Pár tanács: a kevesebb több, dalírás, koherencia, harmónia, dinamika, a csend hatalma.
farrrkas szépen összegezte. A magam részéről szeretem a finom szerkezetű jazz muzsikát, meg a modern oldalhajtásokat is, mint az EST (RIP Esbjörn Svensson), vagy a Kilimanjaro beteg megközelítése. Sajnos nem érzem makulátlanul egységesnek és jól eldolgozottnak a végeredményt. A bátorságot és a kreativitást értékelem, de nem fogom hallgatni.
Valahogy soha nem tudtak olyan nagy hatást gyakorolni rám, mint az Ahab, vagy az Esoteric. Más érzelmi síkon mozognak, máshogy fogalmaznak. Remek lemez, ám nem érzek késztetést rá, hogy pörgessem. Lemegy, de nem nyúlok utána, hogy nekifussak ismét. Az említett két bandát loopolva napokig tudom hallgatni, ami nem kis különbség.
Borító alapján valami másra számítottam. Meglepett a lendület és az őszinteség. Valóban sok hasonló jön ki, de ez egy élvezetes és igényes munka a maga nemében. Sűrűn nem fogom hallgatni, mert nekem ez erősen hangulat (-tömegmészárlás-) zene.
Nem esett jól. Kicsit sem. Nem ezért járok ide, hogy ilyen lemezeket kelljen hallgatnom. Lehet valami rendszeridegen de jöhet, mert mondjuk eléggé underground és az oldal szellemiségével valahogy kapcsolatot talál, de ez itt hogyan és miért? Kíváncsian várom a kör végét ezzel kapcsolatban, hogy ki gondolta ezt rendjén valónak itt. Az ilyenkor szokásos pontot adom, amivel tartózkodásomat fejezem ki. (nascence kollégának köszönöm az összegzést, ami amúgy bennem is megfogalmazódott.)
Az ezredforduló magasságában azért a BM színtéren volt több hasonló is. Akkor én kiéltem ebbéli vágyaimat, hogy ilyenekkel szórakoztassam magam. Az ének teljesen rendben van, ezt így kell csinálni, ez pont így működik, ahogy van. Más kérdés, hogy engem már nem annyira mulattat, mint kb 15-20 éve.
Ahogy halad a lemez előre úgy lesz egyre erősebb, jönnek elő a jellegzetes HA jegyek. Van egy olyan érzésem, hogy ez most nem olyan könnyen adja meg magát számomra, mint általában szokta. Erik Rutan játéka, orgánuma klasszikusokat idéz, de mégsem másol, saját hangja van. Ha sikerül a darálást feldolgozni és lebontani a témákat, akkor bizony jó ez!
A korrekt iparos munka esetében a lemez felénél nem unom el magam attól, hogy ugyan azt a hangnemet, tempót, megoldásokat hallgatom. Eléggé egysíkú, minimális kitéréseket mutató anyag.
Sok minden változott az utolsó lemez óta, leginkább lecserélődött a brigád a két főkolompos mellett. Azonnal felismerhető, jellegzetes dalaik továbbra is erősek, mélyek, érzelem és témagazdagok. Van jobb lemezük is, ami nekem jobban fekszik, de még mindig meghatározó a jelenlétük és sokakra vannak hatással. Jonas pedig igazi meglepetés a lemezen, üde színfolt.
Ha abból indulok ki, hogy ez itt intro, outro, intermezzo halmazon belül összerakott lemez, akkor nem is rossz. Van filmzenés áthallás is rendesen persze. Sok értelmét nem látom az anyagnak, ha csak nem valami begombázott szertartáshoz kell zene a transzba eséshez megidézni az ősöket. Összességében kicsit ingerszegény.
Érdekesebb, izgalmasabb, mint a Hate Eternal, de ugyanazt érzem: útkeresés.
Blutmond és Netra nevének emlegetése ösztönzött, hogy ez legyen a következő cucc, amit meghallgatok. Az emlegetett bandák nagy kedvenceim, szerintem rendkívül érzékeny pengén táncolnak, mert ezen a vonalon egy pici aránytalanság és bedől az egész... Most megszületett ennek a csapásnak a másodvonala is...
Napok óta érik, hízik a tíz pont. Skepticism és Ahab mellett a legnagyobb kedvencem a stílusban és most sem okoztak csalódást. Sok rétű, igazi doom csemege.
Ez egy igazán ütős taplóság rengeteg jó témával. Bob Marley mondta egyszer: ha nem mozogsz a reggae zenére, akkor valószínűleg halott vagy. Itt ez a bólogatás hiányára igaz:)
Középszerű hard rock lemez, vagy annál kicsit unalmasabb.
Gyerekek, ez egy király lemez. Imádom ezt a hangulatot.
Akár egy első lemezes banda, akik nem tudják, hogy merre induljanak. Van benne erő, szerintem is egyre jobb a vége felé, de addigra már nagyon untam...
Túlművészkedettnek, de inkább túltoltnak érzem, amúgy nekem bejött.
Sokszor próbálkoztam már velük, de a Fogdiver volt életük csúcsteljesítménye 2003-ban. Itt csak egy nagyon ügyes dobost hallok a végtelen maszatolás, az egysíkú, zenével kevésbé összeillő ordítással és egy számomra teljesen semleges, langyi vokállal. Néhol vannak kellemes progos lassulások, értik ők a zenélés csínját-bínját, de ezt izgalmasnak, vagy kiugrónak távolról sem tudnám nevezni. A pontokat a Silurian második fele és a Devonian tételek szolgáltatták leginkább, ott valahogy a helyükre került minden. A zárás végén pedig már majdnem elkezdődött egy refrén...
