HAW interjú
- Kezdjük talán a zenekar megalakulásának körülményeivel! Mi motiválta, hogy a Stereochrist és a többi zenekaraitok mellett egy ilyen projektet is összehozzatok?

D.: Sokkal egyszerűbb volt a helyzet az alakulásnál, mert a Stereochrist akkor oszlott fel. Mivel már nagyon rég nagyon szerettük egymást, egyértelmű volt, hogy a felszabadult időt és energiákat együtt fogjuk felhasználni. A motiváció a barátságunk volt. Onnantól sem lett project zenekar, hogy a Stereochrist újraindult, de teljes értékűvé csak a kiszállásommal váltunk.

- Beszélhetünk a kedvenceitekről? Illetve kíváncsi lennék, véleményetek szerint mely bandák voltak legnagyobb hatással a zenekarra?


D.: Kívülről biztos teljesen egyértelműek a hatások. Mégis mikor az alakulásnál leültünk az asztalhoz, csak azt szögeztük le, hogy nem lesz előre megszabott irány. Minden egyes hang, ami hatással van ránk, azt hatással van a zenekarra is, aztán ebből vastag zajos rock zene párolog ki. Biztos menthetetlenek vagyunk. A lejátszóm listája nem nagyon változik, Doomriders, Tom Waits, Doc Watson, Gilliam Welsh, Converge, Woven hand, 16 Horse power, Eyehategod, Nick Drake, Deftones, Scott H. Biram, Slim Cessna’s Auto club, Nick Cave, Crowbar, Th’legendary Shack Shakers, Howl és Possessed By Paul James, ezekből jön össze egy nap soundtrack-je.

Pó: A zenekarok túlnyomó többségénél két verzió szokott lenni: vagy egy elég szűk keresztmetszetű zenei világon belül mozog mindegyik tag, vagy nagyon különböző alapvetően az ízlésük és ezek egyvelegéből áll össze egy ütőképes kombináció. Nálunk a kettő keveréke áll fenn. Nagyon széles a közös kedvencek skálája, ugyanakkor mindenkinek megvan a maga kis világa is, ami a többiektől távolabb áll – kivéve Marcit, akinek minden tetszik.


- Miben más a HAW véleményetek szerint, mint a hasonló stílusban mozgó honi bandák?

D.: Csak azt tudnám felsorolni, miben szeretném, ha más lenne. Szerinted miben más? (9000Sanyi: Jó kérdés! Talán a jól eltalált arányok miatt rögtön kialakult egy saját hang, ami megkülönböztet Titeket...)

Pó: Micsodaaa? Vannak hasonló stílusban mozgó honi bandák?

D.: Vannak, és mind Castro sapkában vannak, és szakállasok.


- Már az elejétől fogva eléggé a figyelem középpontjában voltatok (legalábbis én így láttam, javíts ki, ha tévedek). Szerintetek minek köszönhető ez?


D.: Szerintem teljesen átlagos a jelenlétünk. De ha mégis úgy van, ahogy mondod, akkor annak egyszerű okai lehetnek. Adva vannak a Stereochrist szimpatizánsok, közöttük sokan, akik tudnak azonosulni azzal, amit csinálok, és olyan is sok, aki gondolatban ezerszer leütött már, persze még úgy is csak hátulról. A többiekkel tisztább a helyzet, őket mindenki szereti, úgyhogy ez már alapvetően egy nagy csokor ember, akik figyelnek minket. Viszont arra nagyon ügyelünk, hogy ízléses mennyiségben reklámozzuk magunkat.
Viszont az előző kérdésnél már eszembe jutott egy érdekesség, ami ide is vág, és nevezhetjük átoknak. Majd ő elmeséli.

Pó.: Röviden összefoglalom: Pár éve (2005-ben) teljesen véletlenül vettem észre, hogy a Pesti Est-ben a koncerteknél a szórakozóhelyenkénti bontásnál ugyan szerepelnek a bandák, amikben játszom, de az abc szerinti bontásban sosem. Az adott koncert többi zenekara szokott szerepelni, de amiben én játszom, az nem. Azóta mindig figyelem az Est-eket és egy kivétel sem volt. Az is érdekes, hogy amint kiléptem egy zenekarból, utána már felsorolták az abc szerinti bontásban is. Erre is van több példa is. Murphy szerint a mostani számban meg kell törnie a jégnek azok után, hogy ezt mindenkinek elmondtam. Én biztosan le fogom ellenőrizni.

D.: Sőt az Exitnél is van valaki, aki nagyon haragszik a hozzánk hasonló zenekarokra, bár erős a gyanú, hogy csak ránk.

- Ahogy azt egy korai hírlevélben tudattátok, elég korán érkeztek a koncertfelkérések. Nekem nagyon szimpatikus volt, hogy nem vállaltatok el rögtön mindent, hanem bezárkóztatok a próbaterembe. Mennyire volt ez közös döntés? Netán volt, aki már korábban is szeretett volna színpadra állni a bandával?

Pó: Ennek két fő oka van. Az egyik az, hogy nem akartunk két hónap próbálás után jobb esetben feldolgozások közé szúrt egy-két saját dallal, rosszabb esetben összedobott, félkész számokkal kiállni a színpadra – hozzáteszem az első bulin így sem játszottunk sokat. 2008 novemberében kezdtünk el próbálni és májusban volt az első koncert. Szerintem ez teljesen egészséges időtartam volt a felkészülésre. Emellett – ahogy Dávid már említette – abszolút baráti alapon szerveződött a zenekar, így mindenki egyetértett abban, hogy akkor mutatjuk meg magunkat, amikor mindannyian úgy érezzük, hogy eljött az ideje. Addig maradtak a jó hangulatú próbák. Plusz gyorsan feldemóztuk a laptopomra a Workhorse-ot, az első elkészült nótát, hogy azért legyen némi elképzelése az embereknek arról, hogy milyen irányban indultunk el.
A másik fő ok pedig az volt, hogy a felkérések többsége nyárra, illetve őszre szólt, mivel 2009 elején ment igazából híre a zenekarnak.


- Egyáltalán, milyen a munkamegosztás a csapatban?

D.: Általában mindenki mindenből kiveszi a részét. Ha valakinek nincs elég ideje, ereje, csinálja más. Talán csak a külföldi ügyek azok, amikkel egyedül foglalkozom, de ha nincs rá elég energiám, egyből átveszi más.

Pó: Igen, a külföldi szervezés Dávidé főleg. Alapvetően neki és Gazsinak sokkal jobb kapcsolatai vannak ezen a téren. A logisztika főleg az én feladatom, a többit tényleg teljesen együtt intézzük. Ja igen, és Marci és Gazsi pedig jóképű gyerekek és sok barátjuk van.

D.: Bár ezt még nem sikerült kiaknáznunk…

- Dávid, a többieknek van több zenekaruk is. Milyen szervezési nehézségeket jelent ez, ha jelent?

D.: Egyelőre egyetlen kellemetlen esetet leszámítva nem volt ütközés, sőt ha lehet, igyekszünk a zenekarokat összevonni, segíteni egymást, együtt koncertezni. A prioritásokat mindenki elfogadja, így nagy meglepetés nem érhet senkit.

Pó: Az Igor nagyon ritkán koncertezik, mivel 66,6%-ban családapákból áll, a Warpigs pedig évente egyszer-kétszer éled fel egy-egy koncert erejéig, így igazából Gazsi egyéb zenekaraival kell tudnunk összeegyeztetni a dolgainkat.

D.: Észrevettem, hogy 666!

Pó: Ügyes. Nem is kétharmad...

- A következő nagy dobás (ha lehet így fogalmazni) a Crowbar buli lesz, ami afféle mini fesztivál jellegű. Nyilván várjátok már. Milyen programmal készültök?


D.: Nincs nagyobb megtiszteltetés számunkra annál, hogy játszhatunk a műfaj legfontosabb zenekara előtt, ráadásul közvetlenül előttük! Körülbelül 40 percet fogunk játszani. Ebbe egy vagy két feldolgozás biztosan belefér. Az egyik az Iommi dal, a Time Is Mine, amiben csatlakozik hozzánk jó barátunk Wolfgang az osztrák Lowbau (www.myspace.com/lowbau) gitárosa, úgyhogy súlyban, és fekve nyomásban nem lesz ellenfelünk, legalábbis egy dal erejéig. Illetve előfordulhat, hogy felcsendül a Shapat Terror Vágóhídja is (www.myspace.com/shapatterror). A legutóbbi koncertekhez képest lesz még egy új dal valószínűleg.

- Jónéhány külföldi koncert is van már a hátatok mögött. Meséljetek róla!

D.: Eddig volt Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovákia. Mindenhova meghívásos alapon mentünk, illetve a német menetnél kellett kicsit szervezkedni is, de alapvetően maguktól mentek a dolgok. A legtöbb helyen ismerték a Stereochrist-ot, de volt olyan is, ahol tiszta lappal indultunk. Volt, ahol teljesen ismeretlenül léptünk fel, de például Genovában körénk szervezték az adott fesztivált. Eddig mindenhol nyertünk, de ez teljesen független a helyszínektől. Amúgy van egy youtube-os oldalunk, ahol igyekszünk dokumentálni a dolgokat (www.youtube.com/hawtheband). Azokból a videókból jól látszik, hogy milyen hangulatban telnek ezek az utazások. Azt hiszem komolykodtunk már mindannyian eleget.

- És itthon mi újság koncertfronton? Mi volt a hazai koncertek közül a legemlékezetesebb?

Pó: Nehéz lenne kiemelni egy koncertet, mivel szerencsére mindig jól alakultak a bulik. A Shapat Terror-ral minden közös koncert kiemelkedőnek számít és volt is rá számtalan példa szerencsére. A tavalyi Fekete Zaj fesztiválra különösen jó szívvel emlékszem vissza, akárcsak a legutóbbi, június 18-ai Dürer kert-es koncertre, ahol a késői időpont ellenére sokan megjelentek és egy rövid, de intenzív élmény volt mindenkinek.

D.: Azért a legelső, Szegedi Garabonciásbéli koncertünk különleges volt! Drukkolunk a srácoknak a klub folytatásához!


- A demótok igencsak jól sikerült, milyen visszejelzéseket kaptatok?


Pó: Hatvanban vettük fel egy régi jó cimboránk, Szolnoki Bertold stúdiójában, az XLR-ben. Ezúton is köszönjük neki a sok türelmet és segítséget – a youtube-os videóinkról jól átjön, hogy a munka mellett bőven hagytunk helyet a szórakozásnak is, de mindenféle tudatmódosító eszközök nélkül. A felvételeket visszanézve megértem, hogy ez utóbbit nem könnyű elhinni, de így van. Berti viszont mindig jól tudta kezelni a helyzetet, és visszaterelte a figyelmünket a melóra. Emellett jó volt, hogy külső füllel hallotta a dalokat, és rendkívül jó tanácsokat kaptunk tőle. Minden tiszteletünk és elismerésünk az övé. Szerencsére többnyire jól fogadták a felvételt, konkrétan negatív kritikára nem is emlékszem.

D.: A napokban érkezett meg a német Rock Hard szkennelt példánya a demónk kritikájával. Egy kicsit talán túlzóan jó, de ilyesmin kár lenne felháborodni. Sőt eljutott a német Hammerhez is, és ha igaz, júliusban ott is megjelenik. A myspace-es oldalunkon igyekszünk minden megjelent kritikát kitenni a blogban, ott utána lehet olvasni. Nálatok is jól szerepeltünk, úgy emlékszem.

- Hogy jött a képbe a bendzsó, amit pl. az All Good All Fine-ban hallhatunk?

Pó: Eredetileg a dal alaptémáját Dávid gitáron hozta, és úgy terveztük, hogy élőben is két gitárral szólal majd meg, de Dávidnak lehetősége nyílt beteljesíteni egy régi álmát azáltal, hogy sikerült beszereznie egy banjo-t. A hangulata miatt egyértelmű volt, hogy az új hangszer szerves része lesz a dalnak és nagyon jól be is vált. Már készül is egy újabb olyan nóta, amiben ismét lehet majd hallani a hangját.

D.: Még nem látom mennyire kéne dominánsnak lennie a banjo-nak, de mindenképpen lesz még pár ilyen dal. Ráadásul úgy tűnik, eddig még ebben a műfajban ilyen szerepet nem kapott. Valahol egyszer hallottam, de ott csak valami bazári, felvágós banjo-zás ment, valós szerepe nem volt a dalban.



- Apropó, hogy is álltok az All Good All fine klipjével?

Pó: Valójában a One More Man Gone-ra terveztük az első klipet, de technikai okokból ezt még nem tudtuk megvalósítani. Egyelőre félretettük a klipforgatás dolgot, de nem vetettük el. Ki tudja, lehet, hogy egyszer csak előrukkolunk vele.

D.: Lehet, hogy én mondtam olyat, hogy az All Good-ból lesz, majd ha lesz. De nem lett. AproPó.

- A demón hallható négy nótán kívül gondolom vannak már újabb dalok is a tarsolyotokban. Lehet ezekről tudni valamit?


Pó: Négy újabb nóta már nagyjából végleges formát öltött – ezekből három már a koncertprogramba is beépült - bár ezeken is alakítgatunk még. Koncerten sokszor kiderül, hogy bizonyos megoldásokon, dalszerkezeteken érdemes változtatni. További 3-4 dal váza már megvan, de azokat majd csak később fogjuk élőben kipróbálni. Igyekszünk változatosak lenni tempóban és dalfelépítésben, így rövid és gyors témákra ugyanúgy lehet majd számítani, mint súlyosabb, összetettebb megoldásokra.

- Nyilván a következő cél a nagylemez. Milyen formában illetve mikorra tervezitek? Rémlik, hogy van érdeklődő kiadó?

D.: Vannak érdeklődő kiadók, talán már konkrétum is van, de még korai erről beszélni. Ha minden úgy halad ahogy innen látszik, akkor idén év végén megjelenhet a lemez. Te megvennéd vinyl formában? (9000Sanyi: Nem veszek bakelitlemezt, nincs mivel lejátszani, de egy CD-t szívesen látnék a polcomon. Arra beruháznék.)

- Utolsóként Nálatok a labda. Mi az, ami nem került szóba, de mindenképp szeretnétek megosztani a Fémforgács olvasóival?


D.: A Shapat Terror gitárosa Attila, hisztérikusan fél a denevérektől. remekül utánoz hangokat miközben el is mutogatja őket, Marcit pedig bármilyen helyzetben meg lehet ijeszteni. Gazsika néha mond egy-két dolgot, nekem pedig két éve tart, hogy két konyakmeggytől berúgok.

HAW_interju
Írta:
9000Sanyi
2010. június 30., szerda, 10:21
Facebook:
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.016 seconds to render