0N0
Reconstruction and Synthesis (2016)

Igazi megmérettetésre készülnek azok, akik a szlovák 0N0 szóban forgó albumának kivesézésére adják a fejüket. Azért nem belefülelést írtam, mert a felületes próbálkozás itt az égvilágon semmit nem hoz a felszínre. Egy kísérletezős ipari doom anyag esetében erre azért lehet számítani.


Bekategorizálás ide vagy oda, nagyon nehéz megfogalmazni, mit is játszik valójában a Twisted gitáros/énekes/programozó vezette trió. A nyitottság és a türelem elvén alapuló zenehallgatás azonban felszínre hozza az album rejtett kincseit. Szerencsére több ilyenre is rálelhetünk, ha figyelmünk kizárólag az anyagra összpontosul annak hallgatása közben. Többször is hangsúlyoztam már ezt a hozzáállást a HP-s hozzászólásaimban is, de a következő száz alkalommal is le fogom írni, hiszen a tendencia, avagy a „dark satanic mills of progress” (ahogy Nemtheanga énekli legutóbbi mesterművében) éppen ezen elvek eltüntetésén dolgozik, és időnként az egyébiránt figyelmes zenehallgatót is könnyen elkaphatja a gépszíj.


Többnyire pszichedelikus állapotok uralkodnak a lemezen, a hosszan kitartott, nyújtott gitárhangok, a szürreális dallamok és az itt-ott felbukkanó éteri háttérvokál mind ezt támasztják alá. Az At Sixes and Sevens című dal például azt az érzést kelti, mintha az éjszakai város távolból érkező ezernyi neszét igyekezne dalba foglalni, melyeket csak akkor vesz észre az ember, ha kimondottan azokra hegyezi a fülét. Társul hozzá egyfajta vonzó félelem is, de ezt át kell élni, megmagyarázni elég nehéz. Az éj köztudottan fogékonyabbá teszi az elmét az apró részletek megfigyelésére, ezért vannak tipikus éjjeli zenék, amelyek nappal egyszerűen nem működnek. Ilyesmiről van szó a roppant hangulatos zárótételben is. Szinte már érzi az ember a hajnal közeledtét. Egészen biztos, hogy az Alcest zenekart is kedvelik a fiúk. Ezzel szemben a tíz perces Lucid Transmutation olyan komplex, nyakatekert és súlyos témákat mutat be, mint amilyenek a Meshuggah-ra jellemzőek. A Desolatry pedig ultralassú, zord, tüskés doomjával borzolja a kedélyeket, be-bekúszó indaszerű gitárharmóniái a német Doomedra emlékeztetnek.

Mind közül a legnehezebb és egyben az egyik legjobban sikerült tétel a nyitó A Farewell to Conscious Shores. Az industrial jelleg talán ebben a dalban domborodik ki a legjobban. Mindezt annyira leheletfinoman olvasztja egybe a gitárzenével a tehetséges szlovák csapat, hogy a dal lüktető vénáját, dobogó szívét teremtik meg vele. Bizonyos részek a Shape of Despair legutóbbi (zseniális!) anyagán hallható légies, emelkedett háttérénekét juttatják eszembe. A földtől elrugaszkodott pillanatok ezek, az album egyértelmű erényeihez tartoznak. Ugyancsak az említett zenekar funeral doomjára emlékeztet a címadó eposz második fele (kb. 6.50-től). A dal egyébként a kedvencem a lemezről. A nyitótéma dallama egyszerűen fenomenális. Annyi érzés rohamozza meg egyszeriben az embert, hogy még a YOB is eszembe jutott róla. Az érdes extrém vokál és a föld felett levitáló háttérének szintén remekül illeszkedik az anyaghoz.


Nem szeretném az összes elemet felsorolni, sem az album által keltett összes érzésemet megosztani, de azt nyugodtan elmondhatom, hogy a változatos anyag a felsoroltakon kívül is tartogat még meglepetést. A HP-n adott 8.5 az első benyomást tükrözte (ha jól emlékszem, az így is 3-4 meghallgatást jelentett). Ezt most fél ponttal felkerekítem, mert minden további ismerkedés hozott valami újat a felszínre. Miután a kezdeti nehézségek elillannak, meghálálja a törődést a lemez.
0N0_Reconstruction_and_Synthesis_2016
Kiadó:
Stílus:
pszichedelikus, kísérletezős industrial doom metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.A Farewell to Conscious Shores (07:54)
2.Reconstruction and Synthesis (12:23)
3.Desolatry (06:41)
4.At Sixes and Sevens (05:50)
5.Lucid Transmutation (10:02)
6.Reformation/Absorption (06:07)
Írta:
farrrkas
2016. július 21., csütörtök, 00:18
Facebook:
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.02 seconds to render