A Mindfields zenekar története kísértetiesen hasonlít a Dream Theater alakulásának körülményeire. Azontúl, hogy ugyanolyan progresszív alapokban gyökerező zenét játszanak, mint tengerentúli társaik, amellett információim szerint ketten a Zeneakadémia hallgatói, illetve ott ismerkedtek meg és hozták össze a bandát.
A felvételek házilag készültek, de a keverés a Denevérben folyt. Tisztán, szépen szól az anyag, bár egy rendes stúdióhangzás ráfért volna, de ez abszolút nem vesz el a dalok értékéből.
A nyitó The Prophecy igazi prog-power szerzemény, király refrénnel, fantasztikus gitárszólóval, nagyon jó felépítéssel. A Lake of Roses, egy gyönyörű rock-ballada, fúvósokkal kiegészítve, szívbe markoló gitárszólóval. A The Cyborg a másik zúzósabb szám az EP-n. Szintén nagyon húzós refrénnel, és nagyon vaskos riffekkel. A záró tétel a Morning hangulatos levezetése a lemeznek, de jobban esett volna egy másik Cyborg kaliberű nóta.
A Borbély Balázs-basszeros és Hekker Máté-dobos alkotta ritmusszekció fantáziadús és masszív alapokat kölcsönöz, Lippai Tamás fantasztikus, a műfajhoz tökéletesen illeszkedő riffjeihez, szólóihoz, illetve Pivarcsi Gábor billentyűjátékához.
Egyedül Tóth Attila énekes angol kiejtésébe lehetne belekötni, de az énekdallamai azonnal feledtetik ezt a kis hiányosságot. A banda céljai között szerepel, a külföldi kiadó keresése, de a magyar közönségnek nyílván jobban esne, ha a szerzeményeket magyarul is prezentálnák. Az viszont már tényleg csak szőrszálhasogatás, hogy lehet, hogy jobb lett volna, ha három „rendes” dalt vesznek fel és csak egy lassúbb lírait, mint mondjuk a Lake of Roses.
A banda bemutatkozott már az Evergrey előtt, április végén, pedig a PECSA-ban játszanak a Saxon-Masterplan duóval.
Stílus:
progresszív power metal
Értékelés:
Dalok:
1. | The Prophecy |
2. | Lake of Roses |
3. | The Cyborg |
4. | Morning |
Írta:
2007. április 10., kedd
Facebook: