Érdekes nevű banda, az album címének jelentését ugye nem kell magyaráznom. Azt nem tudom a dalszövegek miről szólnak azaz, hogy kapcsolódnak-e a címhez, de nem is érdekel. A borító meg érdekes darab. Őszintén bevallom félve nyitottam meg, mert aznap Darkthrone-t, Dissectiont hallgattam és Tormentort, azaz nem akartam taccsra tenni magam valami szarral. Elöljáróban annyit, hogy életem egyik legnagyobb csalódása ért...

Black metalról van szó. A stílust nem is próbálom különösképp leírni, elég hozzá annyi, hogy a korábban ajánlott Ildjarn és Ater Tenebrae vonalon mozog, de még annál is keményebb a hangzása. Azok meg az ősrégi Bathory, Burzum, Gorgoroth vonalon, amit meg már százszor leírtam. Itt vége a genealógiának, ugyanis ők találták fel a stílust. De mindezt olyan félelmetes minőségben és hatalmas profizmussal adják elő Catenatamék. Csodálkozom, hogy lehet ennyire feltekerni a hangerőt, mikor más produkciók meg alig hallhatóak (lásd: Nattefrost - Terrorist), és mindeközben élvezetes hallgatni (leszámítva a rákövetkező fülzúgást). Egy ilyen hangzást fel lehetne osztani 5 tucatlemez között és akkor is maradna belőle. De erről majd később. Természetesen az alapfelállást semmiféle egyéb hangszer nem egészíti ki. (szinti vagy ilyesmi) Hála a jó égnek.

Itt is akár egy kovács und/oder gépműhelyben, mikor minden masina üzemel. A cinek rengeteget szólnak számos hangszínen de iszonyú erővel, ami ugye ennek a black stílusnak sajátja. A dobtémák önmagukban is kiválóak, ebből látszik, hogy az egyszerű játékot is elő lehet adni szépen variálva tele élettel. (lásd korábbiak) A gitár megint csak visító motorfűrész (pl. Burzum - Dunkelheit csak itt sokkal gyorsabb), az ének meg olykor alig hallatszik, máskor meg kiloccsantja az agyamat de tökéletesen megfelelő viszonylag vékony de eszement károgás. (és a néhol elvetemült tiszta ének) Külön figyelmesség a részükről, hogy öncélú jajgatással alig találkozni, azaz az károgás teljesen részévé válik az anyagnak. Ez üdítő a mostani albumok között. Dallamot nem kifejezetten hallani benne, azaz itt is a régi vonalat követték.

A lényeg, hogy mindez 36 és fél percben!!!

Ilyen mennyiségben még nem hallottam újkori ámde valóban old school anyagot (nem amire csak rámondják, hanem ami valóban az), azaz ez most felér egy komoly arculcsapással. És lám! Működik! Tele van ötletekkel és pusztító energiával. A harmadik, Delirium nevű szám egyenesen fantasztikus. Tisztán kivenni belőle egy fantasztikus dallamot, borsódzik tőle a hátam, akkora király nóta. A végén hallható tiszta ének már egyenesen mesterivé avanzsálja ezt a számot, meg merném kockáztatni, hogy simán beférne az alapbandák számai mellé. Ugyanezt a helyzet az Orgiasm című nótával is, ahol a kis tiszta vokál mellett a végén akad egy komoly belassulás is, amiből a legeslegvégén félelmetes őrlés bontakozik ki. A számok átlagos hossza 5-6 perc, de kiemelkedik az Ultima Thule című majd 10 perces alkotás, ami akár más zenekarokkal összehasonlítva is kuriózum. Ez a szám talán a legszomorkásabb, és egyben hatalmas, monumentális dallamossággal bír, a végén pedig van egy viszonylag hosszú énekes rész komoly belassulással, ami igazi érzelmeket hoz a már most is nullára redukált hallgatónak, aki ezután szerintem már pisztolycsövet dug a szájába. Egyszerűen frenetikus. Olyan érzésem van mint a Satyricon Mother Northjának hallgatása közben. Most jön az utolsó szám, de már rég zúg a fülem. Annyira érces a zene meg persze a hangzás, hogy bármely muzikális megmozdulás szinté karcolja a dobhártyámat. És ez mégis milyen csodálatos. A valódi black metalnak ilyennek kell lennie. És ez nem egy lerágott stílusgyakorlat, érzésem szerint koppintásnak még csak a gyanúja sem merülhet fel, a zenészek csípőből ontják a pokoli stílust. Mindez bizonyíték arra, hogy nem kell a zenének kifordulnia magából, új stílusoknak születnie, vagy éppen régieknek összekeverednie ahhoz, hogy egy zenekar maradandót alkosson. Erre példa a Catenatam Lucem 2004es albuma. Ez azért is hatalmas teljesítmény, mert a különféle stílusok között messze a black metal nyújtotta a legnagyobb mélyrepülést az utóbbi időben 0 szintű kiadások és zenekarok állandó rajzásával.

Szerencsére azért van ellenpélda is. Most már kíváncsi vagyok a zenekarra, így a dalszövegekre is.

Már hetek óta megvan ez a lemez, de hülye fejemmel csak most eszméltem rá, hogy kincs van a birtokomban.

Kötelező!!!