Az 1995-ben alakult lengyel Darzamat első koncert DVD-ét a szintén lengyel Metal Mind adta ki. A Metal Mind-os anyagokról csak annyit, hogy garancia a minőségi anyagokra. Aki ezzel nem ért egyet, az biztos, hogy ahhoz a szerencsés fiatal generációhoz tartozik, akik már nem ismerik a „Takt kazettás” korszakot. Nekem viszont van összehasonlítási alapom, tehát ha Metal Mind, akkor minőségre nem lehet panasz. Sőt!

A Live Profanity is csordultig van bónuszokkal, videoklipekkel, koncertfelvételekkel (a Winter Nachts Traum feszt-es fellépés majdnem teljes anyaga) és backstage jelenetekkel, meg egy csomó olyan dologgal, amivel kedveskedni lehet a rajongóknak. De tényleg! Mivel a zenekar lengyel, és Lengyelországban lett rögzítve (Metalmania feszt) az anyag, a kiadónak gondja volt arra, hogy az egyébként lengyelül elhangzó átkötőszövegek alatt automatikusan megjelenjen az angol felirat!!! Így senki nem marad le az olyan fontos dolgokról, mint: Hello, mi vagyunk a Darzamat! Mindent bele! 

Aki nem ismerné a Darzamat zenéjét, azoknak elárulom, hogy black metal. Méghozzá a szimfonikusabb fajtából, szóval nem egy irgum-Burzum!  Olyannyira dallamos, hogy manapság már sokan gothic metalnak titulálják a Darzamatot. Hát ezt ki-ki döntse el maga, én azon a véleményen vagyok, hogy tetszik ez a gótikus brutalitás, és nekem ennyi elég. Nem igazán foglalkozom a jelzőkkel.

A Darzamat-ról még annyit, hogy két énekesük van. Flauros, a férfi énekes felel a black metalra hajazó karcos énekhangért. De mielőtt valaki arra gondolna, hogy akkor a női énekes pedig angyalhangon áriázgat mellette, na az téved. A női énekes, Nera, persze tisztán is énekel, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor úgy károg, mint egy halálhírnök varjú. Ja, csak úgy megemlíteném, hogy egy igazán dekoratív sátáni díváról van szó.

A DVD-n szereplő koncerten 11-dalt adnak elő a lengyel szimfonikusok (introval együtt) az idei Metalmania fesztiválon. Főleg az utolsó két albumukra koncentrálva. Azaz főleg a legutóbbira, a Transkarpatia-ra, és pár szám elhangzik az azt megelőző Semidevilish-ről is. Az előző albumaikat hanyagolják, nem tudom miért.

A rövid intro után rögtön elkezdődik a dallamokkal gazdagon megfűszerezett őrlés, és az intenzitás kitart a koncert végéig, ami külön dicséretet érdemel. A szintis Spectre, és a dobos Darkside pedig még ezen is túltesz. Darkside olyan lábmunkát mutat be a dobok mögött, hogy egy profi bokszoló is megirigyelné. A másik kiemelt Spectre, pedig olyan meghatározó dallamokat csal elő a hangszeréből, amik igazi karaktert adnak a Darzamat zenéjének. Összességében egy kiválóan megkomponált koncert szem és fültanúi lehetünk. A zenekari logóval díszített mikrofonállvány pedig egyszerűen vonzza a szemet.

A koncert végén nincs ráadásszám, viszont az utolsó dal igazi meglepetés. Ugyanis a lengyel heavy/speed/trash őskövület Kat zenekar egyik dalát, a Diabelski Dom-ot adják elő, de úgy hogy ehhez a színpadra invitálják a Kat egykori frontemberét, Roman Kostrzewski-t is. Mind a három énekes kitesz magáért, a közönséggel együtt! Erre a számra mindenki beindul, és a nagy többség énekli is a szöveget. Gondolom olyan lehet nekik a Kat, mint itthon mondjuk a Pokolgép, szóval mindenki ismeri.

A lényeg lényege, hogy akik bírják a szimfonikus blacket, némi gothic-kal keverve, azok bátran ismerkedjenek a Darzamat zenéjével.