NGC Prod.
16 hozzászólás - 1. oldal
Hozzászólok Lemezkritika - Opeth-Watershed
Hozzászólás (BBCode):



:-] (a) :-@ (bag) (b) O.o (@) =D (c) (cool) :'( :'S (6) -.- (G) (gpig) |-D (gun) ^^ x| 8-S (hrhr) :-* (knifed) :-D (L) (pl) (~) (8) (N) 8-| :-$ (T) X. =| :-( :-O :-S =] :-) :-# =|: :-p (ufo) :-x (w00t) (weird) (whistle) ;-) (wtf) (yes) (zzz) \m/
 

Ágnes 2011. október 20., csütörtök, 18:51
Ágnes
Csatlakozott:
2011. október 19.
Hozzászólások: 3
Oldboy teljesen egyet értek veled! Végre vki le tudta írni azt amire én is gondolok Opeth hallgatása közben. Köszönöm. DE sztem az összes album csodaszép! És valóban Mikael mindenféle stílusú hangja tökéletes,talán ezért egyedi ez,nem? :-)
Ágnes 2011. október 20., csütörtök, 18:48
Ágnes
Csatlakozott:
2011. október 19.
Hozzászólások: 3
Érdekes ezeket a kritikákat is olvasni :-)
6-7 éve imádom az Opethet és nézem is mi történik nagyjából velük.
Igen,nekem is nagy szívfájdalmam volt Peter és Martin kiléptek. Martin egy hihetetlen érzelmes dobos,DE úgy vélem,de javítsatok ki,h a dob részt is szinte mind Mikael találja ki. Az ő fejében állnak össze a dallamok,amit akar hallani a hangszerekből...
Másik,én is elég sokat tanultam dobolni,és én nem hallom h csak verné a dobot,valószínűleg fel nem vették volna a bandába! És két embert nagyon nem lehet összehasonlítani. Ne várjunk el h ugyanúgy doboljon,minden zenésznek megvan a maga stílusa és sztem a számokhoz kifogásolhatatlanok a témák.
Én nem tudom olyan mélyre menően kritizálni az albumokat. Túl elfogult vagyok,zseniális a-cettig az összes album és bármit kreálnak tetszeni fog. Mert mindig ad vmi újat és ha az ember az újra vágyik meghallgatja azt,ha pedig nosztalgiázni akar hallgat egy kis Black Water Parkot...
Az Opeth annyira sokrétű zeneileg, h nekem semmi nem szokatlan tőlük,de aki imádja ezt a zenét annak tudnia kell ezt. Ez nem csak hörgésről és zúzásról szól!!!
boymester 2011. szeptember 3., szombat, 19:47
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Közepes szájízzel szoktam hallgatni ezt a lemezt, ugyanis egyik hallgatásnál zseniálisnak találom, máskor átlagosnak...de miután hallottam pár számot a Heritage-albumról, megtanultam értékelni ezt...kiváncsi leszek a Heritage kritikára, mert valami iszonyat elvont és unalmas album lett!!!
--
Doom Forever
http://www.youtube.com/watch?v=y-kFv_3dgd4&feature=related
endruu 2009. szeptember 27., vasárnap, 22:06
endruu
Csatlakozott:
2009. szeptember 24.
Hozzászólások: 6
én nem azt mondtam, hogy nem tud, hanem hogy nem üti úgy mint Lopez...
teljesen más a kettő.
--
mi az a rocker?
renato 2009. szeptember 27., vasárnap, 20:50
renato
Csatlakozott:
2008. december 4.
Hozzászólások: 125
Válasz endruu üzenetére:

Hm...
kívülállóként beleszólok, ha nem probléma.
Régóta ismerem az Opeth-et (5 év), és mihelyst meghallottam a Blackwater Park-ot egy nagyon jó barátom által, egyből beleszerettem.
Elkezdtem hallgatni újabb anyagokat, régebbieket viszonyítás képpen.
Anders Nordin hogy ütötte az Orchid-ot egy swingstarral után Lopez és Axe.
Nos... mióta Axe a dobos, azóta egy picit mondhatni más a rálátásom a zenére.
Nem tudom miért, de van bennem is meg van az az érzés, ami emp-ben is.
Axe egy kiváló dobos, és egy elég elvont ember, imádom.
Viszont én is érzem ezt az úgymond "kopogósságot" Axe játékán és meg kell hagyni Lopez jazz-es témái teljesen más színt adtak a hanganyagnak. Ezzel nem arra akarok célozni, hogy Axe nem érzi meg hasonló, csak egyszerűen nincs meg benne az a kis finomság ami Lopezben megvolt.

Leírtam ugyanazt amit emp. Kb. Hurrá m/


hát egészségetekre. :-) én még mindig azt mondom, hogy minden dobos üthet akárhogy egy albumon (mert ha nem elég finoman üt, akkor max 20-szor felveszik amig jó nem lesz), ergo NEM a dobos a hibás, vagy nem hibás, nem ő finom vagy nem finom, egyszerűen a lemez, a producer, a koncepció más.

Annyira nem ismerem még az Opeth munkásságát, de ez teljesen független egy konkrét bandától, mindegyiknél azt gondolom, hogy egy profi dobos bármit el tud dobolni, akárhogyan. Finomabban is. ha akarják.

(Olyan mint amikor azt mondják, egy forma1-es pilótára, hogy egyik finomabban vezet másik durvábban... naná, basszus, mert beállítás és autófüggő, tehát külső tényezők határozzák meg mit is csinál épp a pályán, egyébként majd minden profi pilóta képes ugyanarra, ugyanúgy, azonos feltételek mellett)

A témákon, meg hogy ki, hogy és mennyit dolgozik az megint más kérdés.

nah de részemről ennyi volt. és nem hiszem, hogy most félreértettem volna valamit, ha meg igen, sem kell támadásnak venni, csupán meg szerettem volna osztani a véleményem. (hrhr)
endruu 2009. szeptember 27., vasárnap, 16:51
endruu
Csatlakozott:
2009. szeptember 24.
Hozzászólások: 6
Hm...
kívülállóként beleszólok, ha nem probléma.
Régóta ismerem az Opeth-et (5 év), és mihelyst meghallottam a Blackwater Park-ot egy nagyon jó barátom által, egyből beleszerettem.
Elkezdtem hallgatni újabb anyagokat, régebbieket viszonyítás képpen.
Anders Nordin hogy ütötte az Orchid-ot egy swingstarral után Lopez és Axe.
Nos... mióta Axe a dobos, azóta egy picit mondhatni más a rálátásom a zenére.
Nem tudom miért, de van bennem is meg van az az érzés, ami emp-ben is.
Axe egy kiváló dobos, és egy elég elvont ember, imádom.
Viszont én is érzem ezt az úgymond "kopogósságot" Axe játékán és meg kell hagyni Lopez jazz-es témái teljesen más színt adtak a hanganyagnak. Ezzel nem arra akarok célozni, hogy Axe nem érzi meg hasonló, csak egyszerűen nincs meg benne az a kis finomság ami Lopezben megvolt.

Leírtam ugyanazt amit emp. Kb. Hurrá \m/
--
mi az a rocker?
renato 2009. szeptember 25., péntek, 10:39
renato
Csatlakozott:
2008. december 4.
Hozzászólások: 125
Válasz emp üzenetére:

Meglehetősen félreérted a dolgot. Szó sem volt róla, hogy rossz a dobos, vagy hogy bármit is elcsesztek volna a stúdióban. Én arról beszéltem, hogy a profi Axenrot dobolási stílusa messze nem passzol úgy az Opeth zenei világába, mint Lopez játéka anno. És mivel valamicskét értek a technikai oldalához is, hát leírtam hogy a lentebb olvasható olvasói kétkedéseket eloszlassam. Szóval mindenben nagyon igazad van, csak mi nem erről beszélgettünk... (bag) :-)

értem én. akkor sorry (whistle) megjegyzem hulla voltam, bár ez nem mentség :-D
de legalább páran derülnek rajta. (hrhr)
emp 2009. szeptember 25., péntek, 08:10
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Meglehetősen félreérted a dolgot. Szó sem volt róla, hogy rossz a dobos, vagy hogy bármit is elcsesztek volna a stúdióban. Én arról beszéltem, hogy a profi Axenrot dobolási stílusa messze nem passzol úgy az Opeth zenei világába, mint Lopez játéka anno. És mivel valamicskét értek a technikai oldalához is, hát leírtam hogy a lentebb olvasható olvasói kétkedéseket eloszlassam. Szóval mindenben nagyon igazad van, csak mi nem erről beszélgettünk... (bag) :-)
renato 2009. szeptember 25., péntek, 01:35
renato
Csatlakozott:
2008. december 4.
Hozzászólások: 125
Már bocs srácok, de vagy én vagyok hülye, vagy nemtudom.
Beszéltek itt dobosokról témákról meg mindenféle "hülyeségekről".

Szeretem péel amikor elhangzik, hogy nem üt elég finoman, keményen, darabosa üt. lol. nemáááár...

Arrra nem gondoltok basszus, hogy az a dob azért szól úgy és azért olyan mert így akarták?

A kritikákba az ilyen mondatok csempészése számomra nem jelent mást, mint sallangot, amivel ki lehet tölteni egy bekezdésnyit is simán...

A lényeg az, hogy szerény véleményem szerinte az Opeth és több klasszikus, vagy profi banda nem tehetné meg azt (vagy ha igen, mi a francnak), azt, hogy olyan dogost alkalmazzon aki nem elég jó.

Már bocs, srácok, de ők nem hallották volna, hogy "géza! ezt kicsit finomabban kéne mert irgumburgum...! :D" Szal nemár.

ha koncertet nézünk oké, ott még lehet valami, de ott meg nem lehet ilyen szinten elemezni.

DE egy stúdióban, ahol ha akarnak felvesznek bármit (most túlzok) bármennyiszer, ne mondjátok már meg nekem, hogy nem javítottak volna ki ha így vagy úgy elbassza a dolgát akárki is.

Ilyenre akarták, igy szól, szerintük igy jó, ezért adták ki igy. ez gondolom nem kérdés.

Bármilyen profi dobos, bármit eltud dobolni szvsz ha akar, a kérdés, hogy mi az igény a zenekar, producer, meg akárkik részéről.

Az, hogy emp-nek nem jön be csak 8/10-esen, nem bánt, nem azzal van itt gond, csak rühellem amikor egyes zenészeket okolunk valamiért ami valószínűleg tudatosan olyan amilyen, ahelyett, hogy kimondanánk frankón és tömören, hogy bocsi srácok, jó az anyag, de hiányzik valami.

Néha a kevesebb több.

ui: nem vagyok sem zenész, sem kritikus, sem hozzáértő, de nah. nálam 4,5/5 az album, tetszik. de ha nem tetszene is tartanám a fenti véleményem, akár más komolyabb együttesnél is...
oldboy 2008. július 30., szerda, 11:31
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1898
Szerintem a Watershed az Opeth legszebb albuma!
Fölösleges mindig ehhez, meg ahhoz hasonlítgatni, egyszerűen érezni kell!
Márpedig ha valaki engedi, hogy megérintse ez a remekmű, akkor egy hatalmas lelki pluszt kaphat Akerfeldt mesteréktől.
Ki merem jelenteni, hogy a Watershed zenei anyaga igazi lélekzene.
Én egyáltalán nem bánom, hogy a dallamos ének dominál, bár Akerfeldt az egyetlen olyan énekes, akinek még a hörgését is szépnek tartom.Tele van az is érzelemmel, nem az az idegesítő, acsarkodó fajta.
Egyébként valljuk be minden zene legfontosabb eleme a dallam. Hisz a nélkül csak zajról beszélhetünk.
A (megjegyezhető) dallam tesz igazán időtállóvá egy zeneművet. És az én olvasatomban a dallamosság nem egyenlő a populárissal, mainstreammel.
Bár szeretem pl. a Meshuggah-t is, biztos vagyok benne, hogy az Opeth zenéje sokkal kortalanabb, időtállóbb, hisz tele van gyönyörű dallamokkal.
Amúgy szerintem a Watershed zeneileg is rejt újdonságokat, a Hammond-orgona gyakori feltűnése nekem kifejezetten tetszik! Az énektémák meg sokszor eszembe juttatták a Katatoniát (bár ugye fölösleges hasonlítgatni..:)), ami érthető is hisz ők is svédek.
Az új zenészek játékára egy rossz szót sem tudok mondani, nekem pl. föltűnt, hogy Axenrot egyes témái Portnoy mester dolgaira hajaznak.
Lehet, hogy nem volt véletlen a közös turné sem?:)
Egy szó, mint száz: a Watershed egy újabb mérföldkő az Opeth életműben!!!
emp 2008. május 30., péntek, 11:12
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Egyébként nyílván nagyon nehéz konszenzusra jutni az album értékelésénél, és mindenki számára elfogadható véleményt formálni. Akik (elsõsorban fiatalabbak) az Opeth "felfutása", tehát 1-2-3 éve ismerik õket és elsõsorban az újabb munkáik a mérvadók, azok számára elhiszem, hogy nehéz olyanok véleményét elfogadni, vagy megérteni, akik már az Orchid óta hallgatják a zenekart és nyilván egyik csoport sem értékesebb, vagy kevesebb illetve tõbb a másiknál, egyszerûen más a megközelítés.

