Elolvastam az ajánlót, nem rossz, és valóban hiánypótló, amíg Diamond nem jelentkezik új anyaggal
Nincs olyan jó atmoszférája, mint a Tribulationnek, meg a zene is más, de nekem tetszik, főleg a hangulata miatt
Na jó, kap fél pontot a próbálkozásra
Én az ilyen bulizós zenét is szeretem
Ez a tipikus semleges album, valóban, ehhez a zenéhez ez a nyálas vokál borzalmas
Fej-fej mellett a Haenesy-vel
Rengeteg jo otlet van ide bepakolva, az Opethet tuti szeretik a sracok, de nem voltak kidolgozva a temak, illetve a vokal lehetne itt ott erosebb, a torrent of flame teszett a legjobban.A borito gyonyoru, de erre nem jar plusz pont mert a kulsosegekre nem adunk.Amugy masodik hallgatasnal kicsit jobban etszett, de osszesegeben eltevedtem ebben a lemezben.
King Diamond abszolut kedvencem a Mercyful Fate szinten, de nem hallottam meg senkit aki annyira tolta volna jol a stilust hogy erdemes legyen ujra hallgatni, ez egy jo probalkozas, viszont a vokal gyenge.... nagyon gyenge.
A hangzas nekem nem tetszett, a hangulata jo volt, de lehetne kicsit husosabb a gitar benne, a letrontas pedig megtorte a lenduletet ami amugy sem tulnagy.Jo lesz ez... egyszer biztos, de meg sok melo kell bele.
Kurvakibebaszottnagy Corpse fan vagyok, de elfogy a bandabol a lendulet, szerintem mar csak a nevukbol elnek, es ez szomoru , de igaz. Valahol a Kill album kornyeken vesztettuk el egymast, de nem baj, mert igy is Legendak lettek es rengeteg jo albumot koszonhetunk nekik, pl tobbet mint a Quennek.
Teszett hogy volt koncepcio, nem gondoltak tul nem akartak egy pillanatra sem tobbnek latszani-hangzani mint amik, de ha oszinte akarok lenni nem alkottak kiemelkedot, csak siman jolszorakoztam, kicsit oyan cirkuszos erzesem volt.
Elegge megoszto a lemez kb ez a "tetszik" vagy a "nem tudok vele mit kezdeni" kategoria ahogy latom, szerintem pont ez a lemez erossege is es a gyengesege is, nah most pont az van hogy nem mondtam semmit, ahogy az album sem, de annak idejen rengeteg ilyen vagy ehhez hasonlo lemez keszult, es azokat meg 2pofara zabaltuk csak mert black volt.Szoval nem rossz ez, csak kiforratlan.
Sracok!!! No offense,DE, ezt a bandat bebaszos pankzenenek hivni netto hulyeseg, a Paddyhez hasonlitani pedig netto tudatlansag.Nem ez a lemez a legjobb a banda eleteben, de midenkepp erdemes oket megismerni, olyan slagereket irtak mint a Blood, a The boys are back, a Paying my way, az Im Shipping up the Boston, The State of Massachusetts vagy a Smash Shit Up, Rose Tattoo de meg sorolhatnam. Amugy ha valaha voltatok igazi ir kocsmaba bebaszni, akkor azt tobbet nem mint negativumot emlitenetek, hanem mint a harmadik legjobb dolgot a vilagon.
Ezeket a tipusu albumokat mindig a vokal teszitonkre, zeneileg pedig nem rossz.
Ha a Moby Dick uj lemezet mar rongyosra hallgattad itt van ez, csont ugyanaz, talan ez frisebb , de aMoby Dick meg resze volt a gyerekkorunknak, meg akkor is ha ez nem feltetlen tetszet, vagy probaljak nehanyan tagadni.Szoval tulregota ismerjuk ezt ahhoz hogy izgalmassan hasson.
Ebben egy fasza EP van, amit kinyujtottak album hosszusagura, minden szam lehetne 2 percel rovidebb plusz a Canaan cimu tetel teljesen felesleges.Nekem tetszik amit csinalni akarnak, de meg csak akarjak.
