Amikor a riffekhez jó ötletek társulnak, és amikor az ötletekből jó dalok születnek. Ízig-vérig gyilkos, erős lemez. Határozottan ajánlott!
Olyan természetesen folynak egybe a különböző források egy kerek egésszé, hogy az bámulatos! A svéd death metaltól a The Vision Bleak-féle gótikus metalig minden van. Olykor Morbid Angelre, máskor lágyabb, progresszív metalra jellemző harmóniák, megoldások. Nagyon jó lemez, telis-tele ötletekkel! Lehet, a végén megbánom az óvatos 9-est.
A Gyűrük Ura és annak világa nagyon közel áll hozzám, de annyian énekelnek erről a világról a metalon belül, hogy már rég besokalltam tőle, és nem vált ki bennem semmi jót, kivéve persze az eredeti regény(eke)t. Zeneileg nem rossz anyag, de egy idő után csak szól magának. Nem zavar, nem lelkesít, csak van.
Egyszerűen nem elég fogósak a dalok. Nincsenek jó ötletek, pedig olykor-olykor az az érzése az embernek, hogy elkezdődik valami, aztán mégse. Legalábbis, nekem úgy tűnik.
Thrash metal, punk, HC és black metal ötvözetű olajozott, pusztító riffgépezet. Nem teketóriáznak, nem köntörfalaznak, nem kísérletezgetnek, hanem ölnek és aprítanak kegyetlen módon, és még az ötleteik is jók, fogósak. Energiakoncentrátum!
Teljesen felesleges az énekessel foglalkozni. A hang alapján akár férfi is lehetne, nem vennénk észre a különbséget, és a lemez erényeiből nem vesz el, igaz, hozzá sem tesz. Sokkal, de sokkal fontosabb és hangsúlyosabb maga a zene, ami egyenesen fantasztikus! Annyi minden van itt, és olyan igényes tálalásban, hogy nem lehet csak úgy elmenni mellette. Roppant hangulatos témák, markáns riffelés, egy igazi progresszív post-metal csemege. VIGYÁZAT! Mindez csak jó néhány hallgatás után jön elő, türelemre van szükség! Először félretettem, és elkönyveltem, hogy átlagos, de a brit sajtónak köszönhetően erőltettem a dolgot egy kicsit, és lám, csodás dolgok kerültek elő.
Bár a kiemelkedő csúcspontok híján nem adnék ennél többet rá, nekem mégis eléggé tetszik a lemez. Elfárad az ember a végére egy kicsit, az igaz, de a tucatlemezekhez képest több ötlettel találkozni itt, főleg a lágyabb dallamok terén. Az a bizonyos plusz még hiányzik, meg egy szőrösebb szívű valaki, aki megnyesi egy kicsit a dalokat, de a post metal vagy post-black metal kedvelői mindenképpen tegyenek egy próbát. (Miért nem lehetett több dalt is a Manifestohoz hasonló megközelítéssel megalkotni?)
Múltidézés, nosztalgia, időutazás. Erre jó a Communion proto-black, black-thrash lemeze. Többet nem igazán nyújt.
Többen is leírták már itt részletesen, miről szól az Erdve. Csak csatlakozni tudok a dicsérő szavakhoz. Nagyon ráéreztek és eltalálták a hangulatot, a súlyos hangzás pedig igencsak mellbevágó. Három meghallgatásra volt időm, és egyelőre nem tűnik úgy, mintha a dalok közül ki lehetne emelni bármelyiket is, inkább egységesen erős, kompakt albumot tettek le az asztalra. A sludge/doom/HC kedvelői biztosan rálelnek erre a lemezre.
Most jártam úgy először, hogy négy lemezt is be szerettem volna ajánlani, és végül mind a négy bekerült ugyanabba a HP-ba. Ez az egyik a négy közül. A Wildfire nálam a 2016-os év lemeze volt, így az idei EP után két kézzel kapkodtam, ahogy elérhetővé vált. A legutóbbi lemez dalai egytől egyig 10 pontos mesterművek, két év távlatából is, de ennek a négy dalnak a szintje is magas nívót képvisel. Négy pengeéles blackened thrash szikrát rejt a kiadvány, amelyek közül a Trialed by Fire már rajta volt a Terror Abraxas kislemezen 2003-ban, de nem ebben a formában. Ilyen EP-kkel érdemes foglalkozni!
Energikus, lendületes, élvezetes "visszatérő" album, amilyenért a legtöbb banda szerintem kezét-lábát adná. Persze, stílusgyakorlat ez is a maga módján, de profi módon, görcsmentesen és baromi szórakoztatóan előadva. Imádom az elejétől a végéig, ahogy a retro hatású borítót is.
Erről beszélek; olyan gyöngyszemek kerülnek elő az Agonia R. megjelenései közül, hogy csak pislogok. A borítótól kezdve, az album felépítésén át egészen a hangulatig itt minden patent. Most kicsit szarul érzem magam, hogy megbontom a 10 pontos sormintát, de egyelőre ez még csak ennyi. Persze a kör végéig változhatnak a dolgok. :)
Tolkien világa végtelen táptalajt látszik biztosítani. Elég sűrűn rukkolnak elő ezek az oroszok albumokkal, ahogy látom. Nem ismerem a korábbi munkáikat, de ez a jelenlegi egy teljes mértékben korrekt, élvezetes, prüntyögős black metal a Summoning vonalán. Kellemes anyag, a feldolgozások is jók lettek.
