Még mindig az Anthitesis a kedvenc, de a baglyos lemez is bejött, ha sokat hallgatom, talán majd nem a For Whom The Bell Tolls kezdetére fogok egyszer várni a nyitásnál.
Az első hallgatástól az imént befejezett utolsóig ugyanott állt a fejemben a pontszám, azt nem befolyásolta a többi komment, csak a meghallgatások számát.. az részletkérdés, hogy ez túl kevés vagy túl sok volt, eredménye nem lett.
Igen, ezek a gitártémák nosztalgiát ébresztenek az emberben, a dalszerzés is jól megy, mint mindig, mégis totálisan hidegen hagy az egész, úgyhogy kapnak egy jóindulatú pontot, és elfelejtjük egymást.
Mivel az az időszak elmúlni látszik, mikor tele van a világ ehhez hasonló lemezekkel, ezt sikerült elég pozitívan fogadnom, de messze elmarad a stílus nagy neveitől.
Szép zene, csak épp a vokál meg nagyon nem az. A jelenlegi ocsmány időben akár el is kaphatna letargikus, Poe-ra hajazó hangulata, de valahogy nem. És iszonyú hosszú.
Nekem jobban tetszik az ének, mintha hörögne, így legalább képes valami kis érzelem közvetítésére. A kétszáz tonnás gitártémák viszont hosszú távon megunhatóak, tekintve, hogy nulla a változatosság bennük. Az Offering of Grief talán az, amit kiemelkedőnek éreztem.
Tényleg jó zene, és kb. ennyi. Üresnek érzem, vagyis van az éneknek köszönhetően egy hangulata, de az kifejezetten visszataszító számomra, szóval nem fog többet előkerülni.
Szép, kellemes a rómaiak zenéje, jó hallgatni. Néhol olyan post-rockos gitártémáik vannak, ami fura ebben a környezetben, de szívesen fogadtam. A borító is tetszetős.
Teljesen semleges darálás, amivel nem sokat tudok kezdeni, legfeljebb értékelni a viszonylag korrekt játékidőt.
Életemben nem hallottam még róluk, úgyhogy viszonyítási alapom nem volt, de kifejezetten tetszik. Amit csinálnak, azt közelebb érzem valamiféle dallamos thrash metalhoz, csak épp nem tipikus nagyonharagvós énekkel, hanem ezzel a megosztó hangú sráccal, aki nálam felfelé húzta a produkciót.
Ha ez a fejlődés iránya, akkor inkább visszamászok a fára és onnan szórom mogyoróval és fikagömbbel az intelligencseseket.
Ha nem tudnám az ellenkezőjét, bizony komoly fogadásokat kötnék, hogy csupán egy szám volt a lemezen, de az majd' egy órásra nyújtva. És az is valami kult és okkult banda híres számának feldolgozása, mert száznehányszor hallottam már.
Eddig sem kerestem az elveszett paradicsomot, most is inkább meglódítom. Hiába gerjesztget imitt-amott.
Azt mondják, borban az igazság. Én pedig soha nem ellenkeztem a noah/noha szőlő kiforrott levének (mondhatnak az okos nemesítők bármit), így ebben a fura lemezben is megtalálhattam az igazt. Csak azt tudnám, hogy mi köze mindehhez a lángoló kozmoszbusznak? Hamarabb forr, vagy netán súlytalanságban direktebben terem? :)
Érzelmes-fájdalmas, de kitűnő dallamok, elvétve még riffek és duplázó is hallható. Nagyszerű lemez lenne ha húsz percbe sűrítették volna. Így nekem nem befogadható.
Dörzspapírként simogatott a zene. Jutalmam sem marad el.
Min-den szó-ta-got úgy meg-nyom, hogy a le-mez vé-gé-re el-me-het-ne vég-bél-tük-rö-zés-re. Pedig nagyszerű dallamok hallhatóak. Kár érte.
Megint más fészekben találom magamat kiskakukk-ként, nekem ugyanis nem tetszik, nem is fog, pedig vannak olyan részek, ahol megmozdul ott a jobb pitvarban valami.
Ügyes zenészek, de ahogyan fogyasztásra kínálják terméküket olyan visszatetszést keltenek bennem, mint amilyet egy saját maga által lehányt pólós csaj kelthet, miközben megpróbál velem ismeretséget kötni a buli egyik sötétebb sarkában.
Azt hihetné az ember, hogy csupán olyan törékeny kapcsolatot lehet vele teremteni, mint az üvegkalapács, de nekem sikerült megedzenem már régen. (Még ha az előző lemez jobban is tetszett.)
Ha életem végéig ezt hallgatom, akkor sem ért volna többet egy hetesnél.
Nem volt szörnyű, de élvezni sem sikerült. Csak a hangulattal sikerült egyesülnöm, magával a zenével nem.
Már ők sem a régiek. Tény, hogy nem rosszak, sőt... Nekem nagyon hiányzik az 'Icon' szintű zsenialitás.