Illetve nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy annak a benyomásai, akik megismerték a zenekart mondjuk a Blackwater Parkkal, netán a Deliverance-Damnation kettõssel és beleszerettek a zenekarba, majd visszaástak egészen az Orchidig, esetleg 2-3 alkalommal meghallgatták a korai munkáikat is, marhára nem egyenlõ azok benyomásaival akik az Orchidtól, netán a Morningrise megjelenésétõl, mindegyik albummal évekig ismerkedtek, barátkoztak. Én ez utóbbi táborba tartozom, nagyon jól ismerem mindegyik munkájukat. 1996 óta, immáron 12 éve kisérem figyelemmel a munkásságukat.
Szabby999 2008. május 30., péntek, 10:41
Szabby999
Csatlakozott:
2008. május 29.
Hozzászólások: 2
Üdv!

Kösz a választ!

Én úgy gondolom, ezen a szinten technikailag már nagyon nehéz hiányosságokat felfedezni bármelyik dobosnál, és talán nem is célravezetõ. az általad felsorolt példákban sem értek egyet veled, de talán ez nem is baj. Ezen a szinten szerintem már csak olyan jegyek különböztetik meg õket, mint a dinamika, az ötletesség és a lélek. Szerintem az új srácnál egyikkel sincs baj, ebbõl a szempontból mindenképpen lehet objektív mércével mérni. Az természetesen igaz, hogy a régi dobos sem marad el semmiben tõle. Más a kettõ, ennyi. A többi már tényleg szubjektív vélemény, nálam például az új lemez ezerszer jobban beüt, mint mondjuk az elõzõ Ghost Reveries. Én magam nem azt nézem - mint sok helyen olvastam -, hol maradt meg például a korai, metálosabb megközelítés, hanem általában véve azt, hogy zeneileg milyen a színvonal. Az pedig szerintem elsõrangú. Hogy ez kinek tetszik, kinek nem, az már tényleg ízlés kérdése.

üdv: Sz
emp 2008. május 29., csütörtök, 21:28
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Nos Szabolcs!

Pótolnám a szakmai hozzá nem értésemet. Elõször is, nyilván mindenkinek más tetszik, ahány ember, annyi vélemény és beállítottság. Az objektivitást én messze kerülném, és mindenkit intenék tõle zene ismertetésénél, és értékelésénel. A valódi objektivitás nagyjából abból állna, hogy felsorolnám, hogy ennyi perc ennyi másodperctõl eddig és eddig akusztikusan játszottak, majd egy triolás torzított témára váltottak stb... Ez nyílván nem járható út és én nem vagyok hajlandó fél megoldásokat kiadni a kezem közül, szóval az írásaimat maximális szubjektivitás fogja jellemezni, amellett, hogy próbálom az olvasó számára mindíg figyelembe ajánlani, hogy ez a személyes benyomásom és a véleményem, amit ilyen és ilyen okokból látok úgy ahogy. Szerintem ez máshogy nem mûködhet.

