Tízpontos hangulatzene. Unalmas? Már akinek. Ilyen mindig jöhet.
Kissé alulkevert, de annyira nem rossz. Nálam az egy pont ami baszottul nem tetszik és még ellenszenves is. Itt ellenszenvességről nincs szó, bár nem túl jó. De azért annyira nem szar mint a pontok mutatják. Végülis faszán nyomják.
Szerintem meg semmit nem kell változtatni. Azért jó mert évek óta olyan amilyen. Én nem vagyok a változás híve. Nekem a kezdetektől nagyon tetszik. Mindig örülök az új lemezeknek.
Fasza dobhangzás, primitív black, amit sokan nem tudnak elképzelni, hogy van akinek tetszik. Pedig van, bár nem sok ember de én csatlakozom.
A billentyű hangszíne nekem igencsak bejött. Tetszik az egész lemez. Érdekes,hogy pont a hörgős részek nem valami jók számomra. A bandcampes képet nézve hirtelen azt hittem Lombardo az énekes.
A Count Raven utolsó lemezét hallgattam meg ebben a stílusban ami tetszett, bár lehet az nem ez a stílus. Ez viszont tökös férfi zene, csak így tovább.
Nekem az énekhangok meg a hangzás is tetszett. Egyetlen baja, hogy kissé egysíkú. Kicsit hasonlított nekem a Tristitia nevű zenekarra. Régen sokat hallgattam őket. A nosztalgia meg mindig jóleső érzés.
Nem igazán az én zeném ez a polírozott black, kiemelkedő számok nincsenek de nem rossz.
Na ez a kamuzene. Max a borítót lehet értékelni mert az tetszik.
Maga az egész nem az ízlésem, de a szólók tetszettek. De ilyen gagyi szimfónikus szart magamtól nem hallgatnék meg. Mikor csak szólóznak akkor elmegy a magyar Classicát idézik, de az nagyságrendekkel jobb. Sőt az magyar klasszikus, Fejes Zoli játéka.
Relaxálni kiválóan lehet rá én majdnem lementem alfába. A borító viszont tetszik.
Nekem ez nem zene, még ennyi is túl sok belőle!
Az elején még tetszett is de hamar kifulladt. A vokálon még lenne mi csiszolni meg hosszú is.
A Black Metal szakkör bemutatja... Azt javasolnám a szülőknek, hogy beszéljék le a gyerekeket a folytatásról. A szinti különösen bántó.
Nálam a régi Opeth kimaradt az új meg nem tetszik úgyhogy nincs mihez hasonlítanom. Szívesen hallgatom sokszor hallgatom és különösen az utolsó szám tetszik a maga 21 percével egy pillanatig sem unalmas számomra végig lerköt. A tiszta ének szerintem is megbicsaklik néha, de helyenként kifejezetten hangulatos bensőséges atmoszférát teremt.
Voltak jó részek de a végére már fárasztott. Érdekes de nekem sokszor Dickinson hangja ugrott be. Amúgy az éneken van még mit csiszolni.
Nagyon untam.
Nem tudok ráhangolódni. Nekem nagyon egyhangú.
Valóban különleges élmény. Magamtól sose hallgattam volna meg. Azért a befogadását megkönnyítené néhány dalszerűség. Ez valódi orgona vagy szinti? Mert nagyon meggyőző a hangzás.
Régen szerettem őket, de ez most bántóan öncélú nyáltenger.
A Lychgate mellett a kör legjobbja, ill nálam abszolút befutó.
Botrányos, de inkább ez mint a Rhapsody, na jó ez se.
Sose értettem amit ők csinálnak, lehet pont az zavar ami sokaknak tetszik, hogy black-death-thrash vonalon mozognak összevissza.Na de nem akarom bántani a srácokat, az mindenképpen becsülendő hogy ennyi éve léteznek.
Ez egy rakás ... de tényleg.
Hát érezni az Opeth hatást, csak a közelébe sem érnek, nem győztek meg, pedig amióta az Opeth meghalt mindig keresek valami pótlást helyettük.Na nem ez a banda lesz az.
Szerintem ez egy kerek album, nem kiemelkedő , viszont szívesen hallgattam.
Hát elprüntyögtek a srácok, de semmi említésre méltó nem volt a lemezen.
Hát engem közel se nyűgözött le annyira mint a többieket.
Kibaszott jó, újra meg újra meghallgatom de nem bírom megunni.
Nyálas, gagyi,még csak nem is pózer.
Nem annyira szokott bajom lenni a monotóniával, de ez azért nekem már egysíkúbb volt a kelleténél. Lényegében egy standard black korong. Technikai villantások, vagy megragadó ötletek nélkül. Hangulatot se nagyon tudott kicsalni belőlem. 12 egy tucat, ez meg pontban éppen a fele.
"tags: nu-jazz" LOL! Ezen túl pedig aki ide beajánlotta is trollkodott kicsit, de én úgy fogom fel, hogy volt humora. :) Ez nekem már a vicc kategória.
Az Eltörölt világot szerettem. Koncerten is rendesen elő tudták adni. Csak az óta eltel 14 év és azt érzem, hogy semmit, de semmit nem fejlődtek. Ami akkor szórakoztató volt, az ma már unalmas. Számomra egy lemezes banda. No meg az ilyen jellegű szövegek már mindenhol fárasztanak, nem csak itt.
Annyival ötletesebben is lehetne ezt csinálni, de nem. Ez így tru. Szutyok hangzás, elcsépelt témák, herélt farkastorok vokál. Megvan a varázsa, nem tagadom de ennél érettebb dolgokat preferálok.
Nem túl eredeti amit játszanak. Nincs meg benne az az erő, az az ötletesség, mint amit megpróbáltak koppintani. Nem megy még a dalírás azon a szinten. Engem legalább is nem sikerült meggyőzni és a kendőzetlen másolás miatt szigorúbb is vagyok talán a kelleténél.
Ossiáni magasságokban a kreativitás.
Valamivel jobb, mint a Stone Magnum. Ez nyomokban még hangulatot is tartalmaz. Mondom nyomokban.
Nem igazán követtem eddig, hogy miket csinálnak, de ez most határozottan beütött. A borító pedig Zdzisław Beksiński, amivel megvettek kilóra.
Greg Chandler LSD tripje. Sokadik hallgatásra rájöttem, hogy nem csak hihetetlenül beteg ez az egész, de tartalmas is. Nem hiszem, hogy bármely körülmények között hallgatható, de annyira bizarr, hogy nehéz neki ellen állni.
Tudtam én, hogy nem túlzás a Lawless Haightred 1 pontja, mert ez az igazi minimum. Szúrjátok ki a fülem, öntsetek bele forró ólmot, égessetek máglyán, csak ezt ne!
Egy totális, átlagos iparosmunka atmoszférikus black metal címszóval, alig heti 4-5 hasonló kiadvánnyal lehet összefutni, de mióta véletlenül ráakadtam és híreztem egy dalukról, elég sokszor visszatért. Mert ha az idő viharos, mindig jó az iparos...
A negatív reklám is egyfajta kiváltság. És itt még csak kamuzni sem lehet, ez pocsék. Arallu: negatív rekordra gyúrunk, ráadásul szétment ettől a hulladéktól a fejem, bár lehet nem kellett volna lázasan belefogni.
Sok-sok éve hallgattam, de itt megállt az idő.
Ezt az állatkínzást soha többet.
Minden hasonlóság ellenére engem kellően elszórakoztatott, és ez a lényeg. A hangzás lehetett volna erőteljesebb, sötétebb.
Ugyanaz, mint az előző hp-s szereplésnél, amcsi tradi doom, ahogy szeretem... Sőt, ez a lemez még jobb is. Sajnos hiányoznak róla ezúttal is a fogósabb énektémák, refrének, de ilyen ez a popszakma...
Szeretem a doomot, de unatkozni már nem.
Nálam a Kampfar az erős, kimozdíthatatlan nyolcas kategória.
Beteg szar, így szeretlek. Már régóta hallgatom esténként.
Nem az én világom, de jókat mosolyogtam rajta.
Hmmm...a borítóról egy nagyon hasonló karácsonyi üdvözlőlap jut eszembe, ami épp itt van előttem. A zenéről sok érdemlegeset nem lehet elmondani, kb. ugyanezt hallanánk akkor is ha minden dalt visszafelé játszanának el.
Ennél szarabb és alulinspiráltabb zenét még életemben nem hallottam rock/metal berkeken belül, szóval nagyon is itt a helye ennek. :D
Valamennyire tényleg egyedi amit csinál a CE, de csak azért, mert a nemzetközi pályatársak ezer éve elhagyták ezt a zenei stílust. A legnagyobb problémaként én is a károgást jelölném meg, de az mindig is elég béna volt náluk, nem újdonság.
Jó nagy kérdőjeleket vetettek fel bennem az itt látható szélsőséges pontszámok. Nekem nincs nagy gondom az ilyen lepukkant raw black metal-szerűséggel, szóval hátrányból nem indult az anyag semmiképpen sem, viszont akkora potenciál sincs itt, hogy a kötelező végighallgatásnál többre vigye.
