Még gondolkodom...
Hallotunk már ennél sokkal ötletesebb, változatosabb, érdekesebb lemezeket is ebben a stílusban. a borító viszont tetszik.
Tisztességes munka de nem tudott fellelkesíteni
Rég nem hallottam ilyen jó post-metal lemezt. Szerintem ehhez a műfajhoz igenis illik ez a fajta vokál, engem egy pillanatig sem zavart.
Az ilyen zenét a hangulata miatt hallgatom semmint a virtuóz megoldások miatt. Jó az atmoszféra egy kis egész napos agyleszívás utáni lazuláshoz.
Amúgy sem kedvelem különösebben az epikus doom-ot, és egy önjelölt Bruce Dickinson imitátor erőlködése sem tud lázba hozni. A zene sem túl ötletes, vannak ennél sokkal jobbak is százával. Untam.
Az egész összefolyik, olyan mintha mindig ugyanazt a számot hallgatnám.
Valamire nagyon emlékeztet, csak egyszerűen nem ugrik be,hogy mire. Ez kissé bosszant. Amúgy egész jól szórakoztam
Próbáltam valamennyire objektíven közelíteni , de egyszerűen nem bírom ezt elviselni.
Már megjelenéskor bekerült a könyvjelzők közé, de inkább a be nem váltott igéretek közé.
Lovak közé a gyeplőt időnként, hogy felpörögjünk kicsit, vagy valami váltás, valami meglepő fordulat olykor... Így marad ígéret, de annak dicséretes.
Középszer a la death metal. Nekem ez nagyon egysíkú. Szinte bárhol belepöttyintesz ugyan azt hallod. Rémesen unalmas ez is.
Eddig is méltatlankodtam a svéd halál egyen uniformisai miatt, hát nem ez a kiadvány fog letéríteni az útról, hogy lelkesedjek. A DM berkein belül azért van mozgástér, variálhatósági lehetőség, de a svéd acélkohókban kb 15 éve ugyan azokat a sablonokat használják a sorozatgyártáshoz.
CoL light. A Wovoka jobban csinálja a kópiát, mert ők kvázi 1:1 arányban tolják majdnem ugyan azt. Itt azért elég sok minden hiányzik a boldogságomhoz.
Ez nem a jó énekesek köre azt hiszem. Untam az egészet. Erős volt a késztetés, hogy valami izgalmasabb után nyúljak.
Mivel ezt a lemezt már jól ismerem, és láttam a fejlámpás élő műsort is Bp-en, így gyorsan be tudom vágni rá a pontot. Az előző lemez nem volt ennyire egybe folyós, ennyire tömény. Sajnos nem nagyon hagyják a hallgatóságot levegőhöz jutni. Folyamatosan szól valahonnan valami, ráadásul az esetek 80%-ban ugyan azon a magas fordulaton. Egyetlen pillanatra sincs elcsendesedés, nyugi. Oldás nélküli csonkolás megy itt közel 50 percben. Johan hangja eddig is egysíkú volt, de most a zene sem sokat segít, hogy ezen átlendüljünk. Túlírták ezt a lemezt terjedelmileg is, meg tartalmilag is.
Ez a galopp metál az egyik halálom. Az egész műfaj nagyon távol áll tőlem. A srác hangja különösen irritatív még stílusán belül is. Mindegy, hogy rekeszt, vagy próbál dallamokat kinyerni a torkából. Inkább az Amenra éktelen vokálja. Azért sem rajongok, de még mindig kifejezőbb, mint ez.
Ahogy a The Psyke Project földbe állt vártam, hogy mi lesz a következő lépés. Érezhetően megtartották az egyedi hangulatot, a jellegzetes szerkezeteket még tovább tekerték, de a nagy áttörésre ezen formáció sem képes. Valami hiányzik. Ettől még erős ötletek és nyomasztó hangulatok sorakoznak itt, de a zseni nem villan meg a lemezben. Ja és Martin hangja hiányzik az anya bandából, őt jobban szerettem, mint itt az új srácot. Ez utóbbi inkább megszokható.
