Space Mirrors
In Darkness They Whisper (2012)

Az orosz hölgy, Alisa Coral 2004. óta varázsolja az égre az egészen elképesztően beteges zenei ötleteit. Négy lemezzel állt eddig elő, amiből az utólsó kettőn Martyr Lucifer osztja a szavakat jellegzetesen mély, szuggesztív hangjával. Ahogy végigmegyünk a lemezein, időben előrehaladva egyre inkább rockosabb metalosabb vonulat szolgál szállítószalagként a szintetizátoros kutatómunkának.
Ez a lemez a "Cosmic Horror" sorozat első darabja, a dalokat szövegileg nagyrészt H.P.Lovecraft okkultizmusa, metafizikai, kozmológiai okfejtései ihlették. Sokáig kellett hallgatnom, hogy beérjen, és ez egy tanulási folyamat is lehet, minek során előbb-utóbb fel tudjuk mérni, hogy egy zeneműnek mennyi idő kell ahhoz, hogy felfedezzük a pozitívumait. Állandó félelmem, hogy bizonyos anyagoknak nem adok elég esélyt...

A lemez nyitásakor elsőre hallatszik, hogy nem egy sikerorientált alkotással van dolgunk, ez bizony nem a rádiók részére készült, bár az ének nagyon profi. Aztán már a harmadik dalnál meg is bukik a feltételezés, már ami az éneket illeti, hiszen ott olyan, mintha zsákból öntené mi Martyr a szavakat. Tébolyda hangulata van akárcsak az egész műnek. Az elnagyolt hangzás, az időnként előjövő lesajnáló szövegi hangnem miatt néha az jutott eszembe, hogy a GM49 szól, ami Galla Miklós káoszbrigádja volt annak idején. A lemez végén a szaxofon is erősíti ezt az érzetet.
Bízom benne, hogy nem csak az a körülmény mondatja velem, hogy jó ez a lemez, hogy elég sok szakadt produkciót volt szerencsém végigfülelni mostanában, kezdve a neverheard-os csodákkal, hanem... ööö... tényleg jó. Harmadszori teljes végighallgatás után is visszahív. Egyrészt halálra idegesítő, de ugyanakkor beeszi magát az ember fejébe, újra és újra hallanom kell valamiért. A címadó dalban Alisa szövegelése rém ijesztő, vagy legalábbis gondolkodóba ejtő.
Majd feltűnik még itt macskasírás is... Vagy gyereknyávogás? Tudja a fene, de rém borult.

Rue d'Auseil is Missing eleje kétségbeejtően rossz szintihangzással indul, amit utána megnyugtatóan lerontanak a gitárriffek. Majd az űrhegedű is sír-szédeleg egy kicsit részegesen.
Az egyik kedvencem a The Dreamquest of Unknown Kadath Act I: Chambers of Azatoth, amiből végülis egy egész hosszú zenei mű, egy 26 perces szvitt nő ki, ennek része a klippes nóta, a Through the Dream Lands. Óriási.

Az lemez legfőbb jellegzetessége, hogy kiválóan tartja meg az egyensúlyt a rémisztgetés és a humor, az amatőrség és a profizmus között. Ez sokáig kérdés is maradhat, viszont az a tény, hogy Martyron kívül még Amon418 is szerepel rajta (gitárosként), aki a Hortus Animae-ben vele együtt nyomatta a kőkemény black/avantgárd témákat (Martyr ott énekelt és basszerozott), könnyen kitalálható, hogy nagyfokú szándékosság is van ebben az esetlenségben, ami az anyagot átitatja. Ha viszont konkrétan hangtani szempontból figyeljük meg a dalokat, csakis elismeréssel adózhatunk Alisának, hiszen mint fő komponista rendkívül ügyesen és érzékien pakolta le a hangjegyeket a kottára.

Hangszeresen ezt az alkotást is felesleges boncolgatni, hiszen néha még csak pontosnak sem nevezhető. Egyszerre végighallgatni is meredek. Egy óra ebből a fajta muzsikából eléggé fárasztó.

Csakis akkor hallgassák meg ezt a cuccot, ha kellően vidáman ébredtek reggel, a munkahelyen sem volt zűr, akik iskolába járnak, nem kaptak rossz jegyet, és mondjuk másnap nem kell korán kelni. Ebben az esetben van lehetőség a kellő ellazulásra, amit eléggé igényel a sötétből suttogó korong. Ennél a lemeznél is érzek korai Pink Floyd hatást, és nem csak a hangzásban, hanem a kissé bugyuta énekben például. Bugyuta úgy, hogy Martyr hangja egetverően jó, nagyon mély, és erős.
Az első hallgatás számomra is sokkoló volt, az ivójoghurtomat párszor majdnem félrenyeltem. De mint mondtam ez egy alattomos anyag. Beeszi magát a tarkóba, majd jönnek a visszahatások... visszhangok... a sötétből suttognak.
Hozzáteszem plusz adalékként, hogy az előző lemez nekem egy kicsit jobban tetszett. Az kilenc pontig is felment...

Ez meg itt a leginkább befogadható mű rém borult klipje:



Space_Mirrors_In_Darkness_They_Whisper_2012
Kiadó:
Stílus:
space/alternatív rock
Értékelés:
 
Pont
: 8.5 / 10
 
Külalak
: Szörnyű
 
Hangzás
: Átlagos
Dalok:
1.Shadow Over Innsmouth (6:15)
2.Silver Key (5:08)
3.Geometry of Witchcraft (5:55)
4.In Darkness They Whisper (5:59)
5.Rue d'Auseil is Missing (3:36)
6.Cats Of Ulthar (6:51)
7.The Dreamquest of Unknown Kadath (szvitt 8 tételben) (26:00)
8.Act I: Chambers of Azatoth
9.Act II: Through the Dream Lands
10.Act III: From Dylath-Leen to the Dark Side of The Moon
11.Act IV: Moon Battle of Cats
12.Act V: To Ngranek
13.Act VI: Face of God
14.Act VII: Leng/The Crawling Chaos
15.Act VIII: Morning in Marvellous City
Írta:
Nagaarum
2012. szeptember 11., kedd, 11:04
Facebook:
oldboy 2012. szeptember 11., kedd, 11:49
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1898
A klipben szereplő egyes jelenetek ebből a filmből valók:

http://en.wikipedia.org/wiki/A_Trip_to_the_Moon


Ha valaki egy kedves, családi mozin keresztül szeretne kicsit jobban megismerkedni Mélies művészetével, akkor ajánlom a Scorsese által rendezett, A leleményes Hugo című film megtekintését! ;-)
Koncertek
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.019 seconds to render
Query failed:
INSERT INTO `session` (
`id`,`user`,`data`,`ip`,`useragent`,`bot`, `rnd`)
VALUES (
'1mak6mbui4gsqu7imaic1stuq3','','szoveg|s:7:\"MZWOCOI\";koncert_helyszin|i:1;groups|a:0:{}language|s:2:\"hu\";lyricsfile|s:9:\"ulver.php\";lyricsrow|i:1;','3.236.225.157','CCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)','0', RAND()
)

Error: Incorrect integer value: '' for column `femforga_femforgacs`.`session`.`user` at row 1