Dirge (2011)
A 2007-ben alakult Wormrot nem kis feltűnést keltett az utóbbi időben, ugyanis egy meglehetősen szélsőséges stílusban alkotva (grindcore), és egy nem épp metal nagyhatalomként számon tartott helyről elindulva (Szingapúr - most hirtelenjében az Impiety-n kívül nem is ugrik be más banda onnan) röpke pár év leforgása alatt felverekedte magát odáig, hogy a 2009-es Abuse utódját, az idén májusban megjelent Dirge-öt már nem kisebb kiadó, mint az Earache vette szárnyai alá.



A nagyobb kiadó ellenére azonban semmi finomodás nem érhető tetten a zenében; a 25 számos, 18 perces lemez egy iszonyú tömény zajbomba, egy pillanatnyi üresjárat nélkül. Mire a hallgató feleszmél, már átgázolt rajt az anyag fele. A No One Gives A Shit komor, s még lassú felvezetése után a Compulsive Disposition iszonyú dinamizmussal ront a gyanútlan kíváncsiskodóra, s a tempót a záró Final Insultig nem is nagyon akarják visszafogni a srácok. Sorban özönlenek az alig egy perces, vagy még rövidebb energiabombák, lélegzetvételnyi szünetet sem hagyva. A korong általánosságban tüskésebb, még kevésbé hallgatóbarát, mint elődje, a hangzás koszosabb, zajosabb, s az egész zene még agresszívebb lett az Abuse-hoz képest. A trió grindcore-ján (Arif – ének, Rasvid – gitár, valamint Fit – dob és ének) olyan csapatok hatása érződik, mint a texasi Insect Warfare (egyes számokban a kelleténél sajnos erősebben is, lásd pl.: Waste of Time vagy Addicts of Misery), a Phobia punkos húzása, az Unholy Grave kaotikus darálása, vagy épp a régebbi Pig Destroyerre jellemző hirtelen törések, váltások. Sok a tördelés, szinte másodpercenként érkezik egy kapkodó váltás, és a káoszt tovább tetézi a változatos vokális terror – nem épp a könnyű megjegyezhetőségről fognak elhíresülni, ám kétségtelenül hatásos, amit csinálnak. Az Insect Warfare-re jellemző mély hörgés mellett sok hisztérikus károgás, sikoltozás hallható, ami még kíméletlenebbé teszi az őrlést. Számokat kiemelni nem igazán szeretnék, de megemlítendő a mindössze 4 másodperces Fucking Fierce So What, mely egyfajta tisztelgésként is felfogható a Napalm Death You Sufferje, vagy a Collateral Damage, illetve egyes Sore Throat opuszok előtt, továbbá a záró, wormroti mércével mérve epikus hosszúságú (1:46) The Final Insult. Hibaként annyit fel lehet róni, hogy akad egy-két téma, amit érdemesebb lett volna jobban kibontani, illetve a riffek közt akadnak laposabbak is, de a korong így egyben is kellően masszív.

Túl sok egyéniség ugyan nem szorult beléjük, épp emiatt nem is tartom valószínűnek, hogy a Dirge-öt alapműként emlegetnénk majd a jövőben, de az átlagnál erősebbek a szingapúri srácok, úgyhogy aki kedveli az efféle zajos hallgatnivalókat, az mindenképp ismerkedjen meg velük. Az Earache honlapjáról grátisz letölthető a cucc, így aki nincs képben, elkezdhet gyúrni, főképp, hogy szeptemberben ismételten útba ejtik hazánkat (a szintén ajánlott Maruta társaságában).
Wormrot_Dirge_2011
Kiadó:
Stílus:
grindcore
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.No One Gives A Shit
2.Compulsive Disposition
3.All Go No Emo
4.Public Display Of Infection
5.Overpowered Violence
6.Semiconcious Godsize Dumbass
7.Spot A Pathetic
8.Evolved Into Nothing
9.Butt Krieg Is Showing
10.Fucking Fierce So What
11.Ferocious Bombardment
12.Principle Of The Puppet Warfare
13.Deceased Occupation
14.Waste Of Time
15.Stench Of Ignorance
16.Meteor To The Face
17.Addicts Of Misery
18.You Suffer But Why Is It My Problem
19.Erased Existence
20.Back Stabber Mission Aborted
21.Destruct The Bastards
22.Plunged Into Illusions
23.Manipulation
24.A Dead Issue
25.The Final Insult
Írta:
butch
2011. június 25., szombat, 13:08
Facebook:
Koncertek
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.014 seconds to render