Érdekes kísérlet és van egy sajátos hangulata. De magamtól nem hallgatom meg még egyszer, az is biztos.
Attól, hogy tekernek mintha nem lenne holnap és raknak bele tiszta éneket még nem lesz progresszív. Hangzás fasza, témák többnyire átlagosak, volt pár jó is. A töménységgel volt a baj, én már a felénél untam.
Na itt már kicsit nehezebb az ember dolga, mint a Deadwretch-nél. Ha azt mondom Netra és Blutmond akkor Hp-t nyomon követők már nagyjából be is tájolhatják, miről is van szó. Bár a Bandcamp oldalon is le van íra röviden és tömören, hogy Mayhem+Miles Davis, amivel az én érdeklődésemet már fel is keltette, mert mindkettőt nagyon szeretem. Jazz és black metal fúziójáról van itt szó, ami valljuk mostanság már nem is annyira egyedi. Viszont ellentétben az elején említett két zenekarral, én itt úgy éreztem, hogy az ipari urbánus(Nem vagyok benne biztos, hogy most jól használom-e ide ezt a szót) melankólia helyett inkább a kísérletezős free jazz és a fúvós hangszerek dominálnak. A fúvósok isteniek, ötletek is vannak dögivel még ha néha nem is sikerült kibontani őket. A vokál az ami nagyon gyengéje a dolognak. Mindent egybe vetve, ez egy nem tökéletes de jó debüt, fel vázolta a célokat, merre is akar el indulni az úriember. Nekem egyre jobban tetszik, mondjuk azokat is tökéletesen megfogom érteni akik lehúzzák. De hátha más is olyan mazochista mint én.
Kezd egyértelmű válni számomra, hogy én túl türelmetlen vagyok ahhoz, hogy egy funeral doom lemezt élvezni tudjak. Lassú zenéket én azért hallgatok, hogy leszaggassák az arcomat a súlyos riffek. Ez ilyen lemezeknél meg maximum az unalom szaggatja az idegeimet. Most kivételesen nem bírtam a gyötrelmet amit a lemez kínált annyira, hogy a felénél pihenésképp meg kellet néznem a Tisztán a Cél Felé új Klippjét.
Régi sulis, punkos, death-es black metalka. A témák kellemesek, amikor kell hajráncigálós zúzás, vagy csak bólogatós andalgás. Hangzás is épp megfelelő. Igazából azon kívül, hogy kb hetente jönnek ki ehhez hasonló lemezek, nem tudok róla rosszat mondani. Egy személyes öröm zenélés, ami számomra át is jött teljesen, végig élvezetes volt a lemez. Üvöltve okádáshoz, kecskebaszáshoz, nyugdíjasok buszról lerugdosásához tökéletes aláfestő zene.
Blackzone-hoz hasonlóan, egy semleges 5 pontott akartam adni. De eszembe jutott a pár körrel ezelőtti Ék lemez. Ehhez hasonlóan az sem az én világom volt, rendszeridegennek is mondhatjuk azt is, mégis tudott kellemes pillanatokat okozni, na ez viszont nem tudott egyet sem. de
Néhány helyen tényleg nevetségesen túl tolták a vokált, de összességében nincs vele baj. A témák és a hangzás is korrektek, bár lehetnének kicsit emlékezetesebbek. Ami a lemez erőssége a nagy betűs hangulat, szinte hallom a sötét sarkokban settenkedő rémeket. Viszont gyors felejtés lesz a sorsa ennek is, úgy érzem.
Fakopáncs Frici féle kopácsolásba csomagolt, ki nem bontott témák tárháza, egy szép, selymes gitár szóló szalaggal össze kötve. A baj csak annyi, hogy ebben a meglepetésben nincs semmi meglepő. Ami nagy részt az én hibám is, már rég nem érzem magaménak ezt a stílust. Halál metal hívők azért bátran próbálkozhatnak.
Korrekt iparos munka, amit valószínűleg pár nap múlva már el is felejtek.
The Ocean szűzként ültem neki a lemeznek, fel készülve minden rossz ha prog lemezről van szó, jó szokásomhoz híven. Ennek ellenére kellemesen csalódtam, se a gumi hangzás, se a sznobság nem érhető tetten a német srácok munkáján. Nekem még az ének is kifejezetten tetszett. Szinte minden nap lepörög a kör kezdete óta.
Szeretem az ilyet, néha napján. Ez sem volt rossz de a varázslat elmaradt.
A technikás thrash-death fanoknak ajánlott anyag. A dallamos ének és az extrém vokál is teljesen rendben van a lemezen. Jó témák is akadnak bőven. Nem rossz anyag, annyi biztos. A többi ízlés kérdése.
