Válasz boymester üzenetére:


Nekem egy középiskolás páromat juttatta eszembe és a nála töltött időt, amit beárnyékolt az Evanescence mániája...Nem akartam rá emlékezni.

Igen, sok zenére ráragad az „akkori korszak” hangulata, mai lehet jó kis nosztalgikus érzés, vagy taszító, mert olyan dolgokra emlékeztet, amikre nem szívesen emlékszünk vissza.
Ez nekem is így van, de többnyire inkább pozitív. Noha, belehallgatva az Evanescence-be, teljesen megértem az álláspontodat. A második, Youtube-on elérhető merengő-zongorázós
szám után már láttam a hasonlóságot az említett banda és a Oceans Of Slumber között. Viszont, továbbra is fenntartom ,hogy ez egy jó dal volt az Oceans Of Slumber-től.
Lehet, hogy az egyetlen jó daluk, végül nem kerestem rá. Annyira nem vág a profilomba, de ezért alapból nem vetem el a lehetőségét az ilyen lágyabb, lazább muzsikáknak sem.
Nyitott vagyok az új dallamokra, hiszen sosem lehet tudni ,hogy mit merít belőlük az ember.
Például a nem rég itt közölt Ardours ,vagy az új Chelsea Wolfe dalok is tetszettek. Lehet, hogy a többi nótától majd behányok, de ezek jók számok, attól függetlenül, hogy
jellemzően, egyáltalán nem hallgatok „ilyen” zenéket.

Válasz Necron üzenetére:

Oceans of Slumbermeglepő volt, nem ismertem őket. Nem tudom ,hogy a többi számuk milyen, de ez egész hangulatos volt. Rákeresek a kiadványaikra.

Nekem egy középiskolás páromat juttatta eszembe és a nála töltött időt, amit beárnyékolt az Evanescence mániája...Nem akartam rá emlékezni.
--
Doom is the sound of the soul

Oceans of Slumbermeglepő volt, nem ismertem őket. Nem tudom ,hogy a többi számuk milyen, de ez egész hangulatos volt. Rákeresek a kiadványaikra.