Dormant Ordeal
We Had It Coming (2016)
    A Dormant Ordeal egy lengyel (krakkói) halálfém brigád, amely anno 2005-ben alakult. Az elmúlt tizenegy évben nem sikerült bekerülnie a lengyel extrém metal nemzetközileg is elismert élvonalába - a Behemoth, vagy éppen a Vader státusza még igen messze van a csapattól. Remélhetőleg jelen, vállaltan elfogult hangvételű kritikám hatására ez változni fog, és mind többen tesztek egy próbát ezzel a feltörekvő zenekarral. Megéri időt áldozni a bandára, mert kifejezetten súlyos, modern, és egyéni hangú zenét csinálnak, amelyet kiválóan demonstrál friss, We Had It Coming című albumuk.
 
    Először az album borítója fogott meg. A Steve Jackson Varázslat! című játékkönyveinek illusztrációit idéző, fekete-fehér borítókép egyből beindította a fantáziámat. A bekötött szemű, oroszlánok övezte király szecessziós motívumokkkal megbolondított, letisztult és erőteljes alakja, valamint a kétértelmű cím ("Várható volt számunkra") egyáltalán nem egy sablonos death metal brigádra utalt.
    Mint kiderült, nem is átlagos halálfémet találhat a korongon az érdekődő hallgató. Miben más a banda zenéje, mint a többi death metal együttesé?
    Az első kellemes meglepetést a sound okozza. Az album hangzása letaglózó erejű: ahogy a nyitó The Mist taktusai kibontakoznak a nyúlfarknyi intróként funkcionáló statikus zörejekből, azonnal úgy érezhetjük, hogy ránk szakadnak a falak. A ritmusgitár valami elképesztően keményen és fémesen szól, Maciej Proficz mennydörgő acsarkodása - néhol Maciej Nie¶cioruk gitáros hasonlóan erőteljes bömbölésével kiegészülve - pedig olyan szigorú, mintha csak a pokolból törne elő. A hangzás azonban "csak" egyedi és bivaly módon megszólaló, nem tökéletes. A szólógitár, a dob, és a basszus eléggé hátra került a keverés során (kiváló példa erre a Stoning nyitánya), ami kissé elfedi az egyébként nagyszerűen kigondolt, már-már a technikás death metal határait feszegető témákat. Ennek a zenének az igazi élvezetéhez így komoly hangcucc, vagy füles szükséges - nem mellesleg ajánlott veszteségmentes formátumban hallgatni az anyagot.
 

    A második jókora pozitívum a dalok rendhagyó megszerkesztettsége. A banda zenéje nem adja könnyen magát, de meghálál minden rááldozott percet. Nem könnyű a zakatoló, folyton változó, szinte infernális rifftengerből kihallani a refréneket, verzéket és szólókat, talán nem is biztos, hogy minden esetben beszélhetünk klasszikusan ilyen elemekről. Az együttes iszonyú intenzív, tömény, kifejezetten modern és egyedi felfogású death metalt álmodott meg a saját stílusának, ami minden hallgatáskor tartogat valami új ízt és apró meglepetést a figyelmes hallgatónak. Viszont erre a zenére figyelni kell, csak úgy a háttérben járatni és elbólogatni rá pazarlás, és így nem is jönnek elő az értékei.
    Ilyen töménységű zene mellett nem csoda, hogy az album csak fél órás. Ez a fél óra azonban üresjáratoktól és átvezetőktől mentes, sallang nélküli gőzhenger, ami egy pillanatra sem engedi ki a prés alól a hallgatót. A csapat az előző, It Rains, It Pours című albumával ellentétben nem próbált meg egy csipetnyi dark ambientet csempészni a dalai közé, ezúttal nincs lassítás, nincsenek apokaliptikus környzeti hangképek, és a hangulat megteremtéséért is csak a gitárok a felelősek. 
 
 
    Külön ki szeretném emelni a szólómunkát, ami nem mindig a hagyományos megközelítés mentén zajlik, a Derangement Zone pt. 1 című bő ötperces tételben pl. a gitárszóló egyes dallamai szervesen beleépülnek a dalba, és folyton visszatérő elemként jelennek meg - az ilyen és ehhez hasonló zenei finomságok emelik ki az albumot az arctalan death metal anyagok tömegéből.
    Nem akarom tovább dicsérni a korongot, azt hiszem ennyiből is mindenkinek nyilvánvaló, hogy komolyan ráfüggtem a banda idei produkciójára. Annyira függő lettem, hogy már meg is rendeltem a CD-t fizikai formátumban (ha megjön, talán a booklet segítségével tudok majd a szövegekről is nyilatkozni valami érdemlegeset). Annyira, hogy még egy ilyen szubjektív kritikát sem átallottam kirakni ide... hogy mégis mennyire torzít az értékítéletem, azt majd eldöntitek Ti, a Fémforgács népe.

    A teljes lemez meghallgatható az együttes bandcamp oldalán. Ugyaninnen teljesen legálisan le is tölthető, még akár ingyen is (bár szerintem a csapat simán megérdemel néhány zlotyt).



Dormant_Ordeal_We_Had_It_Coming_2016
Kiadó:
Stílus:
death metal
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.The Mist (04:03)
2.Stoning (04:31)
3.A Dim Reminder (05:01)
4.Derangement Zone pt. 1 (05:15)
5.Derangement Zone pt. 2 (03:49)
6.Sleeping Grounds (04:00)
7.Conspiracy Within (02:20)
8.Tar (04:18)
Írta:
Werewolfrulez
2016. július 30., szombat, 10:10
Facebook:
9000Sanyi 2016. július 31., vasárnap, 13:12
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1764
Válasz Werewolfrulez üzenetére:

Köszi, lesz folytatás! |-D


Várjuk.
--
9000Sanyi
Werewolfrulez 2016. július 31., vasárnap, 01:09
Werewolfrulez
Csatlakozott:
2016. július 24.
Hozzászólások: 82
Válasz farrrkas üzenetére:

Tetszett az írás, ezt nem kéne abbahagyni! :-) Nem mellesleg, a szóban forgó lemez is tényleg nagyon erősre sikerült.


Köszi, lesz folytatás! |-D
--
"A holló is énekesmadár, csak metálos."
farrrkas 2016. július 31., vasárnap, 00:37
farrrkas
Csatlakozott:
2015. január 8.
Hozzászólások: 448
Tetszett az írás, ezt nem kéne abbahagyni! :-) Nem mellesleg, a szóban forgó lemez is tényleg nagyon erősre sikerült.
Koncertek
© 2001-2023 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.063 seconds to render