Részt vettem egy előadáson, amely többek között a művészeti alkotások értékelését taglalta, és megerősítette bennem azt az érzést, mennyire semmit nem jelent egy-egy pontszám, amikor ennyire szubjektív szempontok alapján pontozunk. Ugyanakkor a millió felállított objektívet pontozni maga a mű helyett (amelyet állítólag nem lenne szabad) kicsit megölné az első benyomás és ki-ki személyisége megnyilvánulásának a varázsát. Én szeretem az érzelmeket, a szubjektivitást bele vinni ebbe a folyamatba. Megismerszik belőle az ember, és a pontszámok mások általi értelmezése is megmaradhat szubjektívnek. Azért írom ezt, mert fogalmam sincs, hogy ez a zene jó-e vagy rossz. Még azt sem tudom biztosan megmondani, hogy tetszik-e vagy sem. Az érzés, amit kivált bennem eléggé sokrétű. Van, hogy idegesít, van, hogy elszáll tőle az agyam, és tudom követni minden nehézség nélkül. Olykor totál agymenés az egész, és persze, lehet az benne a lényeg, de talán van egy fonál, ami vezet valahová. Ez csak egy érzés.
Az Evoken dallamai szerintem azért jutnak nagyobb eséllyel közelebb az ember szívéhez, mert nincsenek a rétegek közé rejtve, hanem előtérbe helyezik őket, ezért könnyebb is befogadni. Szerintem, ha egy Mournful Congregation vagy Shape of Despair ugyanígy járna el, ők is nagyobb eséllyel szólítanának meg olyanokat is, akik amúgy elrettennek a (funeral) doom műfajtól. Ám annak ellenére, hogy én jobban szeretem felfedezni ezeket a dallamokat, mint készen kapni őket, az Evoken mindig is csúcsminőség volt és csodálatos. Ahogy az idei lemez is.
Gyilkos zúzalék, acélos riffek, pozitív értelemben vett hanyag megközelítés, viszont nálam ez a jött-ment kategória. Nálad, lehet, épp betalál. Érdemes tenni egy próbát, mert van benne erő és lelkesedés.
Myles Kennedy hangját nagyon kedvelem, de Slash zenéje számomra unalmas. Ennél többet nem is szükséges mondanom.
Nekem ez egyáltalán nem tetszett. Lehet, hogy zeneileg voltak jó megoldások is benne (én személy szerint nem kaptam fel a fejem semmire), de nincs mit kezdenem ezzel a vokállal.
Tényleg iszonyúan erős, komoly death metal anyag. A Yob koncerten Milán Péter említette, milyen jól sikerült az anyag. Meg is hallgattam rögtön párszor, de már első hallgatásra nagy potenciált mutatnak a dalok. Egy-egy Morbid Angelre emlékeztető résznél még bele is borzongtam.
Fene tudja, nálam ez még a korrekt szintet sem üti meg. Ezerszer hallott megoldások, egyébként jó kivitelezésben. Brutális black-death pusztítás, de a jó ötleteket hiányolom.
Összetett anyag, nem is emészthető nagyon könnyen. Durvább és dallamosabb dolgokkal is operálnak, azonban a súly minden esetben az alapját képezi a vastag masszának. Nálam maradt a túlnyomóan pozitív élmény, van hangulata és el lehet kapni a fonalát.
Nem kapott el túlságosan a hangulata. Itt-ott néha. Egyébként szimpatikus hangulatzene.
Nem semmi megoldások, jó kivitelezés.
A borító alapján 0 pont, de a zene érdekes volt.
Ez a lemez tetszett, bár a death doom, a korai My Dying Bride, napjaink Paradise Lost-ja is tetszik. Jelen lemez nekem a korai My Dying Bride-os időket idézte. Szerintem ez nem funeral doom.
Az Impaled Nazarene Latex Cult lemeze ugrott be, bár az jobb. A borítót nem tudom hová tenni.
Giccses és nyálas, mint a borítója. Minden szám lágy, slash gitárjátéka, szólói meg lassúak és unalmasak. Igazi rádióbarát dizsi zene, borzasztó... Ha már ménsztrím akkor az új Kataklysm, vagy Kamelot. Simán kiadhattak volna egy karácsonyi lemezt is olyan nyálas volt. Erre szokták azt mondani, hogy dugós zene, a csajokat az ilyen zenére viszik az ágyba.
Ezek esküszöm cirkuszban is felléphetnének. A vokálon vagy micsodán fetrengtem a röhögéstől.
Ilyen a death metal és még jó is.
100%-ban megfeleltek az elvárásaimnak. Köszönet illeti az ajánlót, jó az ízlése!
A metalcore-os ének nem tetszett benne, de a zene nagyon top.
Egy ambient ami jó...
A kezdésnél azt hittem valami jó thrash lemez lesz. De kiderült csak a szokásos. Rossznak egyáltalán nem lehet mondani. Ha thrash mércével mérem, akkor több zúzósat, a b.zis énekhangot meg elfelejteni. Monnyuk nekem a borító végképp nem passzol a zenéhez. Vagy ez black? Végülis nehéz helyzet ez mert mindenből van valami.Végig hallgatva unalmasnak unalmas de nem rossz.Valami újításra törekedhettek itt.Legyen hét.
Kb az én szemem is így állt mint a borítón. Nekem kicsit sok a trombita vagy mi a bakker. Nekem minden trombita amit fújnak. Tetszett. Ajánlom a Forgotten Silence-Kras lemezét.
Nekem egy Evoken lemez van a Quietus. Azt még önmaguk se tudták überelni. Hangzásilag se, pedig nem ma volt. Jelen tárgya a jobbak közül való. De önmagukhoz kevés szerintem.
Tökömtuggya hanyadik ilyen zene. A borító alapján valami elmerülős zenét vártam. Ha ilyen a Defecation- Purity Dilution. Az ének se elég mély. "80-as évek vége grindcore.ennyi.
Nascence jól összefoglalta én se tudtam volna szebben.
