Baszki... már szombat van!?
--
A hit erőt ad...az isteneknek.

Válasz emp üzenetére:



és ha ez sikerülne, akkor mit kapnál? egy kilúgozott, semmilyen jellegzetességgel, szubjektív értékítélettel nem rendelkező "véleményt"!? Véleménynek sem mondanám, mert ugye az az egyéni élményeken, világlátáson és értelmezésen keresztül válik "véleménnyé".

Szerintem nincs objektív ítélet a művészeteket tekintve és semmi gond nincs a szubjektivitással sem, amíg abból nem veszik ki teljesen a szakmaiság is. A kettő egyensúlya már szájíz kérdése.

Ki olyan bátor, hogy kijelentse, hogy a régi emlékek és hosszú kapcsolattól megfűszerezett zenehallgatás értéktelenebb, mint az, ahol ezek a faktorok nincsenek jelen és ki olyan bátor, hogy megítélje azt, hogy többre értékel valaki személyes élményektől kedvesebb zenét annál, amire nem rakódtak le hosszú évek emlékei???

A szakmaiság egyik feltétele, hogy valamelyest veszíts a szubjektivitásból, de nyilván értelmetlen és nonszensz lenne száraz, érzésektől mentes leírásokat olvasni művészi alkotásokról, amelyeket pont, hogy érzések töltenek meg. Csakhogy én éppen azt az eltúlzott személyes jelleget igyekszem elkerülni, amelynek a szakmaiság esne áldozatul. Persze, nem árt az sem, ha néha jobban kidomborodik az egyéni vélemény, mert van, amikor éppen ez tesz változatossá, érdekessé egy adott írást (most ismertetőkről legyen szólva), és ahogy mondod, ez már szájíz dolga. Amúgy pedig egyetértek az általad megfogalmazottakkal, nem merném elítélni sem az egyik, sem a másik nézőpontot. Mindegyiknek helye van.

Válasz farrrkas üzenetére:

Van, hogy épp a kedvenceinkkel vagyunk szigorúbbak, mert nagyok az elvárások, van, hogy az új zenekarokkal szemben vagyunk szkeptikusak, és van, hogy a nagyobb bandák őszinteségét kérdőjelezzük meg. Ez mind befolyással van a pontszámokra, és ember legyen a talpán, aki ezektől mindig el tud vonatkoztatni. Szóval, no offence!

és ha ez sikerülne, akkor mit kapnál? egy kilúgozott, semmilyen jellegzetességgel, szubjektív értékítélettel nem rendelkező "véleményt"!? Véleménynek sem mondanám, mert ugye az az egyéni élményeken, világlátáson és értelmezésen keresztül válik "véleménnyé".

Szerintem nincs objektív ítélet a művészeteket tekintve és semmi gond nincs a szubjektivitással sem, amíg abból nem veszik ki teljesen a szakmaiság is. A kettő egyensúlya már szájíz kérdése.

Ki olyan bátor, hogy kijelentse, hogy a régi emlékek és hosszú kapcsolattól megfűszerezett zenehallgatás értéktelenebb, mint az, ahol ezek a faktorok nincsenek jelen és ki olyan bátor, hogy megítélje azt, hogy többre értékel valaki személyes élményektől kedvesebb zenét annál, amire nem rakódtak le hosszú évek emlékei???
--
Tiszta hülye, aki nem normális!

Válasz Nagaarum üzenetére:

Farrrkas!
Én nem büntiből adtam kevesebbet a MDB-ra, mint a múlt heti Doomaiserre. Tényleg ennyivel gyengébbnek, ingerszegényebbnek érzem annál. A lemez hallgatása előtt nem volt ellenérzés, ami abból is látható, hogy jóval nagyobb pontot adtam rá, mint a múltkorira.
A múltkori volt életem első MDB lemeze, azelőtt semmit nem hallottam tőlük. Így nem az elfogultság vezérelt, mikor azt lehúztam, hanem a megdöbbenés, hogy egy csapat, amit annyian szeretnek, ennyire semmitmondó lehet számomra.

