The Acoustic Verses (2006)
Vannak napok amikor jól esik elbújni a szoba egyik sarkába, berakni egy lemezt, lekapcsolni a villanyt és teljes lényed átadni a zenének. Amikor dalszöveg és zene kombinációja magával ragad a képzelet világába és repít tova ezernyi csodás tájon. Amikor nem számit más csak az elképzelt különleges világ. Ezekre a napokra ideális választás lehet a Green Carnation új lemeze.

A zenekar első igazi sikereit a 2001-ben megjelentetett Light of Day, Day of Darkness lemeznek köszönheti, amit még az alapító tag Tchort írt. A sajtó és hallgatóság egyhangúlag elismeréssel szól a lemez értékeiről. Ez aztán a csapat első nagyfesztiválos fellépéséhez vezetett, amit 2002-ben a Wacken Open Air fesztiválon láthatott a nagyérdemű.

A sikertörténet folytatódott innovatív albumokat A Blessing In Disguise és The Quiet Offspring lemezekkel, melyekkel tovább gyarapodott a csapat rajongótábora. Ennek eredményeképpen a zenekart kétszer meghívták a híres ProgPower fesztiválra a Hollandiába. A Green Carnation az évek folyamán Tchort projectjéből egy szilárd zenekarrá fejlődött ahol mindenki hozzájárul az alkotó folyamathoz. Ezt támassza alá Tchort és Kjetil Nordhus által nemrégiben alakított Sublife Productions is. Ennek a kiadónak első megjelentetése az The Acoustic Verses. A cím már sejteti, hogy a lemezen kizárólag csak akusztikus szerzemények hallhatóak. A korongon 7 új szerzemény található amiből látszik, hogy kihívásnak tekintették a srácok az album elkészítését.

A lemezen 45 perc nagyszerűen hangszerelt muzsika hallható. Kevés zenekar képes rá, hogy zenéjével elrepítsen a hétköznapok szürke történéseitől. A The Acoustic Verses dalai igazán képesek erre, és ilyen dalokat csak az igazán nagy tehetséggel felruházott zenészek tudnak írni. A nóták hallgatása során az első szembetűnő dolog Kjetil hangja, rendkívül tisztán szépen énekel. A szövegek által megfogalmazott érzések csodálatos elegyet alkotnak a melankolikus zenei aláfestéssel. Az dalok kis idő után belopják maguk az elmédben. A lemezen hallhatunk folkos szerzeményt Alone címmel, de találunk a nóták között borongós, szomorkás hangulatú dalocskát is Maybe címmel. Az instrumentális Child's Play part III zongorás alapja és szimfonikus jellege teszi kiemelkedővé. 9 - 29 - 045 című nóta egy történetet mond el, egy teljes történetet, mind zeneileg és szövegileg is. A dal három részből tevődik össze, 15 és fél perc hosszú és mondhatom, hogy a lemez csúcspontja.

Ha vágysz elmenekülni a szürke hétköznapokból, ha kicsit már sok a torzított gitárok dübörgése, vagy ha szereted az akusztikus gitárok simogatóan szomorkás hangját, akkor remek választás a lemez. Ugyancsak ajánlani tudom az Anathema rajongók nagy táborának. Viszont meg se próbáld, ha kőkemény riffekre vagy betonba döngölő dalokra vágysz! Igazi mestermű, melyre méltán lehet majd évek multán is büszke a csapat.
Green_Carnation_The_Acoustic_Verses_2006
Stílus:
Sötét és Akusztikus
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Sweet Leaf
2.The Burden Is Mine...Alone
3.Maybe?
4.Alone
5.29-045
6.Childs Play part III
7.High Tide Waves
Írta:
Dolmen
2006. január 30., hétfő
Facebook:
Koncertek
© 2001-2022 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.019 seconds to render