Na a kedvencem. Ha a zenei rész jobb lenne, szóval ötletesebb akkor max is lehetne.
Nekem még egy lemezük se tetszett. Először magamban kerestem a hibát, mivel nagy nevet nem illik lepontozni.Mindenhol jót írtak akkor csak én lehetek a hülye. Oldalágas Morbid Angel ötlettelenül.Pár eltalált szólóval. Ha újkori fájdalmat akarok magamnak okozni akkor meghallgatom az új Krisiun-t. Félreértés elkerülése végett jó lemezek ezek, csak én leszarom kategória.
Nem elég jó, de jó kategória.
Szerintem ez a legbarátságosabb lemezük. Jó oszt jónapot.
Összepitypangoltak itt dolgokat. Stílusában nem rossz. De nem volt kedvem hallgatni.
Pofás kis tech black/death/thrash "van itt minden" zene. Néha talán túl sok is. Hangzás rendben, tudás megvan. Kb mindegyik dalban van olyan váltás, ami nem tetszik, igaz, ennek ellentettje is, olyan téma is, mindegyik dalban, ami viszont nagyon rendben van. 4. és 6. dalok a legjobbak nálam. 30-40 percben jobb lett volna, utolsó 2-3 dalnál többszöri hallgatásnál is már nagyon "vakaródzott", hogy kikapcsoljam.
Ez nekem tetszik. Jó, hogy az arány inkább a jazz, mint a black. Még jobb lenne, ha az "extrém vokalistát" úgy ahogy van, kihagyták volna, susmorgása-hörgése az egészet elrontja. Kedvenc dal. Tutu.
Nem győztek meg maradéktalanul, de annyira viszont jó, hogy begyűjtsem azokat, amik nincsenek meg tőlük.
A CEU helyére lehet, hogy a TGRCNM költözik......
Mainstream rock a jobb fajtából. Jók a dalok, én bírom Slash játékát, de nálam egy dolog kétségtelen: ennél az albumnál minden más korábbi erősebb. Utóbbi időben sokszor hallgattam, közben az egyebeket is (Guns albumok kívételével)és inkább azok ragadtak be a lejátszóba. Én nem érzem rendszeridegennek itt, de nyugodtan döntse el a többség, én alkalmazkodom hozzá, tőlem számíthattok effélékre is néha-néha, egész addig, amíg nem mondjátok, hogy hagyjam innen ezeket a p****ba.
Zeneileg ez rendben lenne nekem, megvan a hangulata, ha nem is túlzottan izgalmas, de azért mindenképp értékelhető témákkal. A vokál viszont az egészet elrontja, valahogy süt az egészből, hogy kényszerből előszedték azt a bandatagot, aki hajlandó volt mindenféle extrém vartyogást-károgást-vonyítást produkálni, csak éppen ez szerintem nem a szándékolt sötétséget, gonoszt, extrémet váltja ki a hallgatóból - legalábbis belőlem biztos nem - hanem egyfajta szánalmat. Ha egy banda nem talál normális vokalistát a zenéjéhez, az addig maradjon csöndben, amíg meg nem találja. Az öt dalból a harmadikat találom a legjobbnak.
Összességében ezt most elég szürkének érzem annak ellenére, hogy az album végén lévő dalok nagyon jók.
Ez egy teljesen jó album, az a "soha rosszabbat" kategória. Zoolixius kommentjét osztom, ahhoz sokat hozzá tenni nem tudok. Ha az album dalait "random" módon hallgatnám, tuti nem tűnne fel, ha a playlistben egy dal többször is lefutna akár egymás után.
Úgy a Precambrian időszak táján elvesztettem velük a kapcsolatot, az egy sokszor hallgatott, jó anyag volt. Ez az új anyag szerintem friss lendületet hozott, ugyanazt érzem, mint az Evokennél, hogy érdemes megfülelnem a kihagyott albumaikat is. A zene szinte végig tetszik, és az ellensúlyozza az egyébként nekem elég egysíkú éneket, pont annyira érdekes és jók a témák, hogy a vokál csak színesít. A "súlyos massza" alap mellett pont annyira fogós és érdekes, hogy élvezetes és figyelmet fenntartó. Megleptek, így kellően magas pontot kapnak.
Nekem úgy, ahogy van az ambient (és annak mindenféle fajtája) teljesen kimaradt, így egy dolog biztos: nem mérvadó, hogy én mit írok vagy kommentelek róla. Ettől az albumtól sem változott meg ez a hozzáállásom. Arra jó volt, hogy legalább hallgatás közben rákeresgethettem, hogy ambienten belül mennyi különféle zene van. De mivel nem hallgatom, különbséget sem tudok tenni köztük, így egy teljesen random módon kiválasztott 100 ambient album közül valamennyi 5 pontot kapna tőlem, mert az 5 pont az nálam erre (is!) van kitalálva: 5 pont, ami vagy teljesen közepes, vagy teljesen hidegen hagy (nem bánt de nem is élvezem) vagy nem értek hozzá.
Túl sok stílust akartak itt összemixelni, vannak jó részek, de elég nagy katyvasz az összességében...
Nagyon vegyes az összkép, a black metalos részek tetszenek a jazz-es túlcsépelt dolgok nem egy idő után...
Bekerült egyértelműen a kedvenc doom lemezeim közé...elég előkelő helyen..
Nem rossz, aprítanak rendesen, de nem egy maradandó alkotás...
A hangulata remek a lemeznek, engem a vokál viszont kikészít egy idő után...