Nagyon érdekes kísérlet, én kifejezetten szeretem az újszerű fúziókat, főleg ha működnek. Itt nem érzem működőképesnek, szórakoztatónak az egyveleget.
Esküszöm megleptek... Alapvetően nem kedvelem túlzottan King Diamond világát, a copy paste módra viselkedő Them meg végképp nem érdekelt, de ez az új lemez mérföldekkel jobb, mint amit eddig letettek az asztalra. Nem fogom ezt sem rendszeresen elővenni, a kórusok is igen elcsépeltek néhány helyen, de a zene nagyon adja...
Számomra hatalmas ugrás az első lemezhez képest. A Katruzsa egy kicsit átlagosabb jellegű volt, itt viszont már sokkal egyedibb zenéről beszélhetünk. Lehet, hogy 10 pontosra hallgatom idővel...Megtörtént.
Jobban untam, mint az elődjét, de ez is egy újabb Corpse sorlemez. Különösebben rossznak se mondanám.
CHEERLEADER szimpi vagy te nekem:) BIzony, okkult lemez okkultizmus nélkül. Doomos lemez megjegyezhető téma nélkül, egyéniség nélküli énekessel... Így kell díszes csomagolásba helyezni a fingot, hogy eladható legyen. Youtube beadta a következő lemezt, amiről írni akarok és voálá, fél percen belül libabőr ehhez képest... Egyébként az első lemezük még elég korrekt volt, azóta zuhan a színvonal.
Kifejezetten jól zenél a srác, nekem a hangzás és az időnként indokolatlan káosz nagyobb ellenség volt.
Oké, azt, hogy zenélnek elismerem pár ponttal. Ha különösebb ész nékül tolnám én is a pontokat, akkor erre is repülhetne az egyes. Már az első szám után kicsúszott belőlem: Krva nehéz percek várnak rám... Hihetetlen képzavarral küszködik néhány ajánló magát a Forgácsot illetően, de fogjuk rá ezt most a "változatos felhozatalra". Ez egy köpésre van a Spongyabob OST-től:)
Ha lekapjuk a vokál nagy részét kitevő langyi vonalat és a jellemzően felesleges elektronikát, akkor egész korrekt modern prog-rock/pop keveréket kapunk. De minek? Zeneileg igényes, de érzelmileg nem közvetít felém semmit.
Jól szól és a szövegeket is már-már sikerült összekalapálni. Különlegessége, varázslata nincs, teljesen sablon thrash, de legalább hazai.
Zseniális lemez. Még este, fülessel nekiugrom párszor, talán megy feljebb is.
Itt is igaz a mondás, hogy a kevesebb néha több. Túl sok mindent akartak belezsúfolni a lemezbe, de minden dalban voltak jó részek, és ez miatt felfelé kerekedett a pontszám.
A zene rendben van, az ének már nem annyira, de az sem katasztrófa.
Nagyon hangulatos lemez, külön örvendetes, hogy hazai termék.
A CC sosem volt nagy kedvencem, ettől eltekintve korrekt zúzás.
Az okkult hangulat tetszene, de túl sok a rock és kevés a doom. Fordítva jobb lett volna.
Sokszor úgy éreztem mintha valami háttérzajt hallgatnék zene helyett.
Sosem szerettem a punk zenét, szóval nem tudok ezzel mit kezdeni.
Kell pár óra mire eltávolítom az összes szirupot a fülemből amit ez az ének belerakott.
Magyarul megszólaló thrash metalt utoljára a kilencvenes évek elején hallgattam a Moby Dick korai albumai kapcsán. Maga a múfaj nem nagy kedvencem, de azért hallgatok időnként, pl. az új Nervosa-t legutóbb. A Kohó igényes, jól megszólaló album, szóval ennél kevesebbet nem adhatok rá.