Ez pont az a határeset, ami még tetszik rendesen, ám soha az életben nem fog újra előkerülni. Kár, hogy nem találtam meg benne azt a plusz tényezőt, ami visszarángathatna.
Általában az unalmi zónán belül mozgott, viszont néha előkerült olyan 1-2 percnyi gyönyör, hogy megmentette a felejtéstől.
Érdekesen középszerű. Lehetett volna benne több... akármi, csak lett volna még valami.
Amikor simán hallgattam egy négyest ért, ám mikor párnával a fejem alatt, felugrott nyolcra.
Nem szokásom az államat keresgélni csak úgy ilyen Doom szerű szerzemények meghallgatása után keresgélni, de itt összejött.
Nincs hely számodra az életemben, bocs.
Ha jobb passzban kap el, még élveztem is volna. Bár akkor sem ment volna sokkal feljebb.
Az a nagy helyzet, hogy az összes eddigi Secrets of the Moon nagylemez zseniális...A Seven Bells mellé beszerzendő az egész diszkográfia!
Végig azt éreztem hogy kétesélyes a dolog, a közepes és a nagyon magas pontszám is benne volt a pakliban, végül aztán elkapott a gépszíj.
Rengeteg megoldás emlékeztet az elétművük korábbi állomásaira, úgy is mondhatnám hogy a Tragic Idol kivonata munkásságuknak. Kezdem megbocsájtani nekik az egykori eltévelyedésüket...
Jellegtelennek nem mondanám, mégsem tudok pozitívat mondani róla. Azért az világossá vált, hogy ebben a melodic death stílusban már csak a legéletképesebb próbálkozókat érdemes számon tartani.
A borító gyönyörű, a zene eseménytelen, a lemezhossz indokolatlan.
Tradicionális/Okkult doom a lehető legrégivágásúbbra véve. Maximálisan bejön. Ilyen anyagok hallgatásakor üt be, hogy kicsit hiányzik ám a Reverend Bizarre...
Az egész Alpha Noir - a második CD-jével együtt - nem ér annyit mint a Wolfheart egyetlen dala. Baromira untam a dolgot, pedig fáj lehúznom őket, mert próbálnak ők igényes zenét játszani...
Ez a zenekar sem kis meglepetés...és valahogy a férfi ének is nagyon jónak tűnik összességében.
Nagy nevek totál izgalommentes lemeze. Szerencsére bőven van alternatíva ha kíméletlen death/thrash mészárláshoz lenne kedvem.
Német speed/power metál? Én már itt kapituláltam...
Egy jó kis nyolcast csengetek ki nekik.
A borító sejtelmesebb, mint a muzsika.
Legnagyobb kedvenceim közé sohasem tartoztak, annak ellenére sem, hogy a legkedveltebb műfajomban tevékenykednek. Igazából manapság már többet hallgatom a korai munkáikat, mint akkoriban. Számomra csak a Host lógott ki a sorból. Azt leszámítva majdnem mindegyik lemezt megvettem és ezt utólag sem sajnálom, még annak tudtában sem, hogy a Tragic Idol a legjobb újkori (Host utáni)P.L. album.
Középszerű zene, "fantasztikus" borítóval.
Ez vontatott? Mi van Veled Pistike? :) Nagyon tetszett, igazi death-doom remek, bár úgy néz ki igazán csak nekem zenéltek.
Mostanában mintha kevesebb lenne a tradicionális doom megjelenés, éppen ezért kaphat ennyit.
Szerintem meg nincs igazán gyenge lemezük. A Butterfly... a gyenge láncszem, az nálam hatos. Ez az egybendupla korong (mert mindenki egyben hallgatja úgyis) sem okozott csalódást.
Pont az ment a kárára, hogy többet hallgattam. Hosszabb távon nem elég izgalmas.
Bármelyik konyhai robotgéppel felveszik a harcot.
Egészen elviselhető, jobb is, mint a múltkori F.Call.
A kezdés kirobbanó és a folytatás sem rossz. A harang nagyon jól szól. Szerintem inkább death és nem black.
Nem nagyon hatott meg.
Nekem semmit nem jelentett soha a Paradise Lost zenéje. Kicsit unalmaskás középtempós számaikban néha felvillan valami és kész. De az dicséretes hogy hűek önmagukhoz.
Vegyes érzelmeket váltott ki bennem ez az album. Néha az volt bennem hogy: Ez meg mi a sz.., néha meg az hogy: Ez k.... jó.
Jól szól az biztos. Nekem tetszik.
Nem elég hogy doom, de ezzel az ének még rosszabb.
Kellemes csalódás volt a legutóbbi albumhoz képest. Nagyon is jó dolgok vannak benne. És aki már ismeri a Moonspellt az már megszokta ezt az énekstílust.
Nyugis, hangulatos zene. Kicsit Amorphis, kicsit Depeche Mode.
Ez pedig jó. Minőségi death. Igaz a black-es részek egy kicsit lehuzzák.De semmikép sem az utolsó helyre való.