Teljesen átlagos halál metál....
Az előző jobban tetszett, ez se rosszabb sokkal, de eléggé ki ismerhető egy idő után.
Sok embernek elsőre beugrik ez a banda, ha progresszív metálról van szó, a németek az eddig megszokotthoz hűen játszák a zenéjüket az általuk kitaposott ösvényen.
Érdekes próbálkozás, de ezeknek a zenei elemeknek a vegyítése a 4 pontos összhatást érte el nálam.
Először nagyon belelkesülte érte, de most 3. hallgatás után nagyon átlagosnak érzem. A nagybetűs hangulatot soha nem sikerült teljesen elérniük, a vízió nem tud kiteljesedni.
A megvilágosodást nem érzem mint a Netra esetében, de üde színfolt volt ez a nagyon "trú jazz black". Sokkal rosszabra számítottam. Itt nem a lélek mélységeinek a megértése vagy felkutatása a cél. Egyszerűen csak ármlik a zene, jammalgetnek koncenpció nélkül, néha pedig elengedik a gyeplőt, és az őrület irányába fordítják a fejüket. A jazzes részek észrevétlenul simulnak bele a metálba...és meglepő, de semmi sznobság nincs jelen a jazzes témákban. Ikább David Maxim Micic-csel vonható erősebb párhuzam mint a Netrával.
Néha felmerül bennem, hogy talán türelmetlen vagyok...de ilyenkor eszembe jut, hogy a Reverende Bizarre, a Morgion, a Shape of Despair vagy a My Dying Bride mindig letudott kötni egy teljes album hosszában. A sok 10 pont lattán nagyon belelkesültem, mert még soha nem futottam össze a zenekarral...jó nagy pofára esés lett a vége. Modoros pátosz és középszerűség övezi az albumot egész hosszában, ami persze nem újdonság, hiszen a műfajban szinte mindeki ezt az utat követi. Az olykor feltűnő hegedű síró hangját is teljesen feleslegesenek éreztem, a Ceremony Of Bleeding-ben hallható tiszta ének pedig egy vicc. Tulajdonképpen ugyanarról van szó mint a legutóbbi Summoning album esetében is. Itt annyival jobb a helyzet, hogy a kidolgozás profi. Sőt, ez a legellenszenvesebb számomra, semmi zsigeri megnyílvánulás nem kapott teret. Olyan az album, mint egy kitömött vadállat, ami egy poros kastély sarkában fog raboskodni az idők végezetéig.
Elzenélgetnek, elóbégatnak magukban. Nem hallom, hogy mitől lenne ez kiugró a ma már profibbnál profibb garázs zenészek között. A dob nagyon ledületesen pörög, de a gitárok témái képtelenek követni...nagyon kiszámitható buli zene. Az énekes meg egy francos torokfertőtlenit cukorkát bakaphatna, mert nekem fájt már ez görcsös vokál....az ilyen erőlködéstöl csak aranyeret kap az emberek többsége. A borítót pedig végképp nem értem. Miért kell az értelmiségi észjátszás, amikor a közevetítendő üzenettől maximum a zsíros hajú suhancok nyaka fog begörcsölni a szombati moshpit után. A Cobalt mennyivel jobban tudja ezt a műfajt csinálni! Végezetül...az önleszopás oltárán is áldoznak: "All revenue from this release will be donated to the Transgender Resource Center of New Mexico"
A Guns n' Roses jelenség előtt mai napig értetlenül állok. Mindeki istenítette Slash géniuszát, de nekem mindig csak a köcsög kalapja ragadt meg az emlékeztemben. A nyomorék Axl Roset pedig megérne egy külön misét, nem beszélve a sirályról, amit egészben lenyelt, és azóta is vísít a torkából. De vissza a gólyafészek fejű gitár-herohoz. Slash közel sem egy kiugró gitárnyűvő, főleg nem zeneszerző. Az új albomon is (ami a pop zenékhez kötelező "feat" közreműködés tényére rávilágító indexszel látott napvilágot) a megszokott panelekből építkezik, hasonlóan a korábbi a GnR korszakhoz. Ez egy kiváló jammelgetés, amit brutál jó hangtechnika támogatott meg (a hangzás valóban gyönyörű!)... tényleg van ma még erre szükség? Bármely "nem kalapos köcsög" képes hasonló, sőt sokkal izgalmasabb anyagot összepakolni a szobája sarkában. Egyszer kiváncsi lennék, hogy mi lenne, ha egy ilyen szupernova méretű celeb álnéven adná ki következő albumát. Vajon képes lenne a Youtubról vagy a Bandcampről kitörni? Nem lett volna egyszerűbb Myles Kennedy-vel egy új zenekart alkotni, ahogy a Sons of Apolloék tették? Ha valaha is el tudnék vonatkoztatni (de nem tudok!) a kalapos király személyétől, akkor is csak egy unalmas, meglehetősen középszerű zenei hátteret és éneket tudnék értékelni. Összességében...valakit a vastagkeretes házmester szemüveg, másokat pedig egy buzi kalap, alatta egy köcsöggel tud kihozni a sodrából. Inkább egy új Ossian album legyen itt mint újra Slash!
Kövezzetek meg...de ez az a hangulat, ami hiányzik a mai zenék többségéből. King Diamond tényleg nagy hatással lehetett rájuk. Szépen ötvözték a kripta szagú heavy metált a hagyományos black metállal. A vokál néha tényleg nevetséges, de a zene nagyban kárpótol ezért az atrocitásért. Nem a hangszeres tudás ma már, ami előrevisz egy bandát. Harmóniákban, hangulatokban kell gondolkodni...nem pedig hangszeres maszturbációban. A hangzás maradéktalanul megtámogatja a zene koncepciót. Végre nem zúg minden hangszer, nem nyomják el egymást. A harmadik számnak pedig milyen dinamikája van! Jó szenvedést mindekinek...én nagyon élveztem minden hibája ellenére is.
Ha Zorán death metált játszana, akkor az pont ilyen lenne (itt legalabb nem aludna el a saját számai közben). A végére kifejezetten idegesített. Mindig elindultak a hangulat fokozás lépcsőin...aztán csak nem értünk fel a csúcsra, pedig a szám már régen végetért. A gitárszólók meglehetősen hányingerkeltőek, ami nem lenne baj, ha power metálról lenne szó. A kibogozhatlan aprításból én sem tudtam kihámozni a lényeget. Magabiztosan csinálják a halálfémet, csak ez engem egy cseppet sem izgat. Valóban van a hatások között Morbid Angel, de nem képesek a copy-paste témákat sem koherensen hozzákötni a hétköznapi ötlettelenségükhöz.
100%-ban megfelnek az elvárásoknak. Lengyelország az útóbbi időben az extrém metál új Mekkájáva nőtte ki magát. Ebből és a hasonló zekékből látszik, hogy elérte a maximális kapacitást, az innováció forrása kiapadni látszik. 3-5 éve még egyhuzamban ontotta magából a meglepetéseket, most azonban elkezdett felhígulni a mezőny, megindult az ipari forradalom...
Az előző albumokkal nem tudtak igazán meggyőzni, hogy hosszabb távú barátságot is kössek velük. Most izgalmas irányba mozdultak el. Nem kenyerem ez a túl modern hangvétel, de most sikerult olyan elemekkel fellazítani a megszólalást, hogy emellett nem tudok szó nélkül elmenni. A hörgös, acsarkodós, keményebben megszólaló részeknél a Gojiraval erős párhuzam vonható, míg a modernebb elemek esetén a Nami zenekar ugrott még be. A progresszív vonalra jellemző túljátszottság és műanyag érzelemvilág itt szerencsére nem tettenérhető. Köszi az ajánlónak, magamtól tuti nem harapok rá.
Többnyire élvezhető volt a zene lüktetése. Mivel alapvetően ambient közeli, ezért számomra is nehéz értelmes keretek között értékelni. Szépen oldották meg az elektronika és a oldschool, népi hangszerek vegyítését. A Veizu tétel kiemelkedett a többi közül.
Az album nótái alapján nekem tökre Ihsahn munkássága jutott eszembe. Semmivel sem jobb, vagy rosszabb zene ez, mint a mesteré, csak mintha a dalaik jobban megterhelnék az agyat... Ez sajna többszöri hallgatás után nem kívánt tüneteket eredményezhet, s inkább mást keres az ember. - Persze ajánlott az album töménysége miatt nem egyszerre hallgatni, hanem naponta, dalonként. :)
Egyeseknek lehet szentségtörés, engem szórakoztat. Persze mindenre választ adó mondanivalót ne ettől az albumtól várjon az ember, annál inkább a jazz/black stílusok fúziójából adódó egész estés szórakozást. - Persze úgy könnyű, ha az úriember neve eddig csak filmzenei körökben volt ismert. :) - Szóval, komoly zenészek és Etienne Pelosoff így mulatnak. :D
No, erről a zenekarról lemaradtam. Valószínűleg türelmetlen vagyok. Persze, néha történnek rajta dolgok, de azt egy kezdő death csapat rutinból jobban csinálja... Aztán a nóták játékideje sem baráti, ha épp' a felében nem történik semmi. Ez van srácok. Mondjuk a hangzásba nem tudok belekötni. - Kezdő temetkezési vállalkozók ez a nektek való választás.
Egyszerű, mint a faék és igazából ettől működik jól. Végre egy zene, ami szórakoztatni akar. A stresszlevezető faktor itt biztos, hogy maximális értéket fog mutatni, ezért kezdők számára nem ajánlott. Jól elegyíti a punk/grind elemeket, ami az album hosszán is megmutatkozik, de mindemellett végig közérthető marad. Ha komoly társadalomkritikára vágysz, vagy csak a szomszéd kutyáját rugdosni zenehallgatás közben ez a neked való választás. Hidd el, az a cirka 20 perc úgy elrepül, hogy észre sem veszed, de legalább garantált, hogy megemeli a pulzusodat. Versíráshoz, s egyéb szépirodalmi tevékenységhez én azért mást javasolnék. :)
Igazi rádióbarát rockzene, aminek teljes van itt létjogosultsága az oldalon. Ja, bocs. Nem elég extrém, s ezért nem fér bele az oldal arculatába? Akkor húzzunk egy határvonalat, s sose kerüljön ide más hasonló jellegű zene. - Mindent egybevéve, ez egy modern rock muzsika annak minden ismert bájával és kliséjével. Ha pedig nem tudom ki zenél, fel se tűnik a játéka... Nincs benne olyan jellegzetes egyéni íz, mint teszem azt Tony Macalpineéban. :)
Huh, ez a kilencvenes évek black metal albumait juttatja eszembe. Igazából értékelhető nóta az album közepén gonoszul vicsorgó s hanyagul pöffeszkedő Dementia's Wheel Strapped, and Taken to Adjacent Halls. - micsoda számcím. Az albumra jellemző hangulat megvan, de a hangzás s az értékelhető nótán kívül eléggé megviseli az edzett zenehallgatókat is az album, már ha nem ez volt a cél. Aki szereti a régi vágású dolgokat s a horror zenei kivetülését, annak remek választás lehet ez a kanadai black metal album. - Visszatérve, az album közepétől azért jelentősebb javulás várható, ha kérdezitek. :D Persze, azért senki se várjon King Diamond féle horror operát, de hogy az öreg nagy hatással volt rájuk, az holtbiztos pont. :)
Aki imádja a Morbid Angel, Krisiun, Nile, Malevolent Creation,Suffocation, Dicide stb. féle halál metált, annak kellemes perceket okozhat az album. Technikás és brutális. :)
Arányosan elosztott hangszerek és jó témák az albumon. Ez jó. Black/death stílus, ez is kedvemre való. Ami a szövegvilágot illeti? Hagyjuk, kicsit egysíkú, unalmas... Nagy hibája az egész produkciónak, hogy első hallásra ellövi az összes puskaporát. Jó, de másodjára, harmadjára, sokadjára már nem hiszem, hogy újra meg szeretném hallgatni. Semmi több egy jól összefércelt iparosmunkánál. Baj, ha egy album szórakoztató értéke szándékosan alacsony értéket mutat, valószínűleg túlságosan ragaszkodnak a stílus kliséihez a skacok. Kicsit untat ez a sátán jó, vallásosság rossz dogma. Számomra vicces, hogy még mindig el lehet adni albumokat ilyen szövegvilággal.Kár érte, mert a vokál sem tesz hozzá túl sokat, sőt... Pozitív dolog, hogy itt legalább hallani a basszust. Szóval, aki szereti a meglepetések nélküli zenéket, az jó helyen keres.
Huh, van itt minden, ami szemnek és szájnak ingere. Valójában komplex zenéről beszélünk, ami nem igazán az én asztalom, de mégis olyan arányban kapja az ember, ami nem zavaró, vagy idegesítő. Aki szereti a mai modern zenét, illetve a többes hatásoktól sem mentes zenét, azoknak a német úriemberek zenéje garantáltan jó választás. - Én, egyes nóták hosszával nem vagyok kibékülve, de ez meg legyen az én bajom...
Még csak kapaszkodót sem találtam a Metal Archives-on, persze a (z)interneten már igen. Nem tudom az adott stílusban mi számít jónak, vagy rossznak, mindenesetre diótöréshez a gyerekekkel, varráshoz, vagy épp' főzéshez kiváló. Akkor ez most jó, vagy rossz?! Még csak azt se mondhatnám, hogy kiváltott volna belőlem valamit. Valójában stílusidegen ide. Filmzenének mondjuk kiváló lenne. :)
Jó nagy adag ömlengés ez a zene, a saját pátoszába fulladva. Szerintem én teljesen kiszerettem ebből a stílusból.
Lelkes amatőrök zajonganak...nem rossz, még bírom is az ilyet, de ennél azért lehetne zeneibb is a dolog.
Abszolút nem mozgatott meg ez a száraz aprítás. Az olyan fifikás játékot hiányolom, mint ami az Immolation-re és a Suffocation-re jellemző.
Rohadtul fárasztó volt a fülemnek a hangzás, de egyébként tetszett...
Majdnem mindegyik nagylemezükkel találkoztam már, mégis úgy érzem hogy semmi emlékem nincs felőlük - ezt az anyagot hallgatva viszont a homlokomra is csaptam hogy miért; Neutrális, számomra teljesen jellegtelen zenét nyomnak, teljesen felejthetően, pedig elvileg jól csengő név...
Az előrendelés első napján előrendeltem már :)
Na de kopi! A vokalista a címben és a borítón szereplő boszorka hangján szólal meg! Nekem tetszik.
Nem gondoltam volna, hogy ez fel fog itt bukkanni. Előre sejtem, mennyien ki lesztek akadva, ugyanis ez még a CdG Sinister albumánál is elbaszottabb, gonoszabb, sötétebb, betegebb cucc, de az irányvonal számomra hasonló. Sőt, én simán párhuzamba is tudnám állítani a két formációt. De amiért az előbb említett polák őrülteket csípem, pont azért nincs miért savaznom a háborodott kanadaiakat sem. Azért lélekben készüljetek fel erre a setét utazásra.
Még egy civilizációépítős játék soundtrack, mint kb. a legutóbb beajánlott Danheim. Amit ott írtam, igazából ide is simán be tudnám copy-zni. A stílust nem vetem meg, de szerintem ez a lemez egyszerűen gyenge.
Ha ismered az eddigieket, akkor tudod mire számíthatsz. Néhány hallgatás alapján ezt most kicsit szürkébbnek érzem az előzőekhez képest. Talán nem volt elég idő a dalok csiszolására a nagy GNR összeborulás közepette...
Ők a funeral doom istenei!!!Megunhatatlan mestermű az összes albumuk.
Azon kivételes zenekarok egyike, akik egyetlen nagylemezére sem tudok (idővel vagy akár azonnal) 10 pontnál kevesebbet adni. Úgy tudnak albumról-albumra (stílus keretein belül) változni, hogy nincs 2 egyforma kiadványuk, mégis AZONNAL fel lehet ismerni a védjegyeiket. Most a szokottnál kissé merészebb a kísérletezés, de szó nincs arról, hogy megtagadták volna önmagukat.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. ... 502. Horizontális nézet

2018. november 24.