Próbáltak változatos lemezt készíteni, ami sikerült is. Főleg a tempós részek tetszettek, de a károgás teljesen semmitmondó és a végére már idegesítő is volt.
A Kaminsky testvérpár agymenése az USA-ból. Eléggé nehezen befogadható stílusegyveleg egy csodálatos borítóval. Fogok még időt szánni rá a későbbiekben, mert úgy érzem, érdemes! Két hallgatás után egyelőre ennyi.
Nagyon jók a zenei és szimfonikus részek, de több dolog van, ami számomra levon a produkció értékéből. Ilyen többek között a visítás, és az unalomig ismételt refrének a dalok végén.
Amikor az ember meghallja azt a kifejezést, hogy atmoszferikus black metal, akkor pontosan egy ilyen anyagot képzel maga elé. Ez a magyar lemez minden egyes elemét tekintve (hangzás, szövegek, hangulati elemek, borító, stb.) simán megállja a helyét a műfaj nagyjai között. Remek teljesítmény!
A kannibálok legfrissebb durvulata immár a tizenötödik teljes értékű nagylemez a sorban. Senki se tőlük várja a műfaj megújulását, ők haladnak az általuk évtizedek óta kitaposott ösvényen. Lemezeik és koncertjeik minősége őket igazolja. Annak ellenére, hogy sosem tartoztak a nagy kedvenceim közé, elismerésre méltó, amit letettek az asztalra. Ez a lemez egy átlagos teljesítmény, számomra az 1994-es The Bleeding az etalon, minden anyagukat ahhoz mérem. Ezt tükrözi a pontszám is!
Néhány doom-os elemmel megspékelt heavy metal - hard rock keverék az USA-ból, egy családi vállalkozás keretében prezentálva. Az asheville-i házaspárnak ez már a hatodik albuma, és laza, kellemes hallgatni való. Ördögi rock'n'roll. Az utolsó dalként szolgáló 'Köpök a hulládra' című tétel hab a tortán! :)
A magyar Tomusz-t egy személyben működtető M. 2018-ban, mindössze 17 évesen adta ki első anyagát. Ez az EP már a harmadik önálló zenei kinyilatkoztatás a sorban, amely post hardcore/black metal stílusával egy utópisztikus, félelmetes világba kalauzolja a hallgatót. Az album borítója is gyönyörű, és azt is M. alkotta meg. Fülessel hallgatva brutálisan jó, egy igazi, művészi önkifejeződés! Amint látom, eddig eléggé megosztó a lemez, mindent figyelembe véve nálam ennyit ér.
Nekem tetszenek a folkos dolgok, erre a zenére is nagyon jól lehet szórakozni. Én már voltam Paddy And The Rats koncerten, és óriási hangulatot csináltak! Régen tapasztaltam már akkora pogo-t, mint azon a bulin! Ők ír punk/rock kocsmazenét, a TDM kelta zenei elemeken alapuló HC/punk zenét nyomat. Amúgy nem hiszem, hogy még egyszer végig fogom hallgatni, mert azért a punk továbbra sem a kedvenc műfajom, nálam ez csak koncerten, besörözött hangulatban működik!
Épp annyira progresszív, ami még nem lépi át elviselhetőség határát. Tulajdonképpen kellemes hallgatni való, odafigyelést igényel.
Igazi, minőségi, magyar thrash! Ráadásul jól is szól! Le a kalappal, hogy ennyi év után ilyen fasza lemezzel tértek vissza! Annak idején láttam őket pár koncerten, profi módon zúzzák le az emberek arcát!
Amennyire elkapott a Haenesy, annyira kapott el ez is. Majd gyorsan ki is dobott. Valamiért nem találjuk a közös nevezőt, nem tetszik.
Vérprofi a csapat. Nem igazán tudok belekötni semmibe sem. Aki a King Diamond, és/vagy a Mercyful Fate zenekar szerzeményeit szereti, annak ez is be fog jönni. A vokál is épp oly tökéletes, mint a hangszeres szekció. Mivel én szeretem King D. és a Mercyful F. zenéket, így nem is kérdés a max. pontszám.
