Támad a stonter mammut csorda... avagy a picsánkba liheg az olasz Spanking Hour, amely 2007-es alakulása ellenére csak tavaly tudta piacra dobni debütjét, melyben a Buil2Kill Records volt a segítségére. A hangzás vastag és húzos, a külsőségek pedig illenek ehhez a koszos ömlengéshez. 2009-ben volt egy demójuk, melynek minden dala részesévé lett a Revo(so)lution-nek.



A végeredmény olyan mintha a Pantera, Down, Crowbar, Machine Head, Corrosion of Conformity, Black Label Society, Kyuss és egy nagy adag heavy-s rock'n'roll. Szóval a halmaz a stoner, thrash, és az imént már említett hibrid műfaj egyvelege. Korántsem állíthatjuk, hogy nem hallottunk még ilyesmiket, de tartalmaz a lemez meglepő jeleneteket, a Forgive Me pl. a Hades zenei világát juttatta eszembe, míg a Consequences pl. kellően Megadeth-szerű. Lehetne eleget írni az olasz fiúk izmos burjánzásáról, de semmi értelmét sem látom. Egyszerre tűnik régiesnek, és mainak is a korong, dallamokkal teli mégis húzós, s bár elsőre egyszerű zenének hat, azért ha már 2x-3x lement, rá kell ébrednie az embernek, hogy annál összetettebb, mint hinnénk.


Szép munkát végeztek, a nyers jelleg és a pergők, riffek hangja miatt amúgy a Metallica St. Anger-e többször is beugrott, de aztán elhessegettem, hogy az nem lehet, aztán lehet mégis?