Tetszetős hazai lassulás itt-ott érdekes betétekkel fűszerezve. Kicsivel lehetne bátrabb és akkor elégedetten nyalogatnám a bajszom.
Minden kétséget kizáróan remek zenészek alkotják a Storm legénységét, akik a brutális death metalt tűzték ki zászlajukra. A probléma már csak azzal akad, hogy a végeredmény nem mindig "brutális", maximum mezei, standard death metal, de annak viszont megfelelő. Nagy valagba rúgások, húzos riffek, de semmi kiemelkedő.
Szórakoztató, minőségi svéd acél kemény témákkal, acsarkodó énekkel. Kell ennél több? Mondjuk egy csipetnyivel több egyéniség...
Egészen kellemes művészkedni akarást hoztak össze. Még lehet egyszer belőle jó is.
Bizakodtam a borító alapján valami egyediben, de egy tisztes, egyszer használatos kiadványnál nem kaptam többet.
Ígéretes, albumnyi EP az írektől. Párszor meghallgattam, hangulata jó, viszont a dalok nem túl kiforrottak. De fogunk még hallani felőlük...
És meghallgatva a középszerűség körének utolsó képviselője is...Kár, hogy nem jutott be a Solstice, lett volna még egy feelinges lemez a Gatekeeperen kívül is.
Erős hangulatbombaként indult számomra a szlovákok nosztalgiavonata, viszont fokozatosan rá is lehetett unni. Nem hallgathatatlan, de amiből a háromnegyed óra soknak hat, az nem ért több pontot.
Frankó bemutatkozás hullámzó minőségben, avagy lásd kritika.
Stílusos lassulásaival (lásd Armada) egész jól megfogott a kiadvány, viszont a kísérletezések nagy része számomra zsákutcába vezetett, túl művészkedősre, erőltetettre sikerült. Emlékeztet kicsit az Amenra világára, de az hangulatában köröket ver erre a produkcióra.
A hangzás, az ingyenes hozzáférhetőség és a hozzáállás / csináld magad szemlélet szimpatikus, zeneileg viszont sajna egyáltalán nem - próbatermi jammelés-jellegű.
Aprítás az van, csak eléggé ész nélkül.
Saját terepén az egyik legjobb a Demonical, így én aztán könnyűszerrel el tudok tekinteni attól, hogy nem a legeredetibb zene található a Chaos Manifesto-n.
Túl sok hasonlót hallottam már az elmúlt 8-10 évben, nem is tudott különösebb hatást kelteni.
Figyelemre méltó és igényes lemez, amelyet érdemes kicsit aprólékosabban megismerni-kiismerni, és elszöszölni a részleteken.
Az első nagylemez hozna csak igazságot, de szerintem ígéretes zene ez.
Sajátos és messziről felismerhető zenei világ, néhanapján nagyon tud működni.
Ezek a számcímek gyilkosak! Amúgy viszonylag tűrhető régisulis csörömpölés megy itt, black/heavy/thrash keverék.
Hmm, előírás, hogy az éneknek minden ilyen hasonló anyagon elviselhetetlennek kell lennie?
Egyes számok tetszettek csak, azok viszont elég meggyőzőek voltak...
Nagyon hangulatos döngölés.A betéteknek és a kísérletezős részeknek hála változatos is. Kiváló debütálás, várom a folytatást.
Tekerés,tekerés,tekerés, meghintve egy csipet tekeréssel. Olyan izgalmas volt, mint egy hentesnek a tízezredik coca feldarabolása.
Szórakoztató, de felejthető svéd acél.
Hangulat az van, dalok majd talán legközelebb.
Egyáltalán nem rossz, de valahogy nem akar összeállni a dolog. Még próbálkozok vele.
Nekem elsőre a megboldogult Mael Mórdha ugrott be. Hangulatos és van bennük potenciál, legközelebb kiderül, hogy ki is tudják-e aknázni.