A stoner zsáner abszolút nem az én világom, viszont itt kellemesen tömény, telített, addiktív zenét terített elém az iowai duó, amit úgy is kénytelen vagyok elismerni, hogy nem a szívem csücske a műfaj. Hangulatilag sosem lesz az én lemezem, de a műfaj szerelmeseinek tutira be fog jönni az Abominable. Erényeit mindenképpen el kell ismerni, hiszen tömve van kellemes témákkal, a hangzás szerintem tökéletes, benne van az a southern/stoner karcosság, de mégis harmonikusan telt az egész. A borító pedig remekül illik a műhöz. Szóval ez egy nagyon erős hetes, ami a műfaj-nem-szerelmeseként tőlem nagy elismerés. És még a játékidő sem lett túltolva!
Gyűlölettel teli, sokrétű muzsika, acsarkodó vokállal, amiből árad az őszinte undor és gonoszság. Komolyabban oda kell figyelnem ezentúl az Agonia Records kiadásaira, mert csak úgy ontják magukból a figyelemreméltó anyagokat. A High on Hate gitártémája mekkora már! Instant kedvenc lett. De igazából az egész albumra baromi könnyű volt ráhangolódnom. Fog még pörögni, az hétszentség.
Az albumnak egyértelműen jót tett a többszöri meghallgatás, mert az első után gyorsan ment volna a kukába. A gitárosok és a dobos néha villantak ezt-azt, amiért érdemes többször átfülelni a lemezt, de Christina hangjának egyhangúsága felér egy Tarr Béla filmmel. Feszesebb, változatosabb dalstruktúrákkal ez jobban működött volna.
Nem sok jót jelent egy albumnál, ha nem egész 2 hét hallgatás alatt úgy megunom, hogy csak na. Pedig nagyon vártam az osztrák post-mesterek új művét, de itt nálam valami félrement. Hiába a jó témák, hiába a végig lebegő post-hangulat, hiába a jó gitárdallamok, egyszerűen se eleje-se vége érzést kelt bennem az egész lemez. Végtelenül hosszú, szépen kikerekedő ívek és hullámok nélkül; egyszerűen azt érzem hallgatás közben, hogy rátelepszik az emberre és teljesen elnyomja, nem illan el, nem hagyja lélegezni a hallgatót, hogy emésztgethesse a megmaradó, lebegő hangulat- és zenefoszlányokat. És még nem is izgalmas, nem is annyira karakteres és erőteljes, mint mondjuk egy Der Weg einer Freiheit, és nem is annyira egyedi, mint mondjuk egy Ghost Bath. Talán még adok neki azért pár esélyt a jövőben, de az nem mostanában lesz.
Elszórakoztatott egy ideig, de őszintén szeretni nem tudom. A többiek már minden jelzőt ellőttek a lemezzel kapcsolatban, többet én sem tudok hozzátenni.
Markáns, meglepően letaglózó és eredeti bemutatkozás a Vaitojimas, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Konvenciók nélkül keveredik itt több műfaj is a hardcore által szított kavalkádban, amire baromi sok jelzőt lehetne aggatni, illetve megannyi hatást is bele lehet hallani, de az elvitathatatlan, hogy iszonyat egyedi lett az Erdve zenéje. Gonosz, mocskos, dühös és végtelenül elkeseredett. Nem egy könnyű hallgatnivaló, viszont egyedi élményt biztosít annak, aki kicsit jobban az album mélyére ás. Érdemes amúgy elolvasni pár interjút a srácokkal, nekem pl. sokat segített "szinkronba" kerülni a lemezzel, legalábbis könnyebben tudtam felvenni a zenéjük "ritmusát". Debüt-albumként ez felér egy olyan arconcsapással, ami után biztosan padlót fogsz, mégis, kissé kifacsart és egyedi stílusa illetve hangulata miatt nem egyszerű igazán ráhangolódni. Érlelgetnem kell még sokat, egyelőre ez is egy nagyon erős 7 pontos.
Kapnak tőlem még egy 6-ost a nevük mellé emiatt a (stílusában) remek, de kiszámítható, unalmas rutinmunka miatt.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2018. március 17.
farrrkas Weide ∑:
1. nascence
Usurpress
Interregnum
9 9 9
2. Weide
Necrophobic
Mark of the Necrogram
8.5 9 8.8
3. boymester
Voidhanger
Dark Days Of The Soul
8.5 8 8.3
4. farrrkas
Agrimonia
Awaken
9 6 7.5
5. BlackZone
Erdve
Vaitojimas
8 7 7.5
6. srppk
Deströyer 666
Call of the Wild
8.5 6 7.3
7. Solmyr
Moongates Guardian
Leave the Northern Mountains
6.5 8 7.3
8. ensomhet
Harakiri For The Sky
Arson
7.5 6 6.8
9. Eroen
Telekinetic Yeti
Abominable
5 7 6
10. chipmonkey
Communion
The Communion
6 6 6
∑:
7.7 7.2 7.4
Weide 2018. március 17., szombat, 14:45
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Freyja, Lew és voroscsoka újra ajánlhat a ma induló körben.
Weide 2018. március 8., csütörtök, 16:51
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz ensomhet üzenetére:


Ez akár dalcím is lehetne.


Erről amúgy ez jutott eszembe (45. másodperctől);

http://youtu.be/jLWK_E6ToW4?t=45s
Weide 2018. március 8., csütörtök, 15:51
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Válasz ensomhet üzenetére:


Ez akár dalcím is lehetne.

(hrhr)
ensomhet 2018. március 8., csütörtök, 15:27
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2307
Válasz Weide üzenetére:
Fagyasztott marhagége, ahogy olvad ki a vízben.

Ez akár dalcím is lehetne.
Weide 2018. március 8., csütörtök, 15:20
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Megkérdeztem az Erdvét a borítóról. Fagyasztott marhagége, ahogy olvad ki a vízben.
Weide 2018. március 8., csütörtök, 12:09
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 1162
Mindjárt 8 lesz belőle. (hrhr)
nascence 2018. március 8., csütörtök, 11:47
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 1008
Válasz McFrost1977 üzenetére:

Weide! 9 pont? Monnyá le! :-D



Látszik, milyen arrogáns szakértők vannak itt, képtelenek egy normális vélemény megformálására. Szégyen, hogy idáig süllyedt a Fémforgács! Azért nettó pofátlanság 9 pontot dobni egy ilyen albumra. Itt mindig csak a sárdobálás megy! Jobb lenne, ha a pontozó brigád magába szállna, és átgondolná a cselekedeteit! (w00t) (bag) =|:
McFrost1977 2018. március 8., csütörtök, 11:38
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 1846
Weide! 9 pont? Monnyá le! :-D
--
Én gyönyörű életem,
szarvas, vidd tovább.
Én csodaszép életem,
róka, vidd tovább.
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.058 seconds to render