Szerintem kicsit sok benne az ismétlés, de a stílus és a számok bejönnek. Nekem még az énekhang is tetszik főleg az erőteljesebb részeknél.
Szuggesztív. Nagyon tetszik. Meg oltári jól meg is szólal. A végére beharcolta magát az idei eddigi kedvenceim közé. No nem kellett annyira harcolnia érte. :-)
Az év eddigi legjobb lemeze nálam. Egyszerűen nem tudok rá rosszat mondani. Ez a ZENE számomra. Hangzás és riffmániásoknak, akik nem tudnak elszakadni a szakma által fapofával bedirigált szigorú kritériumoktól, nehezen lesz érthető nyilvánvalóan. Az utolsó dal egyenesen gombócképző a torkomban.
Sosem tudtam tökéletesen ráhangolódni a Paradise Lostra, bár a One Secondot azért oda-vissza fújtuk. Leginkább az a bajom, hogy nem vagyok egy hatalmas gótikus arc. Ennek ellenére jó hallgatni ez a lemezt, és objektíven pontozva egy nyolcast nálam megér ez a zene. A Theories... állati nagy szám... Meg a To The Darkness is!
Kb. úgy hatott rám, mint Veszettelme kollégára. Egyik pillanatban 8-9 pont, aztán 4-5.
Az eddigi legjobb HP kör ez számomra. Én a doomot így (is) szeretem. Ami negatívum az az, hogy a végefelé egy kicsit egysíkúvá vált számomra.
Nagyon jól indult, de a végére tényleg unalmas lett kicsit. Az ének nekem bejött.
Szóval ez a Moonspell. Aha...
Nagyon misztikus. Kiváló zene számomra. Redrum! Én meg pont a Paradise Lostot vettem vissza emiatt :-D Már másodszorra hallgatom. Annyira bejön, hogy teszem ezt is az ezévi topok közé.
Nem rossz ez, bár a dobot leszámítva nem érzek túl nagy különbséget a Zyklon és eközött. Sőt! Trym és és ez a srác is elég hasonló. Inkább az ének más. Néha eszembe jutott, hogy ismerhetik a Nadir munkásságát :-D Raknák inkább össze Ihsahnnal az Emperort újra. A Cold Iron Soul gitártrillája nagyon emlékeztet valamire, csak nem ugrik be mi az...
A kezdés nagyon bejött, aztán végülis nem idegesített, sőt... A végére kajakra ráhangolódtam.. Szólók: bululululululu... Nem is, inkább: blllllllll. Az ének kiváló, csak túl sok a yeah... Az ilyen heavy metal jöhet bármikor.
Jó cucc! A Serpent Messiah refrénje pedig nem kicsit Mastodonos. Ha még több, ahhoz hasonló énektémát pakoltak volna a dalokba, akkor nagyon jó cucc lenne... :D
Nyilván az emlékezetes énektémák hiánya miatt nem adhatok rá többet, de amúgy nagyon rendben van!
Lásd kritika!
Erre mondják, hogy megtévesztő csomagolás... Ugyanis a borító láttán valami sci-fi szerű, futurisztikus vonalra asszociáltam, ami csak nagyon minimálisan van jelen. Kapunk viszont helyette egy korrekt melodeath lemezt, amiről ha az utolsó 4, német nyelvű szerzeményt lehagyták volna, más pontszám állna itt. Természetesen magasabb.
Kis adagban gyógyszer, nagy adagban álmosság... Viszont a borító nagyon tetszik, olyan mintha egy King Diamond lemezhez készült volna!
Bosszantóan semmitmondó ez az album számomra. Szerintem nem az énekes hangjával van gond, hanem azzal, hogy képtelen emlékezetes, fogós énektémák kidolgozására. És a zenészek sem lépnek túl a műfaj keretein, kissé erőtlen, és elég egysíkú a muzsika. Hisz a doomot is lehet sokkal ízesebben, több tempóváltással prezentálni!
Szerintem igazán gyenge album ezidáig nem került ki a portugálok műhelyéből, az új opusz, ha nem is mestermű, de mindenképp a legjobb lemezeik közé sorolható! Tetszik az a koncepció, miszerint az első CD jelképezi a "sötét oldalt", húzós, tempós, riffelős gothic, néha death metalba hajló dalokkal, míg a kettes disc, az Omega White egy slágergyűjtemény, ami a Moonspellre mindig is jellemző, fülledt erotikával átitatott dark rock nótákat tartalmaz és egyúttal méltó módon emlékezik meg Peter Steele-ről! Engem a lemezhossz sem zavar, hisz nem ritkán egyes (főleg prog.) bandák egy CD-t is képesek 78-80 percesre duzzasztani, itt meg ugye dupla hangzóanyagról van szó! Első hallásra mondjuk úgy éreztem, ütősebb lett volna a két "oldal" zenei világát mixelni és kiadni egy 50 perces lemezt, de ilyet csináltak már a múltban nem egyszer és rájöttem, hogy az Alpha Noir úgy jó, ahogy van.
Első hallgatásra kifejezetten tetszett. Másodikra már kevésbé. Lehet, hogy nem kellett volna harmadjára is megfülelni?
A "gyúráshoz ideális" zenék táborát erősíti ez a lemez is...
12-13 éve még tetszett volna ez a muzsika! Most is gond nélkül végighallgattam, bizonyos részeknél még bólogattam is, de már régóta nem tudok lelkesedni az ehhez hasonló lemezekért...
Teljes mértékben egyetértek az insomnium által leírtakkal.
Hatalmas zene, ha a hangzással kapcsolatos, tényleg zavaró jelenségek nem lennének, még a maximumon is elgondolkodnék, ezek a dolgok azonban valóban levonnak az élvezeti értékből.
Örülök neki, hogy egy a Paradise Lost nevéhez minden szempontból méltó alkotás született.
Semmi különösebben emlékezetes nincs itt.
Nagyon vontatott, de helyenként szép dolgok vannak benne.
Az énekesnek a szokásos doomos szintelen hangja van, de ez nem lenne baj, megszoktuk, viszont a dalok sem túl emlékezetesek számomra.
Márpedig szerintem ez kifejezetten jó zene. :-)
Ez is nagyon hangulatos, jó zene vitathatatlanul. Összességében ez egy elég jó menet volt, végre. :-)
Ez most nem fogott meg annyira, ebben a mezőnyben nem tud többre jutni nálam.
Nem is rossz ez, van egy jó énekesük, és a dalok is egész fogósak.
Elég nagyot hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tetszett, de a vége felé már nézegettem, hogy mennyi van még hátra.
Nem áll hozzám túl közel ez a stílus, de ettől függetlenül ez nem volt rossz, mindenesetre a hangulat príma, több sajna nem igen maradt meg. Azt hiszem, hogy aki eddig kedvelte az ilyen Shoegaze/Atmospheric/Post-Black Metal vonalat, annak ez a lemez igazi gyöngyszem lehet.
A Paradise Lost is egy olyan zenekar, amelyikről már régen érzem, hogy muszáj lenne komolyabban megismerkednem a diszkográfiájukkal, de nehezen merítek hozzá erőt. Mindenesetre az első lépést most megtettem hozzá és nem is bántam meg. Nagyon tetszik ez az album. Mondjuk a vége felé egyre inkább kezdett ellaposodni.
Ez valahogy nem az én ízlésemnek való volt, nem rossz pedig, vannak benne kellemes témák/dallamok, csak erőtlennek éreztem.
A zene nem rossz, de nem is nagy szám, viszont nagyon el van nyújtva.
A Traditional Doom zenekarok mindig is közel álltak a szívemhez, hátha még ilyen epikus hangulattal van bevonva, mint ez itt. Elég nagy hype-ja van (gondolom a pitchfork miatt is), de őszintén szólva meg is érdemlik. Letettek egy olyan debüt-albumot, amit még az igazi klasszikusok is megirigyelnének.
A dalok, habár elismerem, hogy okésak, nem nagyon tudtak megfogni, nem érzek velük kapcsolatban szinte semmi késztetést, hogy többször újra hallgassam őket. Az Alpha Noir szóval számomra olyan 5-öt érne, de mivel Oldboy jóvoltából meg tudtam, hogy az Omega White, ha csak bónuszosan is, de kapcsolódik az 1-es lemezhez, így azt is hozzácsapom az értékeléshez, ugyanis nem akarom leplezni, hogy baromira bejön az ami a 2. albumon, ezt olyan 7,5/8 közé raknám, így jön ki a 2 átlagából a látható pontszám.
Határozottan jó album, csak ebben a körben már van egy jobb kiadvány ebben a műfajban, így elkerülhetetlen az összehasonlítás és ennek következtében ezt kicsit gyengébbnek érzem a Paradise Lost-nál.
Nekem tetszett összességében. Hol a nyers riffjeivel, hol a groove-jaival szórakoztatott, viszont annyira nem tudott lekötni. Nálam a lemez végig ingázott a simán jó és az erős közepes között, de inkább az előbbire szavaztam.
Ugyanazt tudnám róla írni, mint az előző fordulóban a Freedom Call-ról. Viszont az előbbihez képest jár egy fél pont levonás a borzasztó énekes miatt.
Az ilyen fajta fekete fém metálokra nyitott vagyok!A lassú gitáros őrlések pedig kimondottan gonoszak!
Naponta 1X1 nóta fogyasztását javaslom!
Ugyan visszakaptam valamit abból,amiért anno annyira szerettem őket,de csak úgy mint a Moonspell,a számomra érdektelen lemezek miatt ettől sem vártam sokat!
A szintist azonnal kirúgnám,a zenéhez nem igen tett hozzá semmit,csak felesleges sallangokat dobált rá.Ezt figyelmen kívül hagyva nem volt tragikus.
