New Risen Throne
Loneliness Of Hidden Structures (2011)

Megérkezett a harmincnyolcadik ciklikus törvény az olasz New Risen Throne által prezentálva. A magány rejtett struktúrái cím talán kicsit emelkedettnek (ereszkedettnek) tűnhet, de aki merész és teljesen át tudja magát adni ennek az egy órás lemeznek úgy, hogy marad lélekjelenléte, garantálom hogy nem fog cinikus mosollyal az arcán lenézően bólogatni.
A Gabriele Panci által megalkotott egyszemélyes formáció harmadik lemeze ez. Folyamatossága koncepciójában valahogy így követhető: a bemutatkozó Whispers of the Approaching Wastefullness lemeze az angyali üdvözletet, a Crossing the Withered Regions című második megnyilvánulása a adventet, ez pedig egy újjászületést próbálja hanghullámok által megjeleníteni a magányosság rejtett struktúráinak segédletével.

A megzavarodottság zaklató hangjaival nyit a lemez. A bejátszások lélektépő mivolta és a lassan és mélyről előhömpölygő elektronikus hangok megadják az alaphangulatot. Labilis lelkületű egyéneknek még orvosi felügyelet mellett sem ajánlom! Bár igen hatásos és mélyreható, de a Karjalan Sissit ezt már prezentálta, arról nem is szólva, hogy sokkal jobban.



Az Echos From the Lossnál sötét odúdba szállsz alá, de sajnos a hangminták némiképp "feloldják" a tökéletes hatás elérését. Ez sajnos a lemez egészére jellemző. Nincs nagy baj, lehet csak nekem tűnnek túl szúrósnak, kicsit karcosabbnak a hangfolyamok, egye fene! A Lonilessnél megállunk egy kicsit körülnézni ebben a végtelen feketeségben, feketeségünkben, ahogy a lassan felerősödő dobok és a kardok pengéi harcra invitálnak - önmagunkkal. Egy lassú, mélyreható belső harc ez démonainkkal. A végletekig széteffektezett cimbalom (?) hangjai mintha hamuesőt idéznének, mindjárt elfogy a levegő…

A lemez többszöri hallgatás után is azt mondatja velem, hogy tulajdonképpen semmi különöset nem csinál Gabriele, egyszerűen csak a standard dark ambient stíus megszokott és már ezerszer hallott témáit hozza. Persze, nem is nagyon várható egetverő újítás ettől a földalattinál is földalattibb stílustól, de nem árt néha mérlegelni, mi az ami lerágott csont, és a határok keretein belül (de miért ne lehetne azon túl is?) valami egyénibbet létrehozni. Végeredményben nem rossz lemez ez, csak már hallottam jónéhányszor...

A formátum négy paneles A/5 méretű mappába zárt multimédiás CD, ami a fentebb látható videót tartalmazza.

New_Risen_Throne_Loneliness_Of_Hidden_Structures_2011
Kiadó:
Stílus:
dark ambient
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Átlagos
Dalok:
1.Lungs Into Declining Structures (6:14)
2.Echoes From the Loss (5:28)
3.Loneliness (9:17)
4.New Risen Throne (I) (4:38)
5.Lands Filled With Silence and Grief (10:36)
6.New Risen Throne (II) (6:54)
7.Visions of the Hidden (8:32)
8.New Risen Throne (III) (4:40)
9.Breath of Growing Structures (8:58)
Írta:
zeba
2011. november 15., kedd, 18:29
Facebook:
Necron 2011. november 20., vasárnap, 18:32
Necron
Csatlakozott:
2011. november 4.
Hozzászólások: 424
Üdv

Köszi az írást. Szívesen veszem az ilyen jellegű lemezbemutatókat. (bag)
zeba 2011. november 17., csütörtök, 21:27
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Örülök hogy egyáltalán reagál valaki az efféle agymenéseimre, szóval nagyon szívesen! :-)

Valóban lehetne vinni még bele nem kevés pluszt a stílus keretein belül is, szintén lennének ötleteim. Az előző Cyclic Law kiadvány, a Vortex sokszínűbb volt, ajánlom figyelmedbe!

Igen, Markus tényleg hatalmas fazon. Összehaverkodtunk egy közös fellépés alkalmával. Hogy is mondjam...felejthetetlen volt, na! ^^

Láttam valahol a közelmúltban, hogy volt K.S./Sophia megmozdulás, remélem lesz is lenyomata!
--

Necron 2011. november 17., csütörtök, 21:10
Necron
Csatlakozott:
2011. november 4.
Hozzászólások: 424
Üdv

Köszi a cikket. Nem vagyok a stílus elkötelezett híve, már csak azért sem, mert ha egy "bandát" hallottál, akkor hallottad az összeset.

Számomra a Raison; Kammerheit, Desiderii Marginis, Svartsinn akik megfogtak. Egyedi hangulatuk és mondanivalójuk miatt. Ezeknek a borítóik is elég hangulatosak és a kettő együtt már egész kellemes egyveleg, de még így is ritka, hogy egy teljes albumot végighallgatok. Dark ambientet csak úgy tudom elképzelni, hogy a háttérben szól, miközben az ember dolgozik valami elborult alkotáson.

Szerintem bőven fellehetne dobni, egyedibbet alkotni a dark ambient keretein belül is. Nekem lennének ötleteim:-D).

(Karjalan sissitet imádom, Markus meg egy igazi állat,de amennyit volt vele szerencsém dumálni, valójában egy elég kedves, normális srác. Állítólag készük egy Sophia/Karjalan split)

üdv
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.05 seconds to render