Ov Qliphoth And Darkness (2013)


   Kis fekete csecsemőként ringattam kezemben a banda első megnyilvánulásait annak idején, amikor megjelent Black Oath című EP-jük 2009-ben. Obsessed By Moonlight, The Hanged Witch és egyéb okkultizmusban tocsogó, nyálkás hangzású epikus doom metal csemegék kerültek elő a kezdetekben az underground fortyogó mélységeiből. Aztán jött a debütálás és az örömkönnyek szépen pofavágássá silányultak az olasz doomsterek kapcsán. Az énekes amúgy sem túl egyedi hangszínét a stúdió kipolírozta, a dalok unalmasak voltak, a játékidőről meg ne is beszéljünk… A The Third Aeon mindenképp tudatta velem, hogy ismét egy csepp víz került a doom álló pocsolyájába, amiben csak a Candlemassok és Cathedralok tudnak hullámokat verni. Ettől függetlenül, a be nem váltott ígéret miatt vártam a folytatást és azt kell mondjam, a banda javított egyet az átlagán. Sajnos a tipikusan olaszos íz ezúttal is hiányzik, nem Paul Chain bábáskodott felettük a stúdióban és a szünetben sem Epitaph vagy Black Hole dallamok úsztak a levegőben, ahogy Argento vagy Fulci filmek sem játszottak szerepet a témaválasztásban. Elég gázosnak találtam, hogy a lemez mellé küldött kis ismertetőn a kiadó ilyen nevekkel próbálta sztárolni őket  számomra, de még a Death SS és a Zess nevét is idevették. Úgy látszik, ez már csak a múlt, helyette átmentek svédbe és próbálják a legteljesebb értelemben vett tradíciókat követni, aminek soha nem voltam ellenzője, de csak ha az magas fokon valósul meg. Azért a kevés, kristálytiszta akusztikus pengetés és a sajnálatosan háttérbe szorított orgona és violin hangok legalább sejtetni engedik az itáliai gyökereket. 
   De javításról beszéltem az elején, még ha nem is jelentősről. Remek hangzást kapunk a lemezhez és elég pofás kinézetet. Az black metalos gyökerekkel rendelkező A.th műve egyébként a banda eddigi összes borítója, ahogy a dalszerzésért is ő a felelős a legtöbb esetben. Sikerült érdekesebb dalokat összehozni, ez kétségtelen. Az egyik legerősebb szerzemény a nyitó Esbat (Lamiae Sinagoge Pt. 2) után következő …For His Coming lett, amit az instrumentális hangulatteremtés remekül felvezet, a két dal közti váltás szinte észrevehetetlen. Az Esbatnál már járt a fejem a kőkemény riffekre és a hullámzó, tengerfenékről visszhangzó gitárszóló is elkapatta a figyelmemet, a folytatásban az énekkel, violinnal, szőrszálrezegtető basszussal már csak nyerhetett a dal. Akárcsak a legtöbb tétel, ez is közel 7 perces, nem is lett túl rövid produkció. A teljes játékidő közel 50 perc, ami a súlyosság mellett nem teszi könnyű hallgatni valóvá az anyagot. Dallamos ének tehát, remek, hangulatos kiállásokkal tarkítva. Ugyan még mindig túl polírozott, jellegtelen, de már ötletesebb A.th éneke. A lemez legnagyobb hiányosságai így is nála mutatkoznak. Lélektelennek, hiteltelennek hat a mögötte áramló koromfekete doom metalhoz képest, de azért nem reménytelen az ember. Epikus doom metal a …For His Coming, minden szempontból, de azért még másodvonal. Az Infliction nevű death/thrash horda dobosa, Chris Z. a lassulások ellenére energikusan dobol, amit nagyon sokszor hiányolok ebben a műfajban. Sokszor hajlamosak a doom zenekarok a kemény riffekre támaszkodni, elfelejtve a basszust és a dobot, szegény billentyűsökről meg ne is beszéljünk. Most viszont jól szólnak a bőrök. A Sinful Waters Sabbathos gyorsulásainál kifejezetten élvezet volt hallgatni, ahogy szabadjára engedték. A dal maga azonban kevésbé marad emlékezetes a semmilyen dallamoknak köszönhetően. A Scent Of A Burning Witch-ben is vártam a katartikus, epikus refrént a baromi hangulatos kezdés után, de később kiderült, hogy azt szánták refrénnek. A dal végére kiépülő gyorsulás és atmoszféra a riffekkel kombinálva azért eladja a dalt nekem, de kétlem, hogy sokan így lennének vele. Ötödik tételként jön Witch Night Curse és a 8 perces monstrumnál elkezdtem ismét értékelni a lemezt. Orgona, basszus futamok és egy eltalált dalszerkezet. Komor, borús kezdés, érdekes gitárszóló és iszonyat feeling. Eszembe juttatta a svájci doomsterek, a Pylon tavalyi lemezét (The Harrowing of Hell), ami azért magasan verte az átlagot.