Néhol a búbánat eléggé megindító volt ami tetszett is,de mégis alig vártam hogy kimúljon.
A sound nagyon ott van,a reverbes gitárhangzást amúgy is komálom,az ének kicsit Ozzysnak tűnt.Meg amúgy jó hangulatban is talált.
Irreligious óta nem tetszett Moonspell lemezt,de a hiányát sem éreztem!
Az erejét mutatja,hogy rettentő egyszerű témákkal operálva is olyan hangulatot teremtett hogy az már fájt!
Gondolom azok a zenei ötletek amik máshol nem illenek a képbe,azok itt megjelenítődnek! Kvázi nincs elveszett téma!
Ez nekem olyan power/thrash elegy!Nem tudom,nem ismerem hogy van-e előéletük,de innen csak felfelé viheti az Isten a dolgukat!
Erre mondanám hogy jó csapat régen hallottam ennyire jó Black metal bandát.Ez az album kifogástalan.
Számomra érdekes egy műfaj ez a post metal zene.Ebben a csapatban nem csak a Black metal keveredik de az album fő cím dala is kicsit Doomosan indul aztán Black metalra váltanak.Szóval Black metal és post rajongóknak tudnám ajánlani.
Számomra a Paradise Lost 1 jó banda bár régieket nem hallottam csak az előzőt jobban ez sem rossz.
Egyszer elmegy kategória.De nem leszek a kedvenceim.
Nagyon jó Doom metal bár ezt már eljátszották sokan azért megéri a 7-est.Az első próbálkozás azért nem rossz remélem a következő jobb lesz.
Szerettem az ilyen Doom metal zenét,csak hát az énekes faszi nem nagyon passzol a zenéhez inkább csak a zene menne mint a faszi énekelne.Szóval azért jó album:csapat is leszámítva az énekest.
Hát ez a lemez 1 kudarc az előző jobb volt itt valamit elrontottak.
Kedvelem ezt a bandát eddig még nem csalódtam benne.
Elég erős album.Jó nyomják a groove,thrash metalt.De azért nem a szívem csücskei ezek.
Nem rossz banda jó Power metált nyomnak a legjobb és legerősebb fajtából.
Ebben a mezőnyben ez most csak ennyit ér nekem. Nem kapott el a hangulata, üresnek érzem.
Finom, különleges és tartalmas zene, amely egy másfajta énekért kiált. A hangzást meg lehet szokni, semmiképpen nem nevezném rossznak.
Egy rövid időszak kivételével kiemelkedő lemezeket készítettek. Ez az album is a sorozat teljes értékű tagja, amire büszkék lehetnek.
Profi kiadvány, amibe nem nagyon lehet belekötni, de nem érzem, hogy máskor is meg kellene hallgatnom. Talán a minőségi iparosmunka kifejezés illik rá.
Szerencsére jobbnál jobb doom zenekarok jelentetnek meg albumokat mostanság. Én, mint a műfaj kedvelője nem bánom ezt. A WNR-hez hasonló lemezek bármikor jöhetnek....
Már hónapok óta hallgatom. Lassan belém itta magát. Nem hibátlan. de erősen ajánlott minden doom hívőnek.
Az első két anyag sokat forgott, azóta csak az aktuális/kötelező meghallgatásokat éri meg. Így lesz most is...
Nekem a mi Nevergreenünk neve is be-beugrott. Hatásos, cicomáktól mentes gothic/doom cucc. Tetszett!
A műfaj nagy "öregjei" álltak össze egy kis örömzenére újfent és ez hallatszik is. A kiváló megszólalás és a remek hangszeres játék mellett azért nagyon jó dalok is sorakoznak itt. Erősen ajánlott a death/thrash híveinek.
Power metál közegben alap bandának számítanak. Volt időszak, amikor még több pontot kapott volna. Most viszont úgy tűnik kimerültek zeneileg.
Nekem az Anthitesis lemezük jön be a legjobban, de az sem ütött be elsőre, mint ahogy a fenti lemez sem. Annyi a különbség, hogy bár nagyszerű lemez lett ez is, de picit mintha kevesebb lenne az igazán jó téma, így még nehezebb volt megbarátkozni vele. Ui: Nem is a kevés témával van baj, hanem hogy nagyon hosszú tételekben-hosszú témakifejtegetésekkel operálnak. Azért így is az élvonalba tartoznak számomra, csak időt igényel a befogadása. (A sok harangozás miatt meg páran furcsán néztek rám a villamoson, pedig nem szól olyan nagy hangerőn a kis fülesem...)
Zseniális! MAXIMÁLISAN! Nem tudom, ti mit hallottatok, lehet az én fülem rossz, de ha nem is tökéletes a hangzás, jó így ahogy van. Elriasztotok még a végén ezzel valakit, megfosztva ettől a nagybetűs Élménytől!!! Sok hallgatás igénylő remekmű, azt azért hozzá kell tenni...

