Anno kétszer is láttam őket élőben. Már akkor is zavart Alexi "szétszólózom a dalokat" Laiho hozzáállása. Pedig az akkori lemezeiket még hallgattam is... Ez most elég arctalan, híján minden egyéniségnek, és még a profizmus sem menti meg.
Az átlagnál jobban tetsző black anyag, de nem nekem szól.
Fura, itt-ott kicsit unalmas is. Néhol újkori Anathema hangulatokkal, a záró tétel a leginkább bejövős.
Elsőre nem jött be, másodikra már sokkal jobb, de hiányzik a korai mágia...
Black metal (nyilván nem az), ahogy én szeretem...
Egye fene! Legyen nyolc! De ezt most tényleg főleg szubjektív okokból. Egyrészt kellemes csalódás volt, főleg ilyen névvel. Inkább Promised Land-nek kellene hívnia a bandát... ;-) Másrészt talán ezt hallgattam legszívesebben az adott körben.
Az Earth Rocker jobb volt. Bár, még ez is beérhet...
(Funeral) doom/death, még számomra is emészthetően. Mondjuk nekem egyben kicsit hosszú.
Ez komolyan fárasztott. Néhány ötletet azért el tudtam csípni, de ez nálam nagyon kevés.
Nem újítják meg a stílust, azonban emlékezetes megoldásokat és pofás dalokat kapunk.
Én régóta hallgatok metal zenét, de mikor bejött ez a stílus '98 körül ez a melodeath ahogy mostanában nevezik In Flames-estől (plusz Hammerfall, Stormwitch másolat, ezt persze nem ide sorolom hanem a heavy-be félreérés elkerülése végett) akkor se lelkesedtem. Szerintem ez a stílus a régi "nagyok" örökségéből nem keveset lenyúlt. Félreértés ne essék meglévő témákból is lehet ütős lemezt készíteni. Szóval az a bajom,hogy maga a stílus se tetszett, ez meg még gyengén is van tálalva. Itt minden steril polír meg az énekhang is. Semmilyen érzelmet nem váltanak ki. Zenénél mi ha nem ez a legfontosabb szempont.
Mike666 véleményével tökéletesen egyetértek, csak annyit módosítanék rajta, hogy ez a vonal egy cseppet sem érdekelt. Ez a lemez meg még idegesített is.
A semmitmondó zene mintapéldánya, még az éneket is kispórolták. Lehet azzal valamivel jobb lenne.
Nekem sok-sok év alatt az I Will Remember meg a Promised Land címadója tetszett. Én nem bírom ezt a hererepesztő énekhangot speed, heavy, rock vonalon. Kivétel az Agent Steel - Unstoppable Force lemeze. A Crimson Glory-nak is voltak jó témái, de az ének elbaxott mindent. Vagy az annak idején rámtukmált Lethal - Programmed lemeze se lett volna rossz ha nem Tate-t akarta volna idézni. Nem illik ide, de akkor inkább Metal Church.
Farrrkas első mondatát nem tudtam volna szebben megfogalmazni. Nem volt zavaró, de többet nem fog előkerülni magányomban.De bármikor szívesen hallgatom de csak akkor ha nincs jobb. Jobb meg mindig van. Lehet, hogy ez átbaxás? Nehogy már ilyen olyan énekesnő most meg black metalos legyen? Szarom le hiteltelen.
A verseny győztese nem ez. Ekkora semmitmondó rádiórockot. Ez úgy xar ahogy van. Eleve nem vagyok a stílus rajongója. A hiteles véleményt persze nem nálam kell keresni mert én egy parlagi black, thrash, death, rajongó vagyok.
Nem vagyok Clutch szakértő, de ez a hangzás nagyon tetszik. Persze ettől nem lesz jó egy lemez. Az énekes hangja nagyon passzol a zenéhez. Szerencsére nem egy herélt hang. Néha egész heavy metalos pozitív értelembe, mert én azt is szeretem a (számomra jót). Szerintem jobb mint az előző. A Doom Saloon minden idők legjobb ilyen stílusú száma. Annyi szar lemezbe hallgatok bele nap mint nap, hogy a jót meg kell becsülni. Szerintem ez kiemelkedő lemez amit bármikor szívesen hallgatok. Én egy rossz számot se hallok, csak kellemesen farok lengetőt.
Ez kellemes meglepetés volt, mivel simán elsiklottam mellette. Nekem a hörgés is tetszik. Többszöri hallgatás után legyen max. A hörgés nekem pont tetszik.
Olyan jó számot mint a Goat And The Moon nem hallok sőt egy jót se, de legalább megfelelő hangzással, jó énekhanggal mégis faxa hallgatnivaló.