Teljes mértékben elhiszem, hogy így van. Nem láthatok senki fejébe, és távol álljon tőlem, hogy bárkit megvádoljak, erről szó nincs; egyszerűen csak eszembe jutott arról, amit a nosztalgiáról írtál, hogy valóban néha meg kell küzdenem vele a szubjektivitás valamilyen mértékű csökkentése érdekében, van viszont, hogy az előítéletekkel kell harcot vívnom. Például, ha valaki megkérdezi, hogy melyek a kedvenc death metal zenekaraim, biztosan nem a Cannibal Corpse-szal fogom kezdeni a felsorolást (holott kedvelem őket is), mert a Cannibal Corpse-szal akárki dobálózhat. Ez is egyfajta előítélet, ezért feltételezem, hogy akár másnak is lehetnek előítéletei, ahogyan dédelgetett kedvencei is. Van, hogy épp a kedvenceinkkel vagyunk szigorúbbak, mert nagyok az elvárások, van, hogy az új zenekarokkal szemben vagyunk szkeptikusak, és van, hogy a nagyobb bandák őszinteségét kérdőjelezzük meg. Ez mind befolyással van a pontszámokra, és ember legyen a talpán, aki ezektől mindig el tud vonatkoztatni. Szóval, no offence!

Farrrkas!
Én nem büntiből adtam kevesebbet a MDB-ra, mint a múlt heti Doomaiserre. Tényleg ennyivel gyengébbnek, ingerszegényebbnek érzem annál. A lemez hallgatása előtt nem volt ellenérzés, ami abból is látható, hogy jóval nagyobb pontot adtam rá, mint a múltkorira.
A múltkori volt életem első MDB lemeze, azelőtt semmit nem hallottam tőlük. Így nem az elfogultság vezérelt, mikor azt lehúztam, hanem a megdöbbenés, hogy egy csapat, amit annyian szeretnek, ennyire semmitmondó lehet számomra.
--
Nagaarum YouTube Csatorna

Mélyen tisztelt farrrkas kolléga! - A MDB-al kapcsolatos véleményt azt hiszem elég jól kivesézted.
--
In Grind We Trust!

Válasz emp üzenetére:

Jézus, farrrkas! Ki sem fér a "kis" kommented bizonyos böngészőkben a képre :D Írj kritikát róla!

Én is csak vertikális nézetben tudtam elolvasni...
Asszem úgy böngészőtől függetlenül olvasható.

Válasz emp üzenetére:

Jézus, farrrkas! Ki sem fér a "kis" kommented bizonyos böngészőkben a képre :D Írj kritikát róla!

Akkor még jó, hogy rövidítettem az eredeti szövegen, mielőtt beírtam.

Jézus, farrrkas! Ki sem fér a "kis" kommented bizonyos böngészőkben a képre :D Írj kritikát róla!
--
Tiszta hülye, aki nem normális!

Még az egyetemen ismerkedtem meg Dylan Thomas verseivel. Ez a költemény amúgy rendkívül szép, hihetelenül erőteljes, és nagyon népszerű is. Hallgassátok meg Michael Caine előadásában (Interstellar).

Do not go gentle into that good night (Angol)

Do not go gentle into that good night,

Old age should burn and rave at close of day;

Rage, rage against the dying of the light.



Though wise men at their end know dark is right,

Because their words had forked no lightning they

Do not go gentle into that good night.



Good men, the last wave by, crying how bright

Their frail deeds might have danced in a green bay,

Rage, rage against the dying of the light.



Wild men who caught and sang the sun in flight,

And learn, too late, they grieved it on its way,

Do not go gentle into that good night.



Grave men, near death, who see with blinding sight

Blind eyes could blaze like meteors and be gay,

Rage, rage against the dying of the light.



And you, my father, there on the sad height,

Curse, bless me now with your fierce tears, I pray.

Do not go gentle into that good night.

Rage, rage against the dying of the light.

Advent Sorrow-hoz:


Csöndben ne lépj az éjszakába át (Magyar)

Csöndben ne lépj az éjszakába át,

Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.

Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.



A bölcs bár végül rendjén lát homályt,

Mert nem volt villám-cikázó ajak,

Csöndben nem lép az éjszakába át.



A jó, ki hullámüttön jajt kiált,

Hogy zöld öblön csepp tett is lángra kap,

Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.



A vad, ki naphoz kapkod s búg imát,

S ím késve eszmél: csupa kín a nap,

Csöndben nem lép az éjszakába árt.



