Nr.4: Songs exhaled (2012)
Az igazat megvallva csak későn, a tavalyi Distrust EP-vel váltam Angertea rajongóvá. A Kernon keverte anyag egy nemzetközi szerződést hozott a csapatnak, melyet egy nem túl hosszú (nagyjából bő fél órás), ám velős albummal háláltak meg. Hasonlóan az EP-hez most is sikerült neves vendéget csatasorba állítaniuk, aki nem más, mint a Faith No More-ból ismert Billy Gould. Valamint Rákos Tibor (Eclipse) is hallatja hangját vendégként a Meeting Satan On The Way To Personal Desertification-ben.
 

Szóval itt az új anyag, - amit igencsak vártam – és most is valódi Angertea a végeredmény.
Összességében azt mondhatom, hogy az EP elég jól előre jelezte az irányvonalat, ami azt jelenti, hogy nagy újdonságokra nem kell ugyan számítani, de mégis fejlődésként fogható fel ez a tíz nóta. Talán a dalszerkezetek lettek letisztultabbak a korai anyagaikhoz képest. Meg Gergő énekteljesítménye is elismerést érdemel. Külön tetszik, hogy a torzított éneke (a nyitó No Computation-ban is például) a megfelelő helyeken hozzáteszi a szükséges pluszt. De a már védjegyszerű üvöltései sem öncélúak. Viszont olyan fájdalmas (lásd az A for Afrodita-t példának okáért), ahogy azt kevesen tudják hitelesen hozni.



Azt bizton állíthatom, hogy nem azonnal ható slágergyűjteményt kap a hallgató bő 36 percben, de nem is hiszem, hogy ezt várná bárki is, aki csak kicsit is ismeri a nagymágocsiakat. Ellenben sokáig lehet elmerülni és próbálkozni a megértéssel. Valószínűleg élőben is hatásosak az olyan dalok, mint a már említett kezdő nóta, az Otto törzsi dobolásával indító V., a Demons Surfaced, vagy a Meeting Satan on the Way to Personal Desertification (Micsoda címek már!),
Aztán ott az alig másfél perces Akram, aminek nyugalma pont jól esik a léleknek, mielőtt még az imént említett Sátános nóta lecsavarja a fejünket.

Az Angertea zenéjében – régóta tudjuk – sajátos elegyet alkot a metal, a pszichedelia (In Light Air), de sorolhatnám még a különböző stílusokat, amikből ez a három fickó valami világszínvonalút hoz össze lemezről lemezre. Nem csoda a Smash Fabric Records-os szerződés, kíváncsi leszek a hozadékára.

Még két, azaz inkább három dolgot említenék meg. Az egyik az, ahogy a trió felállás ellenére a hangzás, illetve a hangszerelés maximális kihasználásával alkottak olyat, amit más csapatok talán csak két gitárral tudnak bemutatni. Elég csak meghallgatni az A For Afrodita-ban, hogy mit művel Miguel a basszusgitáron.
Ehhez kapcsolódik, hogy valamennyi hangszer (beleértve az éneket is) tisztán szól, ez meg Vári Gábor (az In Light Air-ben és az Akram-ban zongorázik is) és Mészáros Gábor (szentesi Murphy Stúdió - énekfelvételek) érdeme. De ezen már nem is csodálkozom, a szegedi Black Hole Sound stúdióból profi anyagok jönnek ki.
És akkor harmadikként a borítóról ejtenék néhány szót, mely alapvetően Gergő keze munkáját dícséri. Itt-ott beteges kissé, de ugyanakkor művészi is.

Összegezve első nemzetközi kiadós anyagként minden tekintetben lazán megállja a helyét a nr.4: songs exhaled. Eléggé bajban lennék, ha kedvencet kellene megjelölnöm, mert igazából kiugró dalt nem találok az albumon, igaz ennek oka az egységesen magas színvonal.
Ha mégis mégis muszáj volna, akkor a No Computation, a V és az A For Afrodita triót mondanám. Bár a lemezt tökéletesen záró Distance Of You mellett sem mehetek el szó nélkül. S, hogy miért nem maximum a pontszám? Mert érzem lehet, lesz ez még jobb is.

Nincs mese, most már koncerten is meg kell néznem a 'tea-t!
Angertea_Nr_4_Songs_exhaled_2012
Kiadó:
Stílus:
alt.metal/grunge/pszichedelic/stb
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.No Computation (feat. Bill Gould)
2.Demons Surfaced
3.V.
4.In Light Air
5.Decay
6.Lions' Region
7.A For Afrodita
8.Akråm
9.Meeting Satan On The Way To Personal Desertification (feat. Tibor Rákos)
10.Distance Of You
Írta:
9000Sanyi
2012. október 4., csütörtök, 08:12
Facebook:
ZolixiusRex 2012. október 4., csütörtök, 14:49
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Jó kis kiállású zene, az már biztos. A groove-ok nagyon megfognak benne, - meg persze úgy együtt az egész. Igazság szerint nem is tudok belekötni, - meg persze nem is akarok. :-) - Azt hiszem, ez az album is felkerült a "támogatott zenekarok" közé.

Most már nincs más hátra, mint hogy a cikkírót idézzem: "Nincs mese, most már koncerten is meg kell néznem a 'tea-t!" - Mese nincs, el kell őket "csípni".
--
Dark Mother, Mother Divine!
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.047 seconds to render