Az első lemezük is etalon volt nekem. Olyan beteg dallamok vannak itt, amik az előző lemezen is voltak. Nem tudom hasonlítani senkihez és ez jó.
Kezdem azzal, hogy őszintén bevallom, hogy majdnem teljesen kimaradt eddig a Bodom, persze hallottam már számaikat, de most egy se ugrik be. A totálisan tiszta lapról nálam ez egy korrekt lemez, egyértelműen vérprofi, és ha nem is különösebben érdekes, de nincs is vele semmi olyan, hogy ennél kevesebb pontot kéne rá adnom.
Mindemellett, hogy szerintem nem tucat, azért nem is túl izgalmas.
Baromi jó háttérzene.
Élvezeti értéke nem sok van az albumnak. Az ilyen zene fogós dallamok nélkül halott, márpedig az itt nincs.
Teljesen egyértelmű az Ulver utánérzés, mintha a Bergtatt albumot hallgatnám csodálatos női énekkel. Tényleg, kiemelkedő album, az egy pontot azért vonom le mert nem egységes a dalok színvonala.
Nálam ez működik, amennyire az ilyen működhet.
Nincs semmi viszonyítási alapom ehhez a zenéhez, így nehéz pontozni is, de ettől függetlenül élveztem hallgatni nagyrészt.
Korrekt lemez, de ez se az a nagyon érdekes zene azért.
Nem egy kreatív zene:)
El tudom képzelni, hogy valakinek a hangzás nem jön be, pedig gyönyörű dallamok bújnak itt meg, nem is kevés.
Nem tetszik, soha nem is tetszett. De azt gondolom van helye az ilyen zenéknek is. Annak idején amikor kezdtem morcosabb metált is hallgatni hasonló kommerszebb dolgokkal kezdtem. Lehet, hogy a Bodom mai közönségéből kerülnek majd ki néhány év múlva a Forgács tagjai.
Ebből 12 egy tucat de ma reggel egész jól esett. Korrekt munka és lengyel. Amúgy Lengyelországban tényleg erős metál élet van sok jó zenekarral, ezért kicsi a kockázata, hogy sz@r zenébe futunk bele még akár ismeretlen zenekarok esetén is úgyhogy éljen a lengyel (black, death, prog, stb.)metál!
régen hallottam ilyen kellemes organikus hangú dobokat ilyen mesteri megszólaltatásban (nem elfeledve a zenésztársak magas színvonalú segítségét). Nekem a Russian circles- i magasságokban jár. Az , hogy a témákat lassan bontják ki az műfaji sajátság. Egy pillanatig nem tűnt unalmasnak, és az ének elhagyása kifejezetten jót tett a produkciónak, még akkor is ha az utolsó szám minimális énekes kiegészítés elegáns lezárása a lemeznek. Érdemes időt adni neki
A mélyeket lefelejtették?!. Végig azon gondolkodtam, hogy az énekes vajon mikor rakja tele a pelenkát a nagy erőlködésben. Inkább hallgatok kereskedelmi rádiót ehelyett.
Amilyen kedves hangja van a fene se gondolná, hogy ilyen morcos tud lenni. Azért nekem a kedves dalok jobban bejöttek.
Néha olyan érzésem volt, hogy a zenekar is belealudt , majd hirtelen felriadva azt se tudták hol tartanak. Erőlködés az egész de legalább jól szól.
Egész jól elunatkoztam rajta aztán jött az Our Lady of Electric Light -számomra a lemez csúcspontja- amit hirtelen vagy háromszor meg kellett hallgatnom. Innen aztán beindult a lemez rendesen, lesz íve a daloknak, és megmutatják mekkora zenészek. A Noble Savages szerintem is óriási buli.
A hangulat rendben van de a hörgést szerintem is túltolta. Helyenként van egy nagyon kellemetlen mellékzöngéje.
Tegnap este (is) meghallgattam, de már semmire sem emlékszem. Nem hagyott nyomot.
Már rég vártam valami jó atmoszférikus death-re de sajnos csalódnom kellett. A majdnem örökösen vijjogó gitár és az idétlen szinti teljesen hazavágta nálam az egészet. (Bezzeg az Under Ruins ha nem újrakiadás lenne, már menne is a következő körbe.)
Egyedül a Follow The Reapert tudtam díjazni a bandától, mert olyan jól lopott az akkori In Flamestől, hogy képes voltam végighallgatni. Az összelopkodás azóta is megy, csak én nem vagyok rá kíváncsi. A borítón végzett munkát, újítást ráhúzhatjuk a lemezre is.