A Beastlor-hoz képest ez ennyi. Ez már túlontúl unalmas és monoton volt a számomra, a vokál pedig nagyon halk, az akusztikus gitár pedig túl hangos és túl sok.
Brutális death metal, amit a banda tökélyre fejlesztett. Chris Barnes távozása így utólag jó döntés volt látva, hogy mi lett belőle. A pontszámom nemcsak ennek a lemeznek, hanem a banda eddigi kitartó és magas teljesítményének is szól.
kjkiushuftrsutzgxiyuohjojksyapőolőpkkjnyxjhgxtzdfsytrzdtzsfzxiyoghiuhsyiugxhysfgahcghfsxfgyxycgsfajgsgyhcxgjfyzsdajgdfuzsygailushzsiyguzsygxdyztsdatrdsartdtzsydfuzguzgsyauiguilyiuaguzfxysztdf
A zenekar zenéjét a saját bandcamp oldalán black metalnak aposztrofálja. Hát ez minden csak nem black metal!!! A zene faék, kb 3 hónapos gitártanulással a 0-ról simán lehet hozni ezt, a dob dettó, a hangzás pocsék, de ami a legrosszabb az a "vokál"-nak nevezett tüdőrákos krákogás. Én nem értem miért nem lehet rendesen hörögni vagy rendesen károgni, mi ez a kínlódás?!? Pocsék volt úgy ahogy van, még az 1 ponttól is fényévekre van.
Kellemes és üdítő egy karantén időszak után egy ilyen kis kocsmazene.
Na már csak ezért az egy lemezért megérte hápézni, mert megismertem ezt a bandát! Köszönet az ajánlónak! A progresszív zenéket azért is szeretem, mert ezeknél már a professzionális hangszeres tudás és hangzás alap és az ember figyelmét nem töri meg valami ezzel összefüggő hiányosság. A lemez tételei változatosak, izgalmasak, magával ragadóak, mondhatnám azt is hogy varázslatosak. És az egyik számukban meg is zenésítik, hogy hány fényévnyire van a tomusz lemeze az 1 ponttól. :)
"Kár érte, kiváló ügynök volt" :)
Először úgy tűnt, hogy jó, olyan Abbath-os, de a számok egy idő után már unalmassá, monotonná válnak az újra és újra lejátszott rigmusok miatt, ami a nagyon hosszúra nyújtott számok eredménye. Így érdemei elismerése mellett nem tetszett.
Amikor ránéztem a tag-ekre azt gondoltam ezek biztos hülyék és a műfajokkal sincsenek tisztában, hogy egymás mellett vannak ilyenek, hogy "heavy rock", "black metal", "rock & roll". De aztán szembesülnöm kellett az első dalon a leggázabb kolompos Santana tribute band próbálkozással, ami kéretlenül átcsapott ilyen black metal riffelésbe blast beatekkel. De istenem, az összes hangszer sloppy, az énekes végtelenül hamis, szóval még ha külön-külön lennének ezek az össze nem illő hangzások, akkor is max középszerű, de így kombinálva úgy esik hallgatni, mint mentás-babos fagylaltra narancsleves fogkrémet szürcsölgeni egy kocsma teraszán. Nyilván rossz az a zene, amiben nincs semmi erőfeszítés és úgy szar, viszont a legrosszabb zenék azok amik úgy szarok, hogy közben high-effort produkció és képzett zenészek tehetsége van elpazarolva.
Ekkora szekunder-szégyenérzet évek óta nem ért, hogy lehet valami ennyire kibaszott idegesítő jézusom
Csodálatosan szólnak a dobok, de mégis HOL A GITÁR? Nekem kissé túlságosan a háttérbe van parancsolva a sok visszhanggal. Mindenesetre imádnivaló atmoblack utazás az egész lemez
Nem volt soha kenyerem, de hát istenem, JÓL SZÓL
Ritka vérszegény, a riffekre sose fogok emlékezni, az énekes orgánumától hányok
Apa ideges, hű de ideges apa bizony! Végtelenül heavy az egész album
Ezeket nyúlta le a Paddy & The Rats? Éppoly idegesítő. Vérszegény lakossági "folk" "punk"
*meghallom a djentet*: IGEN IGEN IGEN *jön a modulációs refrén*: Oké ez minusz 1 pont ?????????? Kár érte, kiváló ügynök volt.
