Na, most jutottam el oda, hogy megnézzem a klippet. 1-az-1ben Cult Of Luna - Back To Chapel Town klipp ugrott be róla. Igazából nem illik ez a klip az ISIShez, az In Fiction-t ugysem lehet űberelni(vágás, tartalom, hangulat).
Az In absence of Truth közel sincs annyira rossz, mint az uj Pelican, bár arra azt tette fel a pontot, hogy stílust változtattak és az instru/post-rockon belül sem lett kiemelkedő.

Válasz emp üzenetére:

Sajnos a Saturnus és a Cult of Luna is számomra egy-egy igazán kiemelkedő anyagot készített el a stílusban. (Veronika Decides to Die és Somewhere Along The Highway)

A Veronica album valószínűleg nagyobb klasszikus már most mint a Paradise Belongs To You, bár én mégis ezutóbbit tekintem annak. De szerintem minden albumuk doom-gyöngyszem.

Nos. Isis-től a Panopticon és az In The Absence Of Truth van meg. E kettő közül kétségtelenül a Panopticon a minőségibb anyag. A Neurosis újkori munkái nekem működnek, bár elismerem, hogy a Given nem a leginkább magával ragadó alkotásuk, és hogy a korai anyagaikon sokkal nagyobb tűz lobogott. Sajnos a Times Of Grace-hez még nem volt szerencsém. Majd pótlom a hiányosságot. A Pelican igazából olyan zenét csinál/csinált amit egyszer lehet csak elcsípni. Ők azonban újra és újra megpróbálják a minőségi munkáikat reprodukálni, ami már igen csak hónaljszagú. Sajnos a Saturnus és a Cult of Luna is számomra egy-egy igazán kiemelkedő anyagot készített el a stílusban. (Veronika Decides to Die és Somewhere Along The Highway)

Valószínűleg az a helyzet, hogy ha nem része egy zenekarnak a folyamatos megújulás és változás, akkor elkezdődik a kiüresedés, a rutinmunka amit akár hosszú időn át el tud fedni a magas hangszeres tudás és stílusbeli jártasság, végül azonban mindíg kilóg a lóláb...

Lásd Isis klipp.
--
Vigyázzatok, 30 felett mindenki gyanús!

Válasz emp üzenetére:

Hát ha már így szóbahoztad, én végig sem bírtam hallgatni. Nekem mondjuk az utolsó Neurosis albummal nincsenek problémáim, de kétségtelen, hogy az Isis mélyrepülésbe kezdett.

A iSiS mesterműve mindenképpen a SGNL_05 (hiába csak egy kislemez, tökéletes, mesteri és mélysége magával ragadó!!!), a Neurosis esetében nekem már a The Eye of Every Storm se tetszett teljeségében, de aztán érleltem és befogadtam, azonban a Given to the Rising számomra egy szánalmas szar, és a mesterművek tőlük a Times of Grace (hasonlítsad össze kérlek a Times fényében a Givent - köszönöm :}) illetve a Through Silver In Blood is igencsak korrekt, és A Sun That Never Setset és a Jarboe közösködést sem érheti támadás. A Pelican keztde meg a hanyatlast, pedig hajdanán ők is remeg dolgokat hoztak létre...

Amúgy ez az iSiS klip nem rossz, csak hát a zenének mérföldekkel más hatása és mélysége van, mint mondjuk a Constructing Towersnek...
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."

Hát ha már így szóbahoztad, én végig sem bírtam hallgatni. Nekem mondjuk az utolsó Neurosis albummal nincsenek problémáim, de kétségtelen, hogy az Isis mélyrepülésbe kezdett.
--
Vigyázzatok, 30 felett mindenki gyanús!

Nagyon rossz, s igazán jól fogalmaztál, nekünk nem kell szégyenkezni csak az iSiS-nek, ahogy az új Pelican is szánalmas, és az legutóbbi Neurosis is művészkedés inkább, mint mélység és művészet. Sajnos az ilyen csapatok atmoszférájuk predikálta miliő betöltése után önkéntelenül is determinálják magukat és egyre rosszabb és gyengébb anyagokkal rukkolnak elő!
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."