Hihetetlen, hogy volt (és talán van is), aki ezt szerette (szereti). Egylemezes banda erősen túlértékelve...
Az első 10 percben azt hittem, lesz egy új kedvencem, de aztán baromira meguntam, pedig nem hosszú anyag.
Van pár téma, ami a Queensryche fölé emeli, így már erősen átlagos, öreges proggerkedésig emelkedett.
Van egy daluk, az Electric Worry, az emlékezetes. Az Earth Rocker album vele hallgatható... a többi töménytelen egyhangú unalom.
Egy nagyon kellemetlen meglepetés az ismeretlenségből. Párszor lepörgött már és még fog is.
A gitárok miatt súlytalan mint a diétás kekszen érlelt lepkefing, de egynek elmegy.
Rémesen gagyi. Olcsó, műanyag... Az első két lemezük idején valamennyire tetszett amit csináltak, de hogy azóta mit művelnek lemezről lemezre, rejtély.
Nekem sem szívügyem a modern francia blekk, de ez nagyon rendben volt!
Bevallom a nagy igazságot: A klasszikus korszak lemezei sem érintettek meg engem. Innentől kezdve lehet sejteni hogy mennyi esélye van az új érás lemezeiknek...
Több, mint vállalható. Elsőre a Metal Archives-os értékelésekbe kukkantottam bele, és nagyon meglepődtem...
Ha azt kérdeznétek, hogy nekem mennyire tetszik, akkor azt mondanám hogy semennyire, mert nem hallgatok ilyesmit, de mivel a zene minősége, összerakottsága megkérdőjelezhetetlen, így kap egy amolyan "tartózkodom" 7-est.
Hát nem hengerelt le.
Nem gyalázatos azért, de elég vérszegény zene ötletek és inspirációk híján.
A mai trendek rádiós slágereinek felszínes hozzáállását érezni metal köntösbe bújtatva. Dalíráskor az egyetlen szempont az lehetett, hogy a tömeget megtáncoltassák, megénekeltessék: "Are you ready? Are you READY?" és jön a refrén. Művészet? Mélység? Ugyan, kérem! Én és a Bodom Makó és Jeruzsálem esete.
Az ötletek szerintem nagyon jók. Egyáltalán nem szokványos, kimondottan lekötötte a figyelmemet. A gondom nekem az volt, hogy nem sok alja van a zenének, engem a mélység hiánya zavart. Fejhallgatóval valamelyest javult a helyzet. Egy jó 8-as lemez, viszont fél pontot levontam a hangzás miatt.
Csendes utcákon való barangolásra alkalmas muzsika, amikor az ember elvan a gondolataival és érzéseivel. Meglepett az ének a végén, nem számítottam rá. Nem rossz ez, de hiányozni nem fog.
A két évvel ezelőtti album nekem az év 20 legjobb lemeze között foglalt helyet. Már hallom is magamban egyesek szavait: "Ezzel én nem dicsekednék." Tréfát félre téve, ez a mostani szerényebbre, kevésbé sötétre és kevésbé metalosra sikerült, amiért kicsit húzom a számat. Vannak nagyon jó dalok, témák, refrének itt is, élvezem is hallgatni, de messze nem annyira, mint az előző, self-titled lemezt.
Mély érzések zenére fordítása helyett egy mérnökien kivitelezett sikerterv gondolata vezérelhette a projektet. Úgy értem, a mély érzések(nek szánt dallamok) részei a brilliáns tervnek, csakúgy, mint a többi összetevő. Kellettek a segítő kezek, a nagy nevek, a hype (amiből én is kivettem a részem), hogy működhessen. Lehet, hogy nincs igazam, ez csak egy megérzés... de ha ez minden, amit kivált belőlem, akkor megmarad köztünk a távolság.
Elképesztő, mennyire nem tetszett ez a lemez (sem). Erőtlen, jellegtelen, unalmas prüntyögés a nagy része. Tate-nek nem lenne szabad több albumot készíteni. Ennyi volt. Bármennyire is erőlködik, bármekkora is benne a frusztráltság és a gyerekes dac (elég csak a banda nevét figyelembe venni), ez nem működik. És ebben az 5 pontban csak a zene van. Ha hozzátenném a Tate személye által bennem kiváltott érzéseket, ennyit sem kapna.
