Ugyan az utolsó sorlemez, a Rabbit Don't Come Easy nem sikerült igazán jól, azért ideje megemlékezni a happy metal stílus alapítójáról, a német Helloween-ről.
Nélkülük nem valószínű, hogy ilyen formán létezne pl. a Sonata Arctica vagy a Stratovarius. Tény és való, a két Keeper lemez minden speed témákkal és himnikus, többszólamú refrénekkel operáló csapat bibliája lett.
A Helloween története ugyan 1983-ban kezdődött, de érdemes néhány szót szólni az azt megelőző évekről is.
1979-ben ugyanis két gitáros Kai Hansen és Piet Sielck a Gentry nevű formációt maguk mögött hagyva, Ingo-val és Markus-szal létrehozták az Ironfist-et. Csak ezután érkezett Piet helyére - aki inkább a hangmérnöki pályát választotta, és persze manapság az Iron Saviour sorai erősíti - a Powerfool-t elhagyó Michael Weikath.
No de vissza a banda történetéhez. Már Helloween néven rögzítettek két számot a Noise kiadó Death Metal című válogatásához. A következő évben megjelentették első kiadványukat a Helloween EP-t, amit Mini-Lp ként is ismernek, majd az első teljes korongot, a Walls Of Jericho-t.
Mivel Kai-nak akkor nehézséget okozott az éneklés és gitározás, ezért új énekest kerestek - ma Kai bátyó a Gamma Ray-ben ezt kiválóan megoldja ezt a feladatot -. Érdekesség, hogy Ralf Scheepers neve is felmerült a jelöltek között, sőt neki volt a legnagyobb esélye, de neki még várnia kellett pár évet, hogy Kai-val egy csapatba kerüljön.
A mikroállvány mögé a korábbi Ill Prophecy süvöltő, Michael Kiske állt.
A keresgélés alatt rengeteg dal állt össze, a Noise azonban nem akart dupla albumot kiadni, ezért két külön korongon jelentek meg a szerzemények (Keeper 1-2). A Keeper 2 turnéja közben Kai és Weiki közötti feszült hangulat felfokozódott, s előbbi kiszállt a szárnyaló csapatból. Helyére Weiki országos cimbije Roland Grapow lépett.
A turnét megörökítendő koncertlemez jelent meg az 1989-es évben Live in The UK címmel (a japcsiknál Keepers Livelett a titulus).
Az új évtized nem kezdődött jól a Helloween számára. Átszerződtek az EMI-hoz, a Noise ellen pert indítottak. A csapat körüli és a csapaton belüli hangulat annyira megromlott, hogy komolyan gondoltak a feloszláson. A helyzet rendeződése után nem véletlenül lett tehát annyira cinikus és kritikus hangvételű a Pink Bubbles Go Ape lemez.
A 93-as korong, a Chameleon sokak szerint a Helloween mélypontja. Sok új elemet vittek a zenébe, s ez sem a kritikusoknak, sem a rajongóknak nem tetszett. A Metal Hammer is "... cola ízű sör..."-nek nevezte. Az útját tévesztett csapatban a konfliktusok egyre gyakoribbak és erősebbek lettek. Két részre szakadt a társaság: Ingo-nak és Kiskének mennie kellett. A dobos eztán psziciátriai kezelés alá került, s ennek csak az 1995-ben bekövetkezett öngyilkossága vetett véget. A társai nem álltak mellette...
Kiskének elege lett a zeneiparból és a heavy metalból egyaránt. Későbbi szólóanyagai is nehezen emészthető, művészi önkifejezések voltak, közönségsikert egyáltalán nem aratott velük.
Nagy meglepetésre az énekesi posztra a Pink Cream 69 frontember, Andi Deris került, a dobok mögé pedig Uli Kusch. Az új felállással készített Master Of The Rings biztató jövőt sejtetett. Az ezt követő lemezek egyre magasabb minőséget és erősebb dalokat tartalmaztak. Egyértelmű előrelépés volt a Time..., majd a Better than raw lemez. A Metal Jukebox-szal zárták le a Raw Power-es éveket, s szerződtek át a jelenleg legnagyobb metal
kiadóhoz, a Nuclear Blast-hoz. A hangzásban, gondolatiságban megújult 'ween így a Deris korszak legsikeresebb lemezét, a Dark Ride-ot nyújthatta át a rajongóknak. A friss sound egyértelműen a producer Joey Z-től és Roland Grapow-tól származott. Míg a szakma és a fanok örültek a megújult csapatnak, Weikinek azonban nem tetszett az új irányzat, ő a Keeper lemezek felé akart visszakanyarodni. Roland-nak ezért mennie kellett; nagy meglepire Uli-t is lapátra tették. Viszont így elindulhatott a metal műfaj egyik legnagyobb ígérete és legizgalmasabb csapata, a darkride-vonalat továbbvivő Masterplan.
Az új gitáros Sascha Gerstner (ex-Freedom Call) lett, a dobos pedig a Metalium-ból elcsábított Mark Cross. Ez a felállás kezdett neki a Rabbit Don't Come Easy album felvételeinek, amit Weiki - mint az várható volt -a Keeper lemezekhez hasonlított. Mark azonban betegsége miatt csak 2 számot tudott feldobolni, a többiben a Motörhead-tól kölcsön kapott Mickey Dee ütötte a bőröket. Turnéra már komplett felállás ment, a ritmusfelelős Stefan Schwarzmann lett, aki így már elmondhatja, hogy az összes jelentős germán metal bandában megfordult több kevesebb ideig.
A bandával kapcsolatos legújabb info az, hogy Stefan már nem tagja a Helloween-nek. Az új tag neve Daniel Löble; a tökfejek előtt a Rawhead Rexx-ben dobolt.