The Cult Of Turul Pride (2007)
A Labyrinth of Abyss Székelyföld legelső black metal bandájaként tartatik számon a maga 1999-es alapítóévével. Én személy szerint kettő jelentősebb zenekarról tudok a térségből, egyik a LoA, a másik a Siculicidium. Nos, Abyss Labirintusa eddig egy EP-vel, egy demoval és egy nagylemezzel gazdagította a feketefém istentelen tárlatát. A nagylemez 2004-ben jelent meg The Cult of Turul Pride címmel kazetta verzióban egy hazai kiadó közbenjárásával. Ez a kiadvány valószínűleg nem felelt meg több ponton a zenészeknek, így lett esedékes az újrakiadása, amit ezév februárjában a Sun & Moon Records erdélyi kiadó vállalt magára.

Külalakilag nekem a 2004-es köntössel sem volt fenntartásom, de az újrakiadott verzióra még minimális panasz sem lehet. A borító nem cicomázott, ám pont dekoratívnak mondható, kellően misztikus érzéssel tölt el, ha vetek rá egy pillantást. A belső borítók is szigorúan a feladatra koncentráltak, csak a legfőbb információkkal látták el azokat. Az újrakiadott verzió annyit tesz jelenesetben, hogy remaszterizálták a némileg old-school hangzású kazetta verziót, változott a borító és felkerült a cd-re extra videóként a The Desolate Land, amit egy próba alkalmával rögzítettek a székelyek. Egyébként a kazetta verzióhoz képest a számlista is változott, szóval senkit ne tévesszen majd meg.

A Labyrinth of Abyss igazi ereje az, hogy frekventáltan karakteres számokat írnak. Ha ránézek a szám címére, már két-három végighallgatás után tudom, hogy mi a vezérdallama. A mai pocsványos underground helyzetben - amikor minden nap kiadnak egy-egy tragiédiával felérő, egyedül a szomszéd riogatására alkalmas (black metalnak csúfolt) hálószoba-zajongást - igazi kuriózum az ilyen zenekarokkal, vagyis inkább zenészekkel történő találkozás. A zenei paletta meglehetősen változatos, a műfajt nem elkorcsosító, remek dallamok és riffek köszönnek vissza. Szinte minden számra jut nyálmentes szóló, vagy éppen egy rögtön az emlékezetbe beleégő súlyos thrash váltás. Tudom, semmi sem lehet tökéletes, de az ötös track akarva, vagy akaratlanul is egy az egyben a Megadeth - Symphony of Destruction riffjének a lenyúlása. De a többi dal esetében eredetiségről beszélhetünk. A Labyrinth of Abyss zenei világát a dualitás jellemzi, miszerint a black és thrash metalt egyaránt hitelesen képviseli. Az alapok, az ének és a váltások a sötétebb oldal felé húznak, ám a szólók és a tempó a thrash metal velejárója. Ezt a dualitást ilyen felosztásban simán tolerálni lehet, főleg, ha a zenészek ezen a szinten példázzák a kísérlet eredményét, valamint maga a metal evolúcióját tekintve sem üti egymást a két alfaj ötvözése. A szövegek nem a tipikus black metal kliséken alapszanak, sokkal inkább a sötétség, erdélyi misztikum és történelem kerül a középpontba. De ez nem fajul szerencsére NSBM bohóckodásba a LoA esetében. Mint fentebb említettem, minden nóta karakteres és megragadó, de a Siculicidium 1764 című mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mindenki hallgassa meg és megérti!

Erdélyben is él a black metal szellem, erre jó példa a Labyrinth of Abyss. Hallgassátok ezt a szentségtelen zenekart és a szövegre is figyeljetek, ők hitelesen beszélnek nemzetről, büszkeségről és a Turul kultuszáról!
Labyrinth_of_Abyss_The_Cult_Of_Turul_Pride_2007
Kiadó:
Stílus:
Black Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.The Curse of Impaler
2.Shadows of Time over the Balvanyos Ruins
3.The Cult of Turul Pride
4.Siculicidium 1764
5.From the Abyss We Have Returned
6.Wolves Pray in the Cursed December
7.Catacombs of Terror
8.With Scorn for Human Race
9.Nihilistic Decadent Earthly Lifeform
10.The Desolate Land (video)
Írta:
Infam
2007. augusztus 30., csütörtök
Facebook:
Labyrinth of Abyss
Infam @ 2007. március 3., szombat, 21:32
Koncertek
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.015 seconds to render