A Kohász himnusz thrash metalos átírása a leggázabb és leggyalázatosabb gané volt amit hallottam jó ideje, ez eleve minusz 1 pont. Minusz 1 pont még a nagyon kellemetlen énekért. Hangszerileg viszont meglepően jól szól, ha egy instrumentális album lenne az egész azt mondanám 7 pont, de így eh. Összességében nem volt ez se jó se olyan kínkeservesen szar élmény, szóval semleges 5 pont.
Elnézést mivan ez JÓ! Nem annyira egetrengetően innovatív így első hallásra, de csodálatosak a riffek
Ehhez én hülye vagyok. Nem tetszett.
Ők alapvetően egy King Diamond tribute banda voltak. A koncepció továbbra is adott, de ez egy nagyon élvezetes anyag lett. Sokat fogom hallgatni, a mester világát is nagyon birom.
Alap, hogy a Barnes éra a Cannibal Corpse fénykora, de én azért szeretem az újabb anyagaikat is. Ez az első alkalom, hogy nem találok kapaszkodót egy CC lemezben. Hallom én a riffeket, csak egyszerűen nem tetszenek, unalmasak. Az sem segít, hogy Corpsegrinder is egy hangon röfögi végig az egészet. Olyan sótlan és lelketlen lett ez az album. Egyértelműen hiányzik Pat...
A vérszegény szó kiválóan jellemzi ezt a zenét.
Profi zene, tartalomhoz illő megszólalás, a vokál is jól simul az egységhez, de lehetne változatosabb. Néha kicsit tömény az agyamnak, de teljesen rendben van. Valóban fényévekre van az egy ponttól, ezért nem is annyit kap.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2021. június 5.
Belial boymester cheerleader dimmurtal Husky makadamiadio mike666 ∑:
1. Husky
Cannibal Corpse
Violence Unimagined
7.5 7.5 7 7 7.5 8.5 5.5 5 7.2
2.
Them
Return to Hemmersmoor
9.5 7.5 8 6 7 10 1 8.5 7
3. AncientOne
Vola
Witness
6 5.5 6.5 2 8 10 8.5   6.6
4.
Remorse
Kohó
7 5.5 7 6 9 7 5   6.6
5.
Bloody Hammers
Songs of Unspeakable Terror
9 8.5 5 5 7 7.5 3.5 4 6.5
6.
Haenesy
Garabontzia
2 5.5 10 8 9 2 7.5   6.3
7. boymester
Beastlor
Galaxies of Death
2 6.5 9 6 6 5 7.5   6
8. Belial
The Dropkick Murphys
Turn Up That Dial
7.5 9.5 3 2 6 7 4   5.6
9. dimmurtal
Stone Healer
Conquistador
5 6.5 4 6 8 2 3 4 4.9
10. makadamiadio
Tomusz
Culter
1.5 5.5 6 3 7 1 8.5 8 4.6
∑:
6 6.8 6.6 5.1 7.5 6 5.4 5.9 6.1
Invocation Of Death - Into The Labyrinth Of Chaos (2018)
Kritika, boymester @ 2019. március 30., szombat, 17:55
Miki kifaggatása a Tomuszból
Interjú, Nagaarum @ 2018. április 17., kedd, 17:12
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Kritika, boymester @ 2017. november 14., kedd, 18:30
Acephalix - Decreation (2017)
Kritika, boymester @ 2017. szeptember 25., hétfő, 22:08
Entity - Phobia Of The Formless (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 23., szerda, 12:52
Anasarca - Survival Mode (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 13., vasárnap, 21:59
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.028 seconds to render