A zord tudja, bár verje vaksiság,

Hogy lehet meteor-szemű ki vak,

Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.



Apám, míg lábad bús oromra hág,

Düh s könny között átkozd vagy áldd fiad.

Csöndben ne lépj az éjszakába át,

Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.
Nagy László

Mennyi reneszánsz festményt idéző borító van itt

De beindultatok...

Válasz insomnium üzenetére:



Totálisan irreleváns mióta hallgatsz ilyen zenét! Az sosem szabad hogy mérce, vagy kiindulópont legyen, nem attól lesz valaki véleménye hiteles! De tényleg befejezem mert ez nem vezet sehova. Amúgy csak jelzem hogy az akkori hangpróba nem épp azt tükrözte hogy olyan nagyon lenyűgözte volna a hallgatóságot a Merciless Death lemeze...

Az engem soha nem érdekelt kit nyűgözött le milyen lemez ha nekem tetszett. Nem vagyok a légy kategóriája. A lószar is jó lehet mert millió légy szállt rá.

Válasz ZeroVoid üzenetére:



Emellett már én sem megyek el szó nélkül. Az Ahabra is dobott egy szar értékelést mert az már túl mainstream - hát ha neki az Ahab mainstream akkor ő már valószínűleg nem is ezen a bolygón él

A Speedwhore-ral kapcsolatban sem értem, mi a problémája, szerintem kurvajó kis zene m/

Az Ahabot meg gyengének érzem a stílusában. Mi ezzel a gond? Szeretnem kéne mert annyira sokan szeretik? Szerintem meg zsér, Opeth kópia az utolsó lemezük. Az előzőek meg unalmas doom lemezek. Na ezt dolgozd fel kisöcsém. Ahogy én is feldolgozom a jó lemezekre adott szar pontokat.

Válasz arallu72 üzenetére:

A speedwhore-val az a bajom,hogy egy rakás szart összehordtak ami ebben a stílusban nem is jó. '87-óta hallgatok ilyen zenét és ezt szarnak találtam mert nem jó. Ennyi. Nehogy már minden pisis első thrash lemezét tíz pontosnak találjak amit lelopott a netről.

Totálisan irreleváns mióta hallgatsz ilyen zenét! Az sosem szabad hogy mérce, vagy kiindulópont legyen, nem attól lesz valaki véleménye hiteles! De tényleg befejezem mert ez nem vezet sehova. Amúgy csak jelzem hogy az akkori hangpróba nem épp azt tükrözte hogy olyan nagyon lenyűgözte volna a hallgatóságot a Merciless Death lemeze...

A speedwhore-val az a bajom,hogy egy rakás szart összehordtak ami ebben a stílusban nem is jó. '87-óta hallgatok ilyen zenét és ezt szarnak találtam mert nem jó. Ennyi. Nehogy már minden pisis első thrash lemezét tíz pontosnak találjak amit lelopott a netről.

Válasz insomnium üzenetére:

Arallu!

A Merciless Death : Taken Beyond albumára te dobtad a 10 pontot, pedig az egy igazán ócska lemez volt, végtelen szar hangzással, nulla eredetiséggel, gagyi hansgzeres játékkal, stb-stb...! Ne haragudj hogy ezt mondom, de a hitelednek és a komolyanvehetőségednek lőttek annak kapcsán, amit a Speedwhore-ra írtál. Nudli amit leművelsz véleményalkotás terén (úgy általában is, meg most is...)

Emellett már én sem megyek el szó nélkül. Az Ahabra is dobott egy szar értékelést mert az már túl mainstream - hát ha neki az Ahab mainstream akkor ő már valószínűleg nem is ezen a bolygón él

A Speedwhore-ral kapcsolatban sem értem, mi a problémája, szerintem kurvajó kis zene

Válasz arallu72 üzenetére:


Öcsisajt(nem degradálóan) nálunk korosztályos különbség van. Pl. én imádom a Running Wild - https://www.youtube.com/watch?v=3yF3lb90Hp4

Bár öregnek nem mondanám magam, arányaiban több '95 előtti zenét hallgatok, mint azutánit, szóval a retró nálam nemhogy megtűrt dolog, hanem kimondottan hozzám közel álló.