Hangulatban szokás szerint nagyon erős,még ha kicsit tömény és szirupos is lett. Jobban oda kell figyelni mint az előzőeken, nehezen adja magát. Továbbra is a Nihiliste(s) az etalon nálam. A borító pedig ismét egy mestermű lett.
Régen faltam az ilyen lemezeket. Ma már csak, egy has vakarás közben elejtett ásításra futja.
Ennél távolabb nehezen állhatna tőlem ez a zene. Egyszerűen nincs olyan mozzanata amit élvezni tudnék. A stílusában biztos jó, ezt sajnos én nem tudom eldönteni.
Ahogy BlackZone is mondta, itt a van a szikra, csak még nem sikerült lángra lobbanniuk. Ennek ellenére, stílusán belül ez egy erős lemez. Nekem a kísérletezős részek is működtek.
Igazán érdekes, felkavaró hangulatokkal operáló bő félóra ez, zenei súlyosságokkal megalapozva. Úgy érzem, egyre terebélyesebbé válik a különc, extrém underground színtér Magyarországon. Jó látni-hallani.
Az ilyen Origin-féle zenékre hatványozottan igaz, hogy sokszor le kell pörgetni, míg kirajzolódnak az erényei. Ha az ember messziről nézi a Halálcsillagot, egy gömb alakú kikezdhetetlen kompakt dolognak látja, míg közelebbről szemlélve, a szem elé tárulnak az aprólékosan kidolgozott részletek is. Az ilyen zenéknél az iszonyú brutalitás kellős közepében kell ezekre a részletekre rábukkanni, és azok adják majd a lemez értékét, erejét. Szerintem egy igen jól sikerült, ötleteket bőségesen felmutató brutális-technikás death metal albummal van dolgunk!
Azon kívül, hogy teljesen korrekt és hallgatható, de nem kiemelkedő svéd acél nagylemezzel van dolgunk, semmi többet nem tudnék hozzátenni.
Nem könnyű falat a sludge és post-metal hangulatok keveredését megemészteni, és nem könnyű azokat kiemelkedő dalokká gyúrni. A hangulat tetten érhető több merengős betéten keresztül és az eszközökkel se bánnak rosszul, csak éppen a dalokat nem hallom. A végére már engem is zavart a bömbölés. Ha egyensúlyban lenne valamilyen más énekkel is, nem lenne ennyire feltűnő.
Érzéssel és érzékkel nyúl a black metalhoz az Antlers. Szépség és harmónia: ez jut eszembe hallgatásakor. A vokál is visszafogottan, organikusan illeszkedik az összképbe, mellőzve mindenféle rikácsolást. Ha tapintani lehetne a hangokat, ennek a lemeznek kellemes, bársonyos tapintása lenne. Az Off with Their Tongues dallamát ki sem tudom törölni a fejemből, és nem az az egyetlen!
Zeneileg egészen kellemes kiadvány ez. A lassú, doomos témák, főleg a harmadik dalban, meg tudják ragadni az embert. Az ének sem olyan rossz, bár nem is kimondottan erőssége a korongnak. Itt-ott átcsapnak középszerbe az ötletek, de vannak fogósabb részek is rajta (lásd: The Day Before the Night of Broken Glass)
Gitártémák, harmóniák több dalban is megfogtak (a 7-ik számban talán a legjobban), de mintha nem gondolták volna át rendesen, hogy mit is kellene kezdeniük velük, hogy igazán az ember bőre alá kússzanak. A dalok egyénisége hiányzik, egyetlen massza az egész. Így sem nevezném rossznak, de a szikra, ami lángra lobbanthatná a dalokat, hiányzik. Az egysíkú ének sem sokat segít ebben.
Ezt a koboldok szakállába font, goblinkergető runcájszmetalt majd akkor fogom hallgatni, ha elmegyek az apró kárpátlakók erdejébe bolondgombászni.
Instant szimpátiát váltott ki bennem a csapat, ahogy az első hangok megszólaltak. A nyersesség, a karcosság bája valami azonnal érzékelhető őszintességgel párosul. És nem mellesleg, több erős téma is felbukkan a lemezen. Benne van a szikra!