Nincs sok önálló karakter, viszont kellő műgonddal megírt szerzemények azok vannak. Jó ez.
Kínzás ez az ének...a zene meg szimpla, sótlan epikus heavy/doom/stoner metal és klasszikus hard rock keveréke szar zs kategóriás dalokkal.
Türelmetlenül vártam, hogy valami jobb téma felüsse a fejét, aztán a végén kellett rájönnöm, hogy bizony ez az atmoszférát minden más elé helyező valami volt maga a zene. Elég profi cucc, de soha többet máskor.
Jó hogy vannak Kampfar-ék, de kezdenek mostmár betagozódni a "végérvényesen iparos" kategóriába. :)
Erősen hangulatzene. A borító tényleg egy műremek, de én a számok kapcsán semmi de semmi fogódzót nem találtam, nem is igen hallgatnám meg újra a lemezt.
Ha nagyon muszáj, akkor 1-2 szám erejéig elviselem. A gond mindig ott kezdődik, amikor egy teljes lemezt kell értékelni.
Ezerszer hallott cucc.Egyetértek Pistikével.
Egy banda komolyan gondolja mikor kiad egy ilyen "lemezt" a kezei közül vagy ez az egész csak poén? Van aki ilyet rendszeresen hallgat?
Negyyedik hallgatás után is elég semmitmondó volt, nem érzek benne semmi energiát, nagy kár ha ez a banda kifullad mert anno az Eltörölt Világ üditően hatott.Nem hiszem hogy ötödjére is meghallgatom.
Meghallgatván ezt a lemezt nosztalgiahullám tört rám, szinte minden skandináv black banda demója az eszembe jutott, a hangzás olyan mintha ott lennél a banda mellett miközben zenélnek.Egy dolog biztos, ezek a fickók komolyan gondolják és nem is csinálják rosszul, igen jó gitártémák vannak a lemezen, pedig én már a nevük alapján sokkal rosszabb zenére számitottam. Ha sok mai banda csak fele annyi hittel nyomná mint ezek a mexikóiak kétszer olyan jó lemezek születnének.A mai dömpingben nem tudom mennyien tudnak értékelni egy ilyen "oldschool" lemezt ugyanakkor a hangzás javitása lehet hogy az atmoszféra róvására menne. Valószinüleg én sem fogom sűrűn elővenni de kellemes utazás volt.
Első lemeznek egyáltalán nem rossz, ha az összképet nézzük kellemes hallgatnivaló.A saját identitással rendelkező részek jobban tetszenek szóval az Opeth párhuzam lehet negativ is meg pozitiv is ha emlitett banda új dolgai nem mennek le a torkodon (mint nekem) és hiányolod a régi hangzásvilágot.Néha az az érzésem mintha nem zenélnének elég meggyöződéssel.Legközelebb erősebb nótákkal és haraposabb hangzással kiléphetnének a tucatbandák sorai közül.
Tradicionális doom a javából a Black Sabbath nyomdokain, hangulat szempontjából nagyon ott van, bár ha már amerikai doom-ról beszélünk én a Solitude Aeturnus-ra esküszöm.A hangzás az első My Dying Bride lemezeket juttatja eszembe.Mikor lassan nyomják a gitártémák tetszetősek de a gyors úgymond heavy metálos részek a magasfekvésű énekkel nagyon nem jöttek be.Az az érzése az embernek mintha az énekes Warrel Dane-t akarná utánozni hogy égyéniséget vigyen a zenébe ami néha működik is de szerintem csak ront az összképen. Általában véve nem rossz de még össze kell forrjon.
Jó kis belassulos olasz horror metál.
Bár nekem a "Djevelmakt" jobban tetszett, örülök hogy sikerült nekik ismét egy korrekt lemezt kiadni mivel a 2000-es években eléggé elvesztek számomra.Remélem igy is folytatják mert mára nagyon kevés olyan norvég banda maradt fent a 90-es évekből akik még képesek valamit letenni az asztalra.
Nyomasztóan vontatott és céltalan.Az elején még érdekes volt az orgonával való hangulatkeltés de a végére már az idegeimen táncolt. Bár a csávó hangja nagyon jó, nem beszélve a boritóról a zene az nagyon töredezett, csak részleteiben jó.A harmadik hallgatás már csak kinkeservesen jött össze.
Anno az első két lemezüket hallgattam, úgy gondolom azok jók voltak, valószinűleg a maga nemében ez a lemez se rossz de számomra ez a "bombasztikus" zene szinte már az elviselhetetlenség határát súrolja pláne a vokál miatt, pedig a szólók néha jók és az utolsó szám egész jóra sikeredett.