   A Black Oath elkezd működni, hiába a közepes dalok, a Witch Night Curse után a gyorsabb Drakon, Its Shadow Upon Us szintén kiváló szerzemény lett és végre felütötte a fejét az a misztika, amit kihalófélben lévőnek tekintettem. Miután „felpörgettek”, jön egy újabb mélytengeri szörnyeteg, a címadó Ov Qliphoth and Darkness, aminek láss csodát, tudtak jó dallamot írni és szép fokozatosan a sárba nyomja az arcunk lassú fulladásra ítélve a hallgatót. A középtempós My Death jön utána zárásként és ez a dal is teljesen rendben van. Sőt…elsőként kapta meg az ismétlő gombot a távirányítón. A kedves kiadónak köszönhető egyébként még az is, hogy a legelborultabb, valóban sötét tétel, az Ave Satanas csak bónuszként kerül az LP kiadásra, nekem meg marad a youtube…
   Összegzés: bíztató kezdés, gyenge folytatás, a lemez közepétől pedig vegytiszta élvezet a doom kedvelőinek. Adott egy zenekar, akikben ott a lehetőség a magas színvonalú, alapművekhez mérhető lemez megírására (sok ilyet ismerek sajnos), de valahogy nem akar összejönni. A doom metal kedvelőinek ajánlom a lemezt, mások halálra fogják unni magukat a lagymatag kezdésnél. A lemez felétől kezdődő dalok sötétebbek, egyedibbek és szabadabbnak is tűnnek, mint a "mintáknak megfelelni akaró" majmolósabb tételek. A 8 pontért erősen megdolgozott az utolsó 4 dal...
 

Black_Oath_Ov_Qliphoth_And_Darkness_2013
Kiadó:
Stílus:
Epic/Traditional Doom Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Esbat (Lamiae Sinagoge Pt. 2)
2....For His Coming
3.Sinful Waters
4.Scent Of A Burning Witch
5.Witch Night Curse
6.Drakon, Its Shadow Upon Us
7.Ov Qliphoth and Darkness
8....My Death
Írta:
boymester
2013. június 5., szerda, 22:51
Facebook:
Crypt Sermon - The Ruins Of Fading Light (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 12., péntek, 09:23
Space God Ritual - The Unknown Wants You Dead! (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 3., szerda, 10:43
Ethir Anduin - Loneliness of My Life (2018)
Kritika, boymester @ 2019. július 3., szerda, 10:43
Mammoth Weed Wizard Bastard - Yn Ol I Annwn (2019)
Kritika, boymester @ 2019. május 23., csütörtök, 22:55
Saint Vitus - Saint Vitus (2019)
Kritika, boymester @ 2019. május 20., hétfő, 18:58
Koncertek
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.017 seconds to render
Query failed:
INSERT INTO `session` (
`id`,`user`,`data`,`ip`,`useragent`,`bot`, `rnd`)
VALUES (
'q1jd0bgaeuta66r84aimilgpj1','','szoveg|s:7:\"ITGUTVF\";koncert_helyszin|i:1;groups|a:0:{}language|s:2:\"hu\";lyricsfile|s:7:\"tc2.php\";lyricsrow|i:1;','3.235.228.219','CCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)','0', RAND()
)

Error: Incorrect integer value: '' for column `femforga_femforgacs`.`session`.`user` at row 1