Be kell tudni fogadni ezt a HC-sludge kombót, alapból vonzódni kell az ilyesmihez. Nekem egyre nehezebb már az ilyesmivel megbirkóznom, kivéve ha kiemelkedő ötletekkel áll elő egy zenekar. Ez nem az, de nem is gyenge cucc. A vokálért illett volna még fél pontot rontanom rajta, de a szúrós zenei ólomtömbök és a hangulatot színező elemek tisztességesen működnek.
A Mélységmantra és a Szikra tetszett a többi nem, így 5 lenne de a Mélységmantra még dob rajta, ezért +1 pont.
Hát igen, ez tényleg egy rossz lemez...
A maga stílusában ez egy jó lemez.
A hangulati és harmónia elemek mentették meg a lemezt.
A vokál rettentő sz.r, a dobhangzás pocsék, így pedig élvezhetetlen.
Ehhez a zenéhez ez a vokál nem illik, kifejezetten idegesítő volt. Ráadásul itt van még csak vírnyákolás, a Gatekeeper ehhez képest egy enyhe szellő.
Nem tetszett, még mindig nem értem ezen zenék lényegét, hogy most mi a jó is benne, az előző körben is volt egy hasonló, ott sem értettem. Biztos nem vagyok rá méltó... :)
A pocsék hangzás mellett nem mehetek el szó nélkül, az ének nagyon hangos és visszhangosan szól. Egy jobb felvétel jóval magasabb pontszámot eredményezett volna, de ez a demófelvétel szint nem ér ennél többet, pedig a zene tetszett.
A maga stílusában ez egy jó lemez.
Lásd Celeste-nél leírtak, mintha ugyanazt hallgattam volna tovább...
Az alap megvan. Bátrabban nyúlni a hangulatfokozó részekhez. Egyébként egész jó.
Na kimentem a bortól pisálni egyet. Azt hittem ütvefúrózzák a budit. Én nem tudom ki hogy van vele, én zenét a jó számokért hallgatok legyen bármilyen stílus. Na azért nem mindegy milyen stílus, mielőtt még rám szólnának. Most épp a Terrorizer World Downfall lemeze jutott eszembe. Ott is aprítanak rendesen, mégis az összes számot megjegyezhetőnek tartom. Egyébként nem rossz lemez, csak jellegtelen. El fog veszni a dömpingben.
A mindig ismerős kellemes death metal. Elemzést nem igényel. Vagy tetszik az efféle valakinek vagy nem. From nothing szólója jólesett.
Ez is csak a "minek" zajhalmazt erősítette nálam. Felbukkanak az ilyen lemezeken hangulatos részek, de csak ezért soha nem hallgatom meg újra. Egyszerűen nincsenek jó számok, anélkül nem lehet "megélni". Jöhetne már egy jó kis S.D.I. kópia.
Ja nem rossz, csak unalomba fullad. Az énekhang számomra a ludas. Valami erdőmélyi vernyákolást szívesebben hallottam volna.
Nekem inkább kiszórt Primordial témáknak tűnik. Sokkal gyengébb énekessel. Nem igazán tetszett.
A hangzás élessége számomra inkább idegesítő volt mint jó. Az efféle zenék nagy kritikusa se én vagyok mivel nem hallgatom. Jobban szeretek én másféle zenéket. Ilyeneket sose hallgattam.
Old school is, bunkó is, ahogy szeretem. Én ilyeneket (is) szeretek. Mostanában efféléket keresek a régiek mellé.
Erre az énekre mondják, hogy hereszaggató? A hangzás is xar, hogy őszinte legyek.Ehhez a zenéhez. Valahogy a Cirith Ungol jutott eszembe itt-ott. De az sokkal jobb volt.
Ilyen egy "érdekes" zenekar nevet. Vannak benne hangulatos részek, amik értékelhetők. Kb. ennyi. Az énekre nem pazarlok jelzőket. Összességében nálam kimeríti a "nem gondoltam volna a "80-as években, hogy ilyen is lesz, nem jó értelemben" gondolatot. Na csak, hogy k'rva anyázzanak az ilyen zenék rajongói, megemlítem, hogy hol van ez egy udo-animal house lemezhez képest.
Jók a kísérleti részek. A hangzás őröl, és a dalok is jól vannak felépítve. A Szikra kiállós része rettentően hat. Egyetértek Boymesterrel. Egy kis plusz bevállalás még, és tarolni fognak.
Továbbra sem leszek a brutal death elkötelezett rajongója, de ez pont egy élvezhető darab.
Egy dal, a Valkommen Undergang tetszett, a többi olyan, mint az autótemetőkben kockába tömörített kasztnimaradék...
Hangulatos post metal időnként túl egyértelmű megoldásokkal.
Jól indul, aztán dögunalomba fordul, ahogy a metallemezek 95%-a manapság...
Szoktam mondani, hogy a jó ének nem ott kezdődik, hogy nem hamis. Ez néha pont az, mégis tetszik. A zene is egészen bejött, pedig kicsit sablonos.
Fájóan egyszerű zene, viszont működik. A végére kicsit lefáradtam...
Ahogy Farrrkas mondja! :-D
Jól indult, de a felénél elkezdtem unni.
Unalmas. Pedig a szinti tetszett benne. Amikor nem üvöltözik az arc, élvezhető volt. Tulajdonképpen azzal sem lenne baj, de az is unalmas. Ha legalább két-három tónust váltogatna... A Deplete gitártémája viszont nagy ötlet!
Jó zene, egy tudatos úton haladva. Szó sincs szerintem kiforratlanságról.
Halálmetál, ami halálgyenge.
Nagyon jó dalokat írt a zenekar erre a lemezére (is), ennyivel már előbbre járnak a svéd death metalos kópiacsapatoknál!
Hát igen, ez a vokálon eléggé elcsúszott... :(
Lapos album, mindenfajta csúcspont nélkül.
No, ilyen a jó epikus doom! Impozáns is a zenekart alkotó névsor!
Ennek az anyagnak adtam a legtöbb időt a kör során, de sajnos feleslegesen. Meddő volt minden nekifutás.
Ez úgy gagyi, ahogy van.
Mindvégig ott a feltételes mód, hogy ez egy egész jó lemez is lehetett volna.
A Celeste-hez képest itt még értelmét sem láttam túl sokat nyúzni a számokat, mert már elsőre is idegtépőnek éreztem. Nem nekem szól, kész passz.
Elég ha annyit mondok, idén eddig ez a lemez pörgött nálam a legtöbbet.
Tudom, hogy ezzel most abszolút nem tűnök következetesnek, de sajnos nagyban befolyásol az aktuális hangulatom. Alapvetően semmi bajom a generic svéd death zenékkel, sőt, időnként kurva jól tudnak esni a maguk kiszámíthatóságával, de ez most jelenlegi állapotomban egyszerűen nem tud minimálisan sem megmozgatni és belelkesíteni. Ettől függetlenül persze okés album, talán majd később könnyeben rákapok. Egyelőre kap egy erős hatost.
Szerintem remek módon hozták össze a különböző stílusok harmóniáit, abszolút nem éreztem sem tolakodónak, sem erőltetettnek. Még a vokál sem zavart, bár én is kissé elütőnek találtam, de szerencsére nem nyomta le teljesen az album többi, zenei részét. Erős bemutatkozás.
Műfajában korrekt alkotás, de nem hiszem, hogy pár kör elteltével is emlékezni fogok rájuk.
Van még hova fejlődni, de ez irány jó.
Nagyon szürkének érződik nekem ez a lemez, főleg ebben a változatosnak nevezhető körben. Nem a töménységével, és még csak nem is a dagályosságával van bajom, hanem hogy egy másodpercre sem tudtak kiszakítani abból az egyhangú hömpölygésből, amibe az első számba belekevertek. Ettől függetlenül nem mondhatnám, hogy kifejezetten irritált a lemez, még csak rossznak sem nevezném, egyszerűen olyan semmilyen.
Hallatszik, hogy maximálisan élvezik a kis univerzumukban való zenealkotást. Ugyan a vokál és témák nem nyűgöztek le maximálisan, de hangulatilag erős alkotás lett. A borító zseniális.
Ez számomra túl erős oldschool ízzel rendelkezik, ami ilyen töménységben megfekszi a gyomrom.
Érdekes egy anyag, de sajnos legalább oly mértékben volt hiányérzetem, mint amennyire elfogott az elismerés érzése a lemez hallgatása alatt. A hangulatkeltéssel jól bánnak, de teljes egészében értékelve a művet nekem hiányoznak innen karakteresebb elemek. Sebaj, még elő fogom őket venni, mert tipikusan "ennek még idő kell, hogy beérjen" feelingem volt, úgyhogy bizonyosan megéri még foglalkozni velük a jövőben.
Nem vagyok rá méltó, talán majd a folytatásnál.
A magyar Gutted köröket ver a belgákra. Talán egy kis kreatív szemlélet többet jelentett volna. Koncertekre, élőben viszont tökéletes. - Aki szereti a középszerű Brutal Death Metal-t az jó helyen keresgél, a többiek inkább keressenek valami mást, mert hosszú távon azért ez unalmas. - Ez a közel 37 perc azért ház/lakás átalakításhoz, felújításhoz, szanáláshoz tökéletes. (A szólók elnyagyolása pedig vétek, még ebben a stílusban is.)
Whehehe, úgy látszik még működnek a diódák ebben az ütött-kopott HM-2-ben. Felesleges túlmagyarázni bármit is, aki szereti ezt a berohadt svéd death metal-t, az itt betegre fogja magát zabálni. A többiek meg próbáljanak megbírkozni a gondolattal, hogy most ez lesz a kör legjobbja... - Végre van munka a gitárszolókban is. :)
Az artikulátlan üvöltözés sokat ront a norvégok zenéjén. Egy profi énekessel ez a muzsika 8-9,5 körül is debütálhatott volna.
A németek tökéletesen hozzák a Dimmur Borgir For All Tid-ját. Szinte szolgaian hozzák a 21 éves album minden gyerekbetegségét. Ráadásul még voltak annyira pofátlanok is skacok, hogy Silenos témáit néhol nem egyyszer egy az egyben dolgozzák fel. Nem mondom, hogy a For All Tid évében nem adtam volna rá akár tíz pontot is, de így... A vokál pedig jellegtelen a zene teljes tekintetében véve. - Mindent összevetve, egy jól működő produkcióval állunk szemben ami sokak igényét ki fogja elégíteni, főként német honban. S tudjuk is miért... Egyenlőre én maradok az eredetinél, de azért titkon remélem, hogy a következő album sokkalta innovatívabb lesz.
Néhol egészen hangulatos. Igazából túl nagy dolog nincs vele, amitől pedig működni fog a közeljövőben ez a zenekar, azt a zenészek tudják. Az ének - vagy nevezzük inkább vokálnak - az ami meghatározza majd a jövőben a zenekar sorsát. Ennyi. :) - Direkt nem akartam külön leírni, hogy szar az ének. :P Whehehe... Mert azért ezt a bandát összehasonlítni a Primordial-al elég meredek.
Amíg hallgattam a zenét elolvastam a véleményeket, majd úgy döntöttem, hogy csak időt kell a franciáknak hagyni. Igaz, nem egy bármikor "olvasható" zenei mű, de nem is bármikorra ajánlott. :) Az, hogy ez anyanyelven íródott mű számomra külön is értékelendő. - Kreatív tevékenységekhez egyenesen kiválló.
Kellemesen hatott a Tormentor és a Mercyful Fate hatása a Malokarpatan zenéjében. - Aki lassan így a negyvenedik X felé jár, az biztosan egyven felé jár annak szerintem kellemes perceket fog okozni, de a fiatalabbak is vigan nekiállhatnak a szlovákok muzsikájának. As hangja kifejezetten tetszik. :) Van egyfajta hangulata amit már évek óta keresek. (Mivel Csihar mesterék nem fognak új albumot készíteni, ez csillapítja a hiányát.) - A hibák meg most jelen esetben nem érdekelnek, nem tudnak felboszantani valahogy. :) - U.i.: A
Ked gazdovi upeleší sa v chyži nezdoba zmok című számban pedig akkora nyulások vannak, hogy még midig mosolygok. :D - U.i.2.: A Na horárni ve folvarku šafári rohatý jáger magáért beszél. :) - Update: Eszembe jutott a zene hallgatása közben Václav Ctvrtek: Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását című könyve. Ilusztrációkkal, történettel. Olvassátok el, megéri... :) - Updte: Sokadik hallgatás után végül a pontszám is megszületett, ugyanis erős hangulatfaktorral rendelkezik a "drága". :)
Csak annyit mondhatok mindenféle közhely nélkül, hogy: Teljes mértékben egyet kell, hogy értsek boymesterrel és kritikájával. - Bár a teljesítmény nem mindenütt tünik egyformának, és Jean-Pierre Abboud orgánumát nekem szokni kellett, de ezekkel együtt is kellemes perceket nyújtott. Várom a folytatást. :) - Update: Néha olyan, mintha egy rockoperát hallgatnék, s ehhez a fentebb említett énekhang csak rátesz még egy lapáttal. :)
Y-Zs-re hangolt gitárok téma nélkül. A háttérben megbúvó színti elviszi az egészet a hátán, de a vokalista hangja totál hazavágja az egészet. A Celeste köröket rájuk ver ebben a fordulóban. - Lehet kéne egy kis anyag, így uncsi... :P
Az átmenetileg felbukkanó, érdekesesnek mondható témák sem mentik meg az unalomtól. Többnyire csak egyensúlyoznak a Tarr Bélai agonizálás és a műértéssel bemutatott katatón szájtátás között. Jobban meglazíthatták volna a "mantrázós" hangjegy-birizgálás pórázát, mert lett volna benne fantázia. Ilyen terjedelemben ezek a "dalok" már csak az öncélúság kifejező eszközei, főleg, hogy dalírás tekintetében nem sokat mutattak fel. Az Ygfan sokkal nagyobb mestere ennek a műfajnak. Ha ez az első rész, akkor nem szívesen fizetek be a követekező utazásra, de a bliccelést is inkább kihagyom...
Igazi romantikus, dohosan megszólaló oldschool anyag. A gyér hangzás kifejezetten erősíti a 90-es évek hangulatát. Alapvetően a Darkthrone és a régi Tormentor hagyományait követik, de itt meglehetősen fel vannak lazítva a dalszerkezetek rockosabb elemekkel. Sokkal izgalmasabb anyag, mint a sokadik hangjegy-halmozó, modernnek nevezett album.
Erős a Red Harvest banda hatása. A sötét, erőszakos indisztriálba hajló elemek hatják át az egész anyagot. A nyolchúros gitárok nekem visszavetik az élvezhetőséget, túl mesterkélt lett tőle az amúgy ügyesen felépített hangulat. A belassulós részek is megállják a helyüket, nem csak felesleges üresjáratként lebegnek. Az vokál is sokszor a Red Harvest sivárságát idézi meg, ezen téren lehettek volna kreatívak, mert hosszútávon nem túl izgalmas a kiszáradt torokból jövő acsarkodás. Összeségében sok élvezehető elem van benne.
Először azt hittem, hogy a Bloodbath adott ki új lemezt. :) Välkommen Undergangben az ének hatalmas! Ezen kívül túl sok említésre méltót nem találtam. Ha ilyen zenére támad kedvem, akkor inkább a másik svéd bandát veszem elő.
Szeretem az olyan monoton zenéket, amik egyhangúságuk ellenére is kifejezőek tudnak lenni. Már csak egy jó torok kellene!