Hangulatfolyam. Viszont semmivel sincs kipockolva, megtámasztva, ami nálam ingerszegény környezetté válik. Pedig este sétálgatva, mélabús gondolatok aláfestéséhez egészen jól passzol.
Alkalmanként meg-megkérdem magamtól, minek is vesztegetem az időmet önszántamból ilyen moslékokra, amikor a saját CD-imre is alig marad időm...
Unalmas death metal. Nulla lelkesedés részemről.
Égészségére annak, akinek ez örömet okoz. Én nem élek az ilyesmivel.
Nehéz hallgatnivaló, sokáig kell emészteni. Az egyértelmű Opeth mellett a Between the Buried and Me is beugrott, mint párhuzam. Nem rossz, egyébként. Érintőlegesen megbarátkoztam velük, de nem sétálunk kézenfogva mindenhová.
Ez igencsak jó kis hallgatnivaló. A lassúbb részek sokkal jobbak a heavy metalosabb tempójú daloknál. Az utolsó szám pedig hab a tortán, mert ott mintha Nevermore-ízű dallamok is felbukkannának. Azt nem mondtam, hogy egy Warrel Dane a fickó, de szerintem megállja a helyét.
Teljesen rendben van a lemez, szerintem, sőt. Ez az a zene, ahol egyszerűen is lehet nagyszerűt alkotni. Ennek pedig nemcsak a hangulata van meg, hanem a témák is ütősek. Csak rá kell érezni.
Egy adott határt nem lép túl a lemez, de jónak tartom. Sokszor meghallgattam már, mindig kellemes élményt nyújtott. Lúdbőrös magasságokba nem jut el, de egyértelműen tetszik az anyag.
Nem vagyok én ellene az ilyesminek, de valamire még szükség lenne a boldogsághoz. Vagy az elsöprő erő, vagy fogós témák, valami még kell ide...
Ez a szirup nagyon nem nekem készült. Többnyire idegesít.
Hangulatos blekkerkedés ez, de kvázi mind a négy tételben csont ugyanazokat hallom. Nem kell itt hogy olyan túl nagy változatosság legyen, nem is arról szól a műfaj, de nagyjából semmi meglepetés nem ért egy pillanatra sem. Ha hallottad az első három percet, már tudod hogy a maradék bő fél órában mi történik.
Ezután az album után azt hiszem minden más zenére megváltásként fogok tekinteni...
Sárba tiporni nem szeretném az anyagot mert az első három lemezüket anno hallgattam épp eleget, de tény, hogy zeneileg, megszólalásban, koncepcióban, és úgy mindent tekintve borzasztóan avittasnak hat ma már a Christian Epidemic, bármifajta valós fejlődés nélkül a korai időszakukkal hasonlítva. Valahol beragadtak ők a 90-es évek végének szimfóblack/death/extrém metál kelepcéjébe, és onnan nem szabadulnak...
Tragikusan szar csörömpölés ez is...azt hittem próbálunk minél jobb lemezeket ajánlgatni ide. :))))
A dalírói véna rendben van, meg amúgy tisztességes munka minden szempontból. A záró 21 perces eposz mondjuk nagyon nem hiányzott a végére, ott már rendesen mélyponton volt az érdeklődésem.
Ja, a lassú részek működőképesek, meg amúgy van némi fíling is olykor-olykor. Mats Levén, vagy Robert Lowe-féle énekkel nem lenne nagy gond...
A kör negyedik rettenete... Nem bírom ezt az óbégatós éneket, és ezt az egész okkult-horrorosdit sem tudom én komolyan venni. Persze leszarnám, csak az a baj hogy szinte az első pillanattól kezdve idegtépő a cucc. Kamuzene #2....
Szerencsére fejlődő pályát ír le a Kampfar, a 2011-es Mare óta egyre jobban tetszenek.
Nem nagyon adta meg magát az anyag, de az biztos hogy nem egy hétköznapi zene.
Lehet hogy hihetetlen, de majdnem annyira szenvedtem, mint a Lawless alatt... Hogy tudtam én az ilyet egyáltalán végighallgatni 15 éve??
Talán az lesz a legnagyobb dícséret, ha semmit sem írok.
Ez nem nevetséges, de szar. Vagy máshogy: a jó grindcore az nem ilyen, legalábbis nekem nem ilyen.
Én kb pont ezt vártam tőlük.
Nevetséges.
Az összkép vegyes. A hatást már beírtátok. Ami jó, az az, hogy jók a dalok. Ami Opethes, ott mindig az jut eszembe, ha ilyet akarok hallgatni, akkor van elég Opeth, miért ne hallgassam ehelyett, inkább azt. Ahol meg (hallhatóan) próbáltak távolabb kerülni, ott szintén vegyes a kép. A tiszta ének nekem nem jön be, ellenben alatta a zene (főleg a címadó eleje, de még a 4. track is) viszont nagyon rendben van. A címadó nálam 9, a többi olyan 7-8, lesz ez még jobb is, így most 8.
Nekem ez tetszetős lenne, de annyira tompa a hangzás, hogy csutkára tekert hangerőn is mintha nem akarna "kijönni" a hang a szóróból :) Ehhez a tempósabb doomhoz meg kell a harapósabb hangzás, így ez nekem értékelhetetlen.
Vannak ilyenek, amikor semmi nincs az albumon, ami miatt újrahallgatnám.
Ez az albumuk is addig jut nálam, mint az előző három, párszor meghallgatom, semmi se marad meg bennem, és max a borítóra fogok emlékezni, meg arra, hogy létezik a zenekar, amikor kijön a következő albumuk. Ha nagyon-nagyon objektíven akarok pontozni, meg nagyon jóindulatú vagyok - és mondjuk csak abból indulok ki, hogy nem zavaró amit hallok, jó témák is vannak, összerakottnak is érzem, tetszik a borító is - nos ekkor megér egy hetest nálam, de sokszor nem fogom hallgatni. (Így picit olyan, mint az előző, amit két évig nem hallgattam, most igen, viszonyításképp.)
Hát nálam is 100% hangulat. Beteg, gonosz, sötét, mély. Van egy kifejezés: "játszik az idegeimmel". Nekem ez írja le tökéletesen, amit hallok. Horror/Dark fantasy filmzene. Ha több lenne a zene is a hangulat mellett, akkor lenne ez tökéletes. De egyetlen másodpercében is ezerszer annyi a "black" mint a tucat csörömpölős-pandamacis bandákban. Király ajánlás, az max 10 pont.
Zeneileg ez egy tök jó anyag lenne, de minek kell végig ennyire agyonnyomni mindenféle kórussal, szimfoval, áriával, mittuménmivel? Izzafságszagúan viszik túlzásba azt, amivel szinesíteni kellene csak a zenéjüket.
Andy Marshall már a Saor-ban letette a névjegyét hogy baromi jó zenét tud csinálni, itt a folkos elemeket felváltották a melankólikus részek és baromira mükődik ez is. Sokszor előfordul majd még...
Rémgagyi
Engem zavar hogy a magyar ének időnként egyáltalán nem érthető és ez szerintem az élvezhetőség rovására is megy...
Beállok arallu után én is a sorba nekem is nagyon tetszik a lemez, szerintem kiválóan vegyíti a primitív blacket az atmoszférikus hatásokkal
Ígéretes bemutatkozás...
Nagyon nem az én világom...
Eléggé egysíkú zene...
Elmegy...
Nekem egy idő után monotonná válik...
Nagyszerű.
Nekem egy problémám van, hogy nem írtak dalokat, nincsenek jó témák, sőt rosszak se. Stílusát tekintve semmi extra, sok ilyen van, én is hallgatom őket, de azok jobban szólnak és jobbak.
A vokál nagyon izé. Meg hát nem is annyira jó. Nálam mondjuk nincs nosztalgia faktor, régen sem fogtak meg. Jaj anyám, most láttam itt, hogy németül is van. Az nagyon kemény. Az angol viszont jól sikerült.
Én aztán tényleg szeretem a trotty, ő bocs, true black metalt, de ez egy olyan műfaj, amit a hangulat visz el a hátán. Nos hát az itt elég mérsékelt. Nincs vele bajom, elcsordogál a háttérben.
Engem az Opeth is hidegen hagyott mindíg, ez sem izgat.
Ugyanazt leírhatnám, mint az Abysmal Grief esetében, a fura hangulatot leszámítva. Fasza.
Fura hangulatú zenét nyomat a zenekar már jóideje, nekem valamiért bejön, pedig a megfogalmazott kritikai észrevételek helytállóak. Hangulatos cucc.
Nem rossz, határozottan profi, mint mindegyik lemezük, de valami hiányzik.
Meggyőzött. Hogy mennyire hoszzú távra, az még kérdéses.
Érdekes, én pont fiatalabb koromban nem bírtam elviselni a hasonló zenéket. Ahogy öregszem, egyre több ilyet nyomok. A Rhapsody ráadásul profi és hangulatos is, tény, hogy végletekig giccses és a Shining Star tényleg nyálas. Fantasy háborúkhoz kiváló háttér.