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. ... 502. Horizontális nézet

2012. május 19.

  Paradise Lost - Tragic Idol
oldboy
The Foreshadowing - Second World
Grimmjowgod
Secrets of the Moon - Seven Bells
Pistike66
The Great Old Ones - Al Azif
Nagaarum
Moonspell - Alpha Noir
Sheol
When Nothing Remains - As All Torn Asunder
jpeter
Pallbearer - Sorrow and Extinction
Redrum
Mystic Prophecy - Ravenlord
lostmind17
Kadavrik - N.O.A.H.
bahon
The Wretched End - Inroads
viribusunitis
   
  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.  
baathory 7 8.5 8.5 6 7 5.5 7 8 7 6 7.1 baathory
bahon 6 5.5 3.5 4 7.5 5.5 2 8.5 8.5 4.5 5.6 bahon
Grimmjowgod 8 9.5 7 5 6 6.5 6 6.5 7 4 6.6 Grimmjowgod
insomnium 9 9 9.5 8.5 5 4 8.5 5 6 5 7 insomnium
jpeter 9 8 8 7 8.5 10 7 5.5 6 6 7.5 jpeter
lostmind17 6 6 6.5 5 7.5 7 4 8.5 6 7.5 6.4 lostmind17
Nagaarum 7.5 9 9.5 10 7 8 7 7.5 6.5 7 7.9 Nagaarum
oldboy 9 7.5 8 7 9 5 5.5 5 6 6.5 6.9 oldboy
Pistike66 9 8 9.5 9 8 7 7 6 5 6 7.5 Pistike66
Redrum 8 7.5 7.5 6.5 6.5 5 9 4.5 5 6.5 6.6 Redrum
rudolftor 7.5 8 8.5 7 6 7 7 6 6.5 7 7.1 rudolftor
thomas_lord 8 8 9 8 5 7 7 6 6 6 7 thomas lord
viribusunitis 9 8 7 8.5 6.5 8 8.5 7.5 7 9 7.9 viribusunitis
Perszepeta     9 10             9.5 Perszepeta
  7.9 7.9 7.8 7 6.9 6.6 6.6 6.5 6.3 6.2 7  
Paradise Lost - Tragic Idol The Foreshadowing - Second World Secrets of the Moon - Seven Bells The Great Old Ones - Al Azif Moonspell - Alpha Noir When Nothing Remains - As All Torn Asunder Pallbearer - Sorrow and Extinction Mystic Prophecy - Ravenlord Kadavrik - N.O.A.H. The Wretched End - Inroads    
Nagaarum 2012. augusztus 1., szerda, 14:11
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz bahon üzenetére:


