Megérkezett 2007 legjobban várt magyar albuma a Kikelet. Az időközben tagcseréken és névváltoztatáson átesett Dalriada elkészítette harmadik nagylemezét. Az előző Jégbontó albummal magasra tették a mércét. Nehéz az olyan slágereket felülmúlni, mint amilyen a Téli ének, vagy az Igaz hittel. Mindenesetre a nagyközönség mellett én is hatalmas várakozással tekintettem az album elé.
Ami elsőre szembetűnő az a még erősebb és még tisztább hangzás. Lényegében hasonló a Jégbontó sound-jához, csak a gitárokon variáltak, és ezt sikerrel tették. Erős, vastag, tiszta. Sokat javult Binder Laura énekhangja. Sokkal tisztábban, érettebben, és ami a legfontosabb, s ami az előző lemez egyik gyenge pontja volt, érthetőbben és artikuláltabban énekel. Gyönyörűen hozza a már-már védjegyévé vált „dalriadás” énekdallamokat. Amiben Laura javult, abban a másik énekes Ficzek András kicsit visszalépett. Minden egyes dalban, amiben Ő énekel, olyan énektémákat pakol oda, hogy attól azonnal hátast dobok. Neki is van egy jellegzetes néhol, magas, néhol középtartományban mozgó senkivel nem összetéveszthető orgánuma.
Mivel magam is a ritmusszekcióhoz kötődöm inkább, ezért Rieckmann Tadeusz ütős játékát mindig is tátott szájjal hallgattam. Amit ez a srác lemezről lemezre feljátszik az egyszerűen fergeteges. Fantáziadús, dinamikus, mégis finom és kimunkált. A magyar dobosok nagy része ott bukik el, hogy a technikai tudása megvan ahhoz, hogy valamit eljátsszon, de egyszerűen nem bír új dolgokat kitalálni. Na, Tadeusznál ezzel semmi gond sincs, bár a zenei környezet is hozzájárul ehhez.
A megszokott Dalriada hangzás mellé, most kiegészítésként megjelent a hegedű. Fajczák Attila szólamai remekül illeszkednek a zenekar elképzelési közé.
A szerzemények most jóval töményebbek, sokkal több hallgatás kell hozzá, mire beérnek, és együtt lehet énekelni a szövegeket a bandával. De ugyanúgy itt vannak a nagy slágerek, mint a Vándor-Fohász, a Táltosének, vagy akár a Tűzhozó.
Érdemes belegondolni, hogy míg északi barátainknál a viking és pogány hagyományok ápolása a metal bandák mindennapi tevékenységévé vált. Rengeteg hasonló olyan zenekart találni, mint mondjuk a Finntroll, az Ensiferum, vagy Korpliklanni. Míg nálunk a Dalriada-n kívül, szinte nem tudok megemlíteni más olyan csapatot, akik a magyar népzenét életben tartanák, közvetítenék a nagyközönség felé, a metal zenén keresztül.
A Walesi bárdok demó óta visszhangzik a metal színtér a Dalriada nevétől és ezek a hangok még jobban felerősödnek majd, ha a Kikelet kibontakozik a fejekben.
Honlap: http://www.dalrida.hu
Stílus:
folk metál
Értékelés:
Dalok:
1. | Búcsúzó |
2. | Vándor-Fohász |
3. | Táltosének |
4. | Szentföld |
5. | Tavasz Dala |
6. | Néma Harangok |
7. | Kikelet |
8. | Tűzhozó |
9. | Szondi Két Apródja II.rész |
Írta:
2007. április 15., vasárnap
Facebook: