha most lépett volna ki a dallamos black metalban utazó csapat valamelyik sci-fi játék világából, természetesen az eddig jól bevált vallás, okkultizmus és halál kérdésköre továbbra is középpontban mozog, csak feltöltődtek újabb szegmensekkel. De talán lássuk mivel is rukkolt elő a finn csapat a földre szállt jövő és gépek hadseregének feltérképezése mellett…
Zeneileg gyakorlatilag annak folytatását kapjuk, amit az
Eryx korongon is hallhattunk, annyi a változás, hogy talán sokkal nagyobb teret kaptak a billentyűk és egyéb samplerek, mely által némileg ipari jellegűvé vált az
Anthems of Annihilation. Nem is beszélve az erősen militáns centrumról, amely az egész albumon uralma alá hajtja a komplex black-death muzsikát a dallamosabb, de azért oda rakja magát féle halmazból.
Psycho sokkal többet hörög, a károgás csak az igazán black szféra érintette részeknél uralkodnak el. Továbbra sem tagadhatóak le az olyan hatások, mint a
Dimmu Borgir vagy a
Behemoth, a
Samael, némi
Mayhem illetve a
The Project Hate, azonban nem olyan erősek a még korábbi korongokon érzékelhető thrashes megoldások. A monumentális dallamok továbbra is fejbólogatva vezekelnek együtt e mellett a modern, de mégis csak ördög alkotta kreálmányban. Szép kis hibrid, technikás zenészekkel, ám a rákfenéje a lemeznek a nóták hasonlóságai, mintha mind ugyanarra a 2-3 alapra készült volna, ez alól egyedül az instrumentális és melankolikus álomutazás, a
Swallowed By Defeat illetve a
Chaos Archetype gyönyörű zárása képez kivételt.
A finn csapat megint jót és jól alkotott meg, erős, izmos, némi hibával (ami csak abból ered, hogy ennyire jó zenészek játékát hallgatva az ember evidensen több megoldást is elvárna), szóval nincs mit terelni, tessék hallgatni!