Na, annak a keléetkezése rejtély számomra, elég csak azt tudni, hogy hol található! Ugye térképet ne csatoljak! :-p


A bacikból és porból születik. (bag)
bahon 2012. augusztus 1., szerda, 13:55
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2837
Válasz Nagaarum üzenetére:



Szettél szilvafáról mogyorót? O.o
És a fikagömb a szilvafáról lesz, vagy a mogyoróbokorról? :-x

Na, annak a keléetkezése rejtély számomra, elég csak azt tudni, hogy hol található! Ugye térképet ne csatoljak! :-p
baathory 2012. augusztus 1., szerda, 09:11
baathory
Csatlakozott:
2008. november 23.
Hozzászólások: 574
Válasz bahon üzenetére:

...egy sárgaszilvafa (fosószilva másutt) ...


Megéri ide járni tanulni :-D
Nagaarum 2012. augusztus 1., szerda, 08:58
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Válasz bahon üzenetére:

PP megint fején találta a szöget! Köszönöm! ^^

Viszont az életben már fordult elő hasonló velem.
Volt egy nagyon öreg, így meglehetősen terebélyes mogyoróbokrom, ami történetesen egy sárgaszilvafa (fosószilva másutt) alatt volt kénytelen fotoszintetizálni. A termés egy részét meg csak úgy tudtam leszedni, ha felmásztam a szilvafára.
Tehát szedtem már fáról mogyorót! (w00t)


Szettél szilvafáról mogyorót? O.o
És a fikagömb a szilvafáról lesz, vagy a mogyoróbokorról? :-x
bahon 2012. augusztus 1., szerda, 07:01
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2837
PP megint fején találta a szöget! Köszönöm! ^^

Viszont az életben már fordult elő hasonló velem.
Volt egy nagyon öreg, így meglehetősen terebélyes mogyoróbokrom, ami történetesen egy sárgaszilvafa (fosószilva másutt) alatt volt kénytelen fotoszintetizálni. A termés egy részét meg csak úgy tudtam leszedni, ha felmásztam a szilvafára.
Tehát szedtem már fáról mogyorót! (w00t)
Perszepeta 2012. július 31., kedd, 23:45
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1308
Válasz Nagaarum üzenetére:

Bahon baszki, a fán nincs mogyoró!!! (hrhr)

De HÜLYESÉG az van, minden fáról azt szed le :-p (hrhr)
Ui: azt amúgy sem állította, hogy onnan szedi le, csak onnan szórja le, ezt félreértette Nagasága :-)
Nagaarum 2012. július 31., kedd, 23:40
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Bahon baszki, a fán nincs mogyoró!!! (hrhr)
Perszepeta 2012. május 20., vasárnap, 15:37
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1308
Válasz jpeter üzenetére:


Ami késik nem múlik... (6)
De azért csak rajta! :-)

(Hagytad megrohadni szegény ajánlatomat! :-@ )

Jó akkor a mostanit el sem kezdem, ha nem tisztelek meg mindenkit a pontszámaimmal :-) De majd küldök pár sört, attól függ mennyit ér nekem az ajánlásod (ja mert még meg sem hallgattam :P)
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.079 seconds to render