  The Ocean - Phanerozoic I: Palaeozoic
BlackZone
Evoken - Hypnagogia
farrrkas
Dead Wretch - Hug Division Dead Wretch
boymester
Etienne Pelosoff - Trve Brutal Black Jazz
Eroen
The Order Of Apollyon - Moriah
Kriss
Hate Eternal - Upon Desolate Sands
Femforgacs_HP
Cor Serpentii - Phenomankind
nascence
 The Projectionist - Visits From The Nighthag Part 1
Honaljmankos_F
Torulf - Västerled
Belial
Slash featuring Myles Kennedy & The Conspirators - Living the Dream
kopi
   
  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.  
BlackZone 9 8 8 7 6 8.5 6 7 6.5 5 7.1 BlackZone
boymester 6 10 9 7 8 7 7 8 4 4 7 boymester
Eroen 8.5 6 8 8 7 6 6 7.5 6 4 6.7 Eroen
farrrkas 8 9 7 7 6.5 9 7.5 4 6.5 6.5 7.1 farrrkas
Husky 8.5 8 9 6 10 10 10 2 5 1.5 7 Husky
Honaljmankos_F 9 8 7 9 8 7 7 9 7 2 7.3 Hónaljmankós F...
kopi 9 8 5 8 6.5 6 7 4.5 5 7.5 6.7 kopi
Kriss 9 10 8 7 9 6 6 7 4 4 7 Kriss
nascence 9 6 6 8.5 6 5 7 8.5 7.5 2 6.6 nascence
Zoolixius 8 7 9 8 7 7 7 6.5 5 8 7.3 Zoolixius
chipmonkey 5 4.5 6.5   8 5         5.8 chipmonkey
mike666   10           8.5     9.3 mike666
Weide               9 5   7 Weide
9000Sanyi                   7.5 7.5 9000Sanyi
Belial   10                 10 Belial
Perszepeta   10                 10 Perszepeta
  8.4 8 7.6 7.6 7.4 7.2 7.1 6.4 5.7 4.5 7  
The Ocean - Phanerozoic I: Palaeozoic Evoken - Hypnagogia Dead Wretch - Hug Division Dead Wretch Etienne Pelosoff - Trve Brutal Black Jazz The Order Of Apollyon - Moriah Hate Eternal - Upon Desolate Sands Cor Serpentii - Phenomankind  The Projectionist - Visits From The Nighthag Part 1 Torulf - Västerled Slash featuring Myles Kennedy & The Conspirators - Living the Dream    
Zoolixius 2018. november 21., szerda, 05:50
Zoolixius
Csatlakozott:
2018. április 23.
Hozzászólások: 316
Egy örült klipet ezek után megnéznék a zenészektől. :-D


--
- In Grind We Trust -
nascence 2018. november 20., kedd, 21:15
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Ezt aztán a zaj!

Ezt itt hagyom, mert nem biztos, hogy a HP keretén belül elbírná a gyomra a pontozóbrigádnak :-D




McFrost1977 2018. november 16., péntek, 19:29
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 1846
Lehet majd komment nélkül lepontozom, mert bele-bele hallgattam, de jelenleg nincs időm sajnos a körre.
--
"Ha eljő a Farkas Vihara, ne egyél a sárga hóból!"
nascence 2018. november 16., péntek, 18:56
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Ez nagyon fasza kör...ennyi meglepetést! (gun)
McFrost1977 2018. november 13., kedd, 17:36
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 1846
Válasz Hónaljmankós F... üzenetére:


Ja igaz Nascence. Volt mikor úgy bebasztam, hogy véletlenül megnyomtam a törlés gombot. Vagy valami személyes sértettségem volt, persze csak beképzeltem. Az ember felébred másnap és rájön milyen kicsiny problémák ezek.

Legközelebb valami rövidebb, de mégis komolyabb művésznevet találj ki :-D
--
És ha eljössz, világvége, itt találsz majd engem,
nyárfák közt a szélben zúg, csak zúg a lelkem.
Weide 2018. november 13., kedd, 14:19
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz Hónaljmankós F... üzenetére:


Volt mikor úgy bebasztam, hogy véletlenül megnyomtam a törlés gombot.


(hrhr) (hrhr) a legjobbakkal is megesik
--
"...az a zene, amelyet a legértelmesebb szomszédjaimnak sem tudnék kimagyarázni" - farrrkas
Zoolixius 2018. november 13., kedd, 05:09
Zoolixius
Csatlakozott:
2018. április 23.
Hozzászólások: 316
Válasz Eroen üzenetére:

Javítsatok ki ha tévedek, de itt már sok mindenki feltámadt, van aki többször is (whistle)


Megesik néha, ha az ember halhatatlan. :-p
--
- In Grind We Trust -
nascence 2018. november 12., hétfő, 23:07
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Válasz Hónaljmankós F... üzenetére:


Ja igaz Nascence. Volt mikor úgy bebasztam, hogy véletlenül megnyomtam a törlés gombot. Vagy valami személyes sértettségem volt, persze csak beképzeltem. Az ember felébred másnap és rájön milyen kicsiny problémák ezek.



Ezt tök jó olvasni, hogy valaki végre normálisan látja a dolgot (b)
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.293 seconds to render