Mostanában az
Extreme Deformity körül sok a hírverés, holott már mikor volt 1990? A szombathelyi, egykori death metal csapat soha nem élvezett ekkora materiális megbecsülést, éppen ezért is volt szükség az
Infernal feljavított kiadására, melyben a
Neverheard Distro segítette a szebb időket is megélt hordát. Egy
Pungent Stench dal illetve kislemez címéről nevezték el magukat és a remasterizált méltó pótlásra felkerült az
Extreme Deformity című demó is, amely gyakorlatilag egy próbatermi felvétel. A sors fintora, hogy később a
Bertalan testvérek hozták létre 1995-ben a
Strong Deformity-t, amit már többen ismerhetünk, hiszen a 96-os
A Fájdalom Hatalma a
Fear Factory,
Meshuggah,
Pantera,
Machine Head jóféle hazai átírata volt (no meg gyerekkori emlék), később a srácok elcsúsztak (elektró pop jellegű koncepció és némi emészthető metalcore), ma már azt se tudom pontosan mit játszanak, leginkább semmit; 2003 óta csend és nyugalom... Visszatérve az eredeti 1993-as
Infernal anyagra; csak kazettán jelent meg az
LMS Recordsnál (ennek a kiadónak akkoriban pozicíója volt hazai téren), csak úgy mint a
Jeanne Dark demó is, melynek megint csak komoly szerepe volt abban, hogy így alakult a szombathelyi tagság helyzete. Az eredeti felállás:
Bertalan Zsolt – gitár,
Tóth Csaba – basszus,
Kalmár András – ének és végül a másik
Bertalan testvér;
Balázs – dobok. Tudom kicsit száraz ez a bemutatás és túlságosan is tényszerű, de szükségesnek érzem, hogy aki eddig nem ismerte, az tudja hova tenni ezt a méltatlanul feledésbe merült hazai keményzenei vonalat is valamennyire. Na, de lássuk a zenét...
Természetesen vállveregetés jár ezért az egészért a
Neverheard Distro-s
Balázsnak, hogy önerőből (vagy olyasmiből) így meg tudta oldani, hiszen végre elérhető az anyag, olyanok is megvehetik, akik eddig nem ismerték vagy mp3-ban hallgatták, esetleg megvan nekik az eredeti egykori kazetta... A kiadvány minősége nemzetközi szintű -
így néz ki a dolog - a borítóért és bookletért
Simon Krisztián a felelős a
Conmfused Productions-től, s annak ellenére is hogy szerzői kiadásban jelent meg, de ennek is megvan a maga oka, aki ismeri a hazai
Artistjus helyzetet. Aminek külőn örültem, az a hangzás; kazettáról így bedigitalizálni és kikeverni úgy, hogy nem vált plasztikká az egész, külőn feladat lehetett -
Dombi Bertalan tette a dolgát tudása szerint! Csupán a lemez végére felkerülő demón érződik, hogy csodát nem lehet semmivel sem tenni, de az amúgy is egy próbatermi felvétel – mellesleg ezen leginkább az energikus death-thrasht érzem, míg magán a nagylemezen a korai
Fear Factory stílusjegyeit, de megemlíthetném a
Benediction,
Gorefest,
Napalm Death ízeit is. Furcsa hallani, hogy ezekben az időkben már ilyen szintű muzsikák működtek idehaza a rendszerváltás után nem sokkal. Sajnálatos, hogy a magyar fémzenei történelem olyan nevekről emlékezik csak meg, mint a
Pokolgép,
Ossian,
Omen... holott már abban az időkben is voltak minőségi csapatok, csak valahogy ezek csak a szűk undergroundban tudtak érvényesülni, támogatás nélkül pedig mind miszlikre hullott, ezért is tisztelendő az
NHD kezdeményezése, hiszen az
Extreme Deformity előtt az
Unfit Ass-t tette elérhetővé. Visszatérve a szombathelyi egykori fiatalok muzsikájára, a fővárosi
Subject '92-es
Nihilistic Perspective hasonló, illetve évekkel később a szintén budapesti
Intense (illetve az a formáció, amelyből lettek;
Intense Agonizing a 94-es
Beginning of the End lemezük hatalmas, de csak kazettán jött ki – érdemes lenne rájuk is felfigyelni!), ahogy megemlíthető még két hasonszörű hazai horda neve is;
Life Discussion illetve a
Monastery - volt ám nekünk múltunk, csak mi nem nagyon tudunk róla...
Így a végére az ember nehéz helyzetbe kerül, hiszen hogyan is értékeljen egy ennyire úgymond kultikus és hiánypótló anyagot, ha a jelenhez állítom a mércét, akkor bizony talán egy erős
7-essel végeznének, ha pedig ahhoz, mikor ez a lemez valósan megszületett? Nos, akkor maximális pontot lennék rá kénytelen adni, de amúgy ez az egész annyira abszurd, hogy értékeljünk egy ilyen terméket? Csak jól lehet, szóval marad a
10-es, melyben vajmi kevés jószívűség van, elismerés és tisztelgés annál több!