Semmi kiemelkedő, mégis lekötött végig.
Emp jól mondja! Ettől függetlenül ez borzasztó volt, kínvallatásra sem tudnék jobb eszközt találni, mint fejhallgatóval teljes hangerővel hallgattatni valakivel. :)
Úgy látom én leszek a mérleg ellenpontja. Sokkal erősebb lemeznek érzem a Pusztítástannál (bár anno arra szintén 8-ast adtam kissé elfogultan). A vokáloknál én annyi változást érzek a korábbiakhoz képest, hogy több lett a hörgés, ami nálam inkább pozitívnak számít. Hangzás abszolút rendben van, bár nem egy "Eltörölt világ". A dalszövegek pedig zseniálisak, kedvenceim: Mártírok hazája, Éjteremtő. Ami pontlevonást érdemel az valóban a sok "újrahasznosított" elem, bár én nem is vártam tőlük akkora megújulást.
Nekem is jól esik néha az ilyesmi, de azért ezt lehet jobban is csinálni. Következő körbe hozok is egy "kellemes" raw blacket, ami tényleg ütős.
Azért ez tényleg nem egészen O_lyan :)
A doom-os részek bejöttek, ezt leszámítva tucatlemez.
Hangulatilag nagyjából rendben van, semmi több.
Kiváló!
Nyilvánvalóan ez egy erősen megosztó zene. Nálam viszont nem kérdés a maximális pont: ILYEN formában én még nem hallottam metal lemezt ez idáig, mindezt ennyire beteg atmoszférával és énektémákkal. Direkt nem részletezem, ezt úgy is meghallgatja, aki nyitott a kísérletezős cuccokra.
Biztos megvan a maga helye, de nem az én lejátszómban.
Altatónak megteszi, ha nem túl hangos. :-))
Igen nagy adag jóindulat szükségeltetik ahhoz, hogy ezt zenének lehessen nevezni. :-P
Az Eltörölt világ és a Könnyek könyve lemezt én szerettem, ez az új nem olyan jó, de ennél azért nem érzem rosszabbnak. A károgás tényleg gyatra.
A zenei forma ellen nekem sincs kifogásom, de ez mégsem jön át ennél jobban.
Ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy a doom énekeseket más szempontok szerint kell értékelni, mint az egyéb műfajokban működőket, és ebben a tekintetben szerintem itt nem hallunk rossz teljesítményt, egészében pedig ez egy nem kiemelkedő, de teljesen jó lemez.
Egy jobb énekkel tetszhetne is akár, így tényleg nagyon egyhangú.
Ez tetszik, egyenletesen jó színvonalon működik a Kampfar már régóta,
Érdekes, de több kapaszkodót én is el tudnék viselni. Mindenesetre a hangulatát érzem.
Régen még elvoltam az ilyesmivel is, de manapság az ilyen bombasztikus szimfonikus nyáladzás halálra tud idegesíteni. Nem mondom, hogy soha nem hallgatok heavy/power metalt, mert akkor hazudnék, de ez az ágazat nagyon nem működik nálam már.
Ez nálam tipikusan az a kategória, amit előveszek majd pár hónap múlva, amikor nincs semmihez sem kedvem. Aztán év végén meg a kedvencek között emlegetek... vagy nem. Első két blikkre tetszett, de úgy érzem itt most ennyi nem volt elég.
A 'Tone Deaf' a kedvencem, mert az a legrövidebb. Ettől függetlenül hallottam már jobb "zenét", amit ennél jobban utáltam. Soha nem hittem volna, hogy 1 kerek ponttal felhúzom majd valaha valaminek az átlagát.
Soha nem kedveltem, nem is túlzottan tudom/akarom kommentálni. (A következő körbe csak azért is bedobom az új Dream Theater albumot, amivel egész jól elvagyok, csak szopjon már más is :D )
Egy másik körben ez a 0.5 kategória lenne, de valahogy be kellett lőni a Rhapsody és a Lawless közé. Most fél ponttal felértékelem a rapszódiát.
Azért sem fogom azért se megemlíteni azt a bizonyos 'O' betűs zenekart... mondjuk mást meg nehéz. Pár heti hiánypótlásra jó.
Kategóriáján belül megállja a helyét, sőt azt is mondanám, hogy a mai albumok jó részét kenterbe veri. Kár hogy magával a műfajjal már nem vagyok jóban egy ideje. Néha én is úgy éreztem, hogy valamiféle Iron Maiden tribute bandát hallgatok.