Elég sokat vagyok úton, szinte heti rendszerességgel órákat töltök vonaton, és ahogy látom az ablakból az országutakat, az embereket, magát a robogó járművet, így az eső utáni napsütésben én is feloldódom, derűs hangulat fog el, és élvezni tudom a Clutch zenéjét. Nem kenyerem a műfaj, de évente kétszer-háromszor símogatóan jól esik az ilyesmi. Úton lenni, elszabadulni, érezni a ritmust, lazítani. Nem jellemző rám, de ennek a lazaságnak is megvan a bája. Szerepelt már HP-n több hasonló stílúsú zenekar, de rendre elbuktak nálam. A Clutch valamit nagyon jól csinál. Érződik, hogy zsigerből jön, és itt a minőség is szembeötlő. Amikor ilyesmire van szükségem, ezt a zenekart fogom választani.
Nagyszerű zene található ebben az 5 dalban. A dallamok mélyen érintik a megfelelő utakat megnyitó szívet. Amikor nem voltam a kívánt hangulatban, nem működött. Egy következő alkalommal viszont teljesen belém nyilallt, meg is lepődtem, mennyire. Fél pont levonás a fura hörgés miatt. Több dallamos éneket!
Engem a dob kimondottan idegesített, de lehet, hogy ennek éppen ez a varázsereje. Én semmi olyat nem találtam rajta, ami az ingerküszöbömet pozitív irányban átlépné. Míg az előző körben a Speedwhore jó értelemben volt primitív, ez sajnos a mérleg másik oldala. Igaz, ezen a mellékösvényen nem vagyok valami járatos.
Időnként eldédelgetett, nagyrészt viszont untatott. Ahogy jött, úgy megy.
Nem lenne semmi bajom velük, elhallgatnám én, de ezek a számok marhára unalmasak lettek. Talán még az első dal, meg a Horns, a többi igencsak felejtős. (A Japán verzión lévő feldolgozások pedig kifejezetten szörnyűek. Leszámítva az Amorphist (amit szerintem senkinek sem lenne érdemes piszkálni) a másik három, egyébként jó dal, adná magát jó feldolgozásokhoz, COB-éknak ez nagyon-de-nagyon nem sikerült.)
Ezen a szürkés-esős őszön az album egy csomó gondolatot indított el bennem a szubjektív-objektív album értékelésekről. Objektíven: stílusában szerintem egy nagyon is korrekt BM album, jó témákkal, összerakott dalokkal. Szubjektíven: nem vagyok a stílus szakavatott ismerője, nem fogok tudni különbséget tenni a hasonló zenekarok, hasonló albumok között. Viszont ennek ellenére tetszik az album. A dob hangzás nálam sem bejövős, viszont a csóka ha a zajmasszából direkt a témáit figyelem, kiderül, hogy nagyon ott van. Stílus hívei szerintem 8-10 közé tehetik, nálam azért tényező, hogy várhatóan még hányszor fogom meghallgatni (nem sokszor ez tuti) így emiatt meg a dobhangzás miatt csak hetes....
Az a baj, hogy hiába van egy-egy nagyon jó téma, ötlet szinte mindegyik dalban, de azt olyan lassan, nyögvenyelősen "nyitják ki", hogy nem tudják a dalok fenntartani a figyelmet.
Többnyire jó dalokkal teli, nagyszerűen sikerült album. ami méltó a banda nevéhez. Akinek az énekes hangja nem jön be, akinek egyetlen előző albumuk sem tetszett (bármelyik, nem feltétlen fontos a korai albumokhoz mérni, nekem például a sokat gyalult Hear... vagy épp a Q2K albumaik benövősek) az persze most se fogja megkedvelni őket. Én fáradtságnak semmi jelét nem hallom, élő, lüktető, dinamikus, jól feljátszott dalok, remek album.
Ritka gyenge, ötlettelen album, és elvileg elég lenne ennyit írnom. (Ritka az, hogy megkérdőjelezem bárki más véleményét, de itt kivételt kell tennem, mert nem értem a magas pontokat. Elég pl a második dalt meghallgatni: zeneileg nulla, gyakorlatilag egy mindenfajta képzettség ÉS tehetség nélküli dalszerzői képességekkel megáldott akárki képes ilyen témákat összehozni. És ez saját tapasztalat, nem játszom hangszeren (pár akkord és dob alapok kivételével), sosem írtam dalt, de ezeknél a témáknál tízszer izgalmasabbakat összehozok másfél perc alatt. Az meg ma már édeskevés egy albumhoz, hogy az ének hol tiszta, hol meg extrém.)
A bandanév egy vicc... Az albumon vannak nagyon jó részek, remek dalok, de emellett jó sokszor sajnos a mondanivalónak alárendeli a zenét, és ott már kevésbé érdekes. A végefelé eléggé elkalandozik a figyelmem. Többször hallgatós, belemélyülős (amire most még nem volt alkalmam), de egyenlőre még nem tudom többre értékelni.