Csak hogy egy szóval reflektálja a dobos kérdésére is. Axe egy igen jó death metal dobos, de például ghost note-okat nagyon darabosan, keményen üti, ami nem adja meg a pergõjátéknak azt a finom lebegõ plusszt. Lopez lüktetõ jazzes filljei és breakjei példaértékûek voltak. A sextolás paradil játékában is ugyanezt éreztem, hogy minden a helyén van technikailag, de nem lüktet. Ezt elsõsorban a ghost note-os problémák miatt érzem így és emiatt számomra továbbra is kockás a játéka a lírai részekben. Azt, hogy profin használja a paradileket és a függetlenítési technikákat még nem út az üdvösséghez, az meg, hogy felütésre tud ritmusképletet forgatni, az alap követelmény az õ szintjén, a blast beatrõl ne is beszéljünk.

Remélem sikerült egy dobos kolléga számára technikailag is érthetõvé tenni a problémáimat, természetesen nem kell elfogadni ezt nem is várom el.

Üdv!
Szabby999 2008. május 29., csütörtök, 16:12
Szabby999
Csatlakozott:
2008. május 29.
Hozzászólások: 2
Tisztelt Emp!

Az a véleményem, hogy a fenti lemezismertetõt meglehetõsen felkészületlenül írtad meg, és kifejezetten rosszul.

Hiányolom az objektivitást, és a szakmai hozzáértést is, különösen, amit a dobosról írsz:

"Martin Axenrot dobosnál viszont már kritikusabb a helyzet. Egy nagyon jó zenész barátom véleménye számomra tömören mindent összefoglalt, miszerint Axe pont annyira jó, hogy nem rossz. Nagyon hiányzik ebbõl a zenébõl Lopez lehelet finom fifikás játéka. Axe, mint a neve is mutatja, derék favágó, de sajnos csapkodásával elkaszálja a „virágszálakat” "

Természetesen megértem, hogy mindenkinek más tetszik, de dobosként az a szakmai véleményem, hogy a srác objektíven nézve is nagyon komoly teljesítményt nyújt, játéke roppant kifinomult, elképesztõ technikai felkészültségrõl tesz tanúbizonyságot. Az általad említett "csapkodásnak" pedig nyoma sincs, legalább is a hangszer kezelése professzionális, és semmiben sem gyengébb, mint elõdjéé.

Szabolcs
emp 2008. május 22., csütörtök, 09:01
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Teljes mértékben egyet értek a véleményeddel bjorn666! Igazábol most derült ki, hogy mennyire fontos szerepet töltött be a zenekarban Peter Lindgren és Martin Lopez. Én úgy látom, hogy õ nekik köszönhetõ a velük készült albumok egységes hangzása, kerek számai. Õk tették rendbe, és tartották kordában az egyébként magukban zseniális Akerfeldt témákat. Ez most megszûnt, és ennek az eredménye ez a felemás érzés. Minden téma kiváló, de nem állnak össze kerek számokká, illetve tényleg kicsit elveszítette Akerfeldt a kontrolt és összekeveri a "metalszámba csempészett leállást" - a "laza számba csempészett metalelemekkel" - és a szín tiszta "klasszikus pszihedelikus rock"-ot. Nagyjából ugyan ilyen albumot kaptunk volna, ha a Deliverancról és a Damnationról is kiválasztunk 3-3 számot, és kiadjuk õket egy albumon...
bjorn666 2008. május 22., csütörtök, 07:57
bjorn666
Csatlakozott:
2006. november 2.
Hozzászólások: 295
bár az új lemezt nem hallottam, de a korai Opethre volt jellemzõ ez a leállás/támaváltás nem túl dinamikus módszer. Az Orchiden viszont még a maga nyersességében megfigyelhetõ. Nem is szeretem. A Morningrise-on Dan Swanö producer mindenféle delayekkel, meg kötésekkel elég mûvészkedõen vagy mûvészinek tûnõen oldotta meg ezt a problémát. Utána sikerült levetkõzni...
Na majd meghallgatom, de félek h igaza van a kritika írójának, és akkor kiderül h Mikael Akerfeldt kurva jó zenei hangulatokat csíp el, de kellenek hozzá a megfelelõ társak h folyammá, dallá alakítsák ezeket a hangulatokat.
16 hozzászólás - 1. oldal
_KONCERTEK_
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.094 seconds to render