Hihetetlen megváltás volt az előző három album után, szinte újjászülettem. Ettől függetlenül nem hallgatnám meg szívesen harmadszor. Gyönyörű átlagom lesz ennek a körnek a végén.
Egy ideje kifejezetten kerülöm a zenéjüket. Egyszerűen belefáradtam, bár az előző albumuk még így is mérföldekkel jobb(nak tűnik) volt.
Nehezen győzött meg arról, hogy jó ez. De jó ez!
A mai napig vannak egész jó dalaik, de a powerkedés olyan távol áll már tőlem, mint a beöntés iránti vágy. Az 'Of Fire' nélkül mintha jobb dolgok születtek volna a kezeik közül, de lehet csak az emlék, meg az akkori gyermeki lelkesedés szépíti a dolgot.
Kicsit egysíkú, de hangulata van. Helyesbítés: kurvára egysíkú, ami tönkreteszi a hangulatot is.
Megint csak Levenstein apukát hallom: "Hogyan?"
"Death metal reformáció" mondták egy 11 évvel ezelőtti Hammer interjúban magukra. Illetve egy barátjuk rájuk. Ez a kijelentés már akkor is röhejes volt, most meg főleg az lenne. Önbizalomból jeles, dalszerzésből elégséges. 100%-ban újrahasznosítás...
Orientálisan fasza.
Jól indult, aztán egy kicsit belefásultam.
Unalmas, és igazából ez vele az egyetlen baj. Amúgy ártalmatlan fajta. Nem zavart.
Kevésbé ütött, mint az előző. Az érdekességek a lemez második felén jönnek.
Tekereg-kavarog jobbra-balra, és totálisan nem lyukad ki sehova. Idegesítő álművészkedés.
Na bazz...pedig már reménykedtem, hogy csak a többiek vannak ilyen depresszív hangulatban....Ez tényleg ótvar mocsok. Egy kehes turmixgép ad ki ilyen hangokat, főleg ha egy nagy barna kartondoboz alatt daráljuk benne a csirkefarhátat. Egy megpakolt betonkeverőben több a zeneiség...
Már korábban meghallgattam kétszer. Most újra előszedve nem érzem, hogy jobb lenne, sőt...A szokásos magyar black/death hordák betegségét hordozza (sajnos már eléggé régóta). A szintis megérdemelné, hogy satuba fogják az ujjait, rohadtul giccses és undorító az elektronika használata. Az az érzésem, hogy a metálos elemek csak az önismétélés jegyében születhettek meg, mert azok biztosítják a "sikert". A vokál mindig is ötlettelen volt. Lassan a hazai black/death mezőny Pokolgépévé válnak. Az újrahallgatás közben most realizálódott bennem, hogy nem csak unalmas, de gagyi is a "hörgés-morgás". Egy kutya ugatására és morgására hasonlít, de mindig szigorú sorrendben váltva a hörgést és a torokfájós károgást. Szerencsére a kutyák szövegét nem értem, ellenben az ő szövegeik....őőő...
Előszőr kicsit ellenérzésem volt 70-es éveket idéző Hammond orgonával szemben, de az albumon előrehaladva szerves részéve válik a zenének. Hadd ne mondjam, hogy melyik O-val kezdődő és th-ra végződő nevű banda nyomdokaiban járnak. Érdekes, hogy ők mind az újkori és a régi hangulatát koppintják az O-nak. Érdekes fúzió, bár a death metálos részeken nem annyira elsöprő, mint a régi O. Ettől persze kiváló anyag.
Ez hogy a fenébe maradt ki a tavalyi hangpróbáról? Az előző albumokkal újra visszakerültek a látóterembe, sőt a tavaly előtti egyik nagy kedvencem volt. A Profan szinte egyenes folytatása a Djevelmaktnak. Rajongóknak tuti bejövős anyag.
Na, most aki azt hiszi, hogy ez egy fehér holló, az nagyon téved. A böfögős, röfögős grind bandák 90%-a ugyan ezt hozza, csak maximum jobb a hangzásuk. Biztos vagyok benne, hogy 5 perc lesz kiadót találniuk és nyáron már az Obscene Extreme jellegű fesztiválok fix pontja lesz a formáció.
uhhh, nagyon nem akartam belehallani az Opethet, de nem megy. Sokszor fájdalmasan egyértelműen kópia némi egyéni ízzel. Az énekes tiszta hangja iszonyat gyenge. Kellemes ez zeneileg, de az eredeti ezerszer jobb.
Nem éreztem rá. Eléggé öncélú és fárasztó. A jobb pillanatok meg erősen Septicflesh lopások.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2016. február 20.
arallu72 banya07 Belial BlackZone boymester Critical_Message emperorl2 farrrkas insomnium kopi Kriss mike666 Perszepeta ∑:
1. nascence
Kampfar
Profan
7 6 5 9 8 6.5 8 8 9 7 7 7 9 7.5
2. Perszepeta
Lychgate
An Antidote for the Glass Pill
2 8 10 9.5 10 5 4 6.5 7 8 7 8 10 7.4
3. banya07
Perihelion Ship
A Rare Thunderstorm in Spring
8 9 5 6 7 8 7 7 6.5 8 6 6 7 7
4. Kriss
Fuath
I
10 6 10 6 7 6 6 6 5 3 10 9.5 7 6.9
5. boymester
Stone Magnum
Holy Blessings to None
7 7 8 3 9 2 6.5 8 5.5 5 2 8 6 6.1
6. kopi
Christian Epidemic
Sírba szánt teremtés
10 6 6 6 4 6.5 5 5 5 8 7 5 8 6
7. emperorl2
Abysmal Grief
Strange Rites of Evil
8.5 3 5 5 5 5 8 8 1.5 5 5 8 5 5.5
8. arallu72
ChaosWolf
Templo De Palabras Muertas
10 3 1 6 1 6 7.5 3 2 1 10 6 6 4.7
9. mike666
Rhapsody of Fire
Into the Legend
4 2 0.5 0.5 5 3 3.5 4 1.5 6 2 9 4 3.4
10. Critical_Message
Lawless Haightred
Hanging Headless Angels
4 0.5 1 1 1.5 0.5 0.5 1 0.5 1.5 1 4 2 1.4
∑:
7.1 5.1 5.2 5.2 5.8 4.9 5.6 5.7 4.4 5.3 5.7 7.1 6.4 5.6
boymester 2016. február 20., szombat, 15:05
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Válasz Pistike66 üzenetére:

Úgy látom boymesternek még sincsenek technikai akadályai, nem kell büntit osztani. |-D (yes)


Szervizben van a frankó gépem, asszony laptopjáról nyomom, ami finoman szólva lassú... de a zenékkel még elbír. Mire rá nem vesz a forgács-függőség:) (gun)
--
Youtube csatorna
Pistike66 2016. február 20., szombat, 14:02
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Úgy látom boymesternek még sincsenek technikai akadályai, nem kell büntit osztani. |-D (yes)
Nagaarum 2016. február 20., szombat, 12:42
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Én meg azért nem, mert dolgoznom kell menni :-/
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
boymester 2016. február 18., csütörtök, 06:21
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Technikai okok miatt (egy hét net és géphiány) sajnos nem fogom tudni befejezni a kört. A szankciókat természetesen büszkén vállalom, de utána hozom tovább a tuti lemezeket:)
--
Youtube csatorna
ZolixiusRex 2016. február 17., szerda, 10:34
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz insomnium üzenetére:

Én ma mindenkinek elhiszek mindent - még azt is, hogy a Lólesz Hajtred jó. (hrhr)


(yes)
--
In Grind We Trust!
insomnium 2016. február 17., szerda, 10:11
insomnium
Csatlakozott:
2008. január 14.
Hozzászólások: 200
Válasz ZolixiusRex üzenetére:



Hallanád néha mi megy itthon. :-) - Amikor egyszerre megy zene, rádió, tv, a gyerekek... és még beszélgetünk is közben. - Csoda, hogy még nem örültünk bele. :-D - S mind e mellett tanulj, dolgozz. :-D - Ha nem lenne ez az "őrület" komolyan hiányozna. :-)


Én ma mindenkinek elhiszek mindent - még azt is, hogy a Lólesz Hajtred jó. (hrhr)
ZolixiusRex 2016. február 17., szerda, 05:20
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Valami hasonlóra kell gondolni. :-)


--
In Grind We Trust!
ZolixiusRex 2016. február 17., szerda, 04:45
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz insomnium üzenetére:

Komolyan irigyellek hogy ilyen moslék zenében is megtalálod a jót és a szépet... |-D
7-8 pont oké, csak lehagytad az elejéről a nullát meg a tizedesvesszőt.


Hallanád néha mi megy itthon. :-) - Amikor egyszerre megy zene, rádió, tv, a gyerekek... és még beszélgetünk is közben. - Csoda, hogy még nem örültünk bele. :-D - S mind e mellett tanulj, dolgozz. :-D - Ha nem lenne ez az "őrület" komolyan hiányozna. :-)
--
In Grind We Trust!
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.069 seconds to render