Van úgy, hogy egy zene adott helyzetben működik igazán pl. autóban hallgatós, munka mellett hallgatós, élőben bejövős-ütős, edzés közben, lefekvés előtt, után, stb-stb. Clutch-nál az a helyzet, hogy szinte bármikor, bármire jó (mondjuk nem szomszédbosszantós zene, mertha annak szánnám, inkább átjönne hallgatni). De azért annyira nem, hogy kapásból értékelni tudjam, hogy az aktuális épp jobb-e vagy kevésbé az előzőeknél, annyira nem emlékezetesek nálam.
Hangulatos, szívesen hallgatós, jó témák, korrekt album.
A zene gyógyszer. A gyógyszereknél szoktak DCM-ről és DTM-ről beszélni (legkisebb gyógyító adag és legnagyobb elviselt adag). Ha ezt percben mérnénk, akkor ez ebben a stílusban nálam: 10 perc ill 30 perc lenne. Vagyis: Archgoatból elég az Ep vagy a split...
Párszor meghallgattam, felületesen, semmit nem találtam benne, untatott, gondoltam fülessel adok még neki esélyt, és úgy is meghallgattam többször. Hiba volt, ritka ötlettelen, hangulat nulla.
15 évesen még én is lelkesen csápoltam a Follow The Reaper-re, de az azóta eltelt újabb 15 év gyökeresen megváltoztatta a metal zenéhez való hozzá állásomat
Kövezzetek meg de nekem nagyon tetszik a lemez....a fél pontot a dob hangzása miatt vonom le
Egy kis énekkel élvezhetőbbé válna...
Nem az én világom
Maximum 1-2 szám sikerült black metalosabbra ami persze nem baj, mert leginkább a merengős lightos részek viszik a hátukon a lemezt.
Nem az én világom II.
Nem az én stílusom, de nem rossz
Funerális unalom...na jó mégsem de mennyire nem ma pont olyan hangulatba voltam hogy kegyetlenül elkapott a hangulata..,
Úgy gondolom hogy ehhez a zenéhez tökéletesen passzol ez a hangzás, de nem kerül be a lemez a kedvenvcek közé
Remek lemez mindkettő amit kiadtak a kezeik közül....
Soha nem voltam egy Bodom rajongó, de a régi lemezeiket meghallgattam annak idején, és azok bőven élvezhetők voltak, de ezt nem igazán tudom hova tenni. Rettenetesen gagyi.
Nem ügyetlenek, de a második szám után már azon morfondíroztam, hogy más foglalatosság után kellene néznem, mivel már meg is untam. Tökéletesen alkalmatlan a figyelem fenntartására, ez nekem nem tud teljes értékű szórakoztatást nyújtani. Kíváncsiságból belehallgattam az előző lemezbe, az ének elhagyása nem tűnik jó döntésnek.
Egyre ritkábban jutok hozzá mostanában olyan klasszikus értelemben vett metal lemezhez, ami tetszik is, úgyhogy ha ilyesmibe botlok, azt megbecsülöm. Nem kiemelkedő, de mindenképp jó hallgatnivaló, elő fog még kerülni.
Elsőre egyértelműen az volt az érzésem, hogy az acsarkodós részeket nem kellene erőltetni, de még néhány hallgatás után kiegyensúlyozódtak a dolgok. Kifejezetten élvezem hallgatni.
Egyelőre nagy kontrasztot érzek a lemez első és második fele között, míg az első rész, a Life or Death-tel bezárólag bejövős, kellemes hallgatnivaló, addig a második felét jórész pötyögésnek érzem, ahogy ezt már mondták mások is előttem. Lehet, hogy csak idő kérdése, még elő fogom szedni azért.
Elég vaddisznó zene, ennek ellenére ha jó kedvemben kap el, akkor jól elszórakoztat a primitívsége, teljesen komolyan venni azonban nem tudom.
Ártalmatlanul elcsordogál...
kisbetűs bodom. profi és unalmas fesztiválmetál.
Viszonylag kezd elegem lenni a "modern" black metalból, legyen az lengyel, francia, tökmindegy. Egyen steril hangzás, geometriai formák a borítón, többnyire gyors darálás, izgalommentes témákkal körítve. Az egydimenziós vokál itt még dob is a dolgon.
Háttérben elmegy, de tényleg unalmas. A borítója 10 pontos.
Lásd Operation:Mindcrime első mondata.
Valamiért nagyon megosztó ez a cucc mindenhol, nem csak itt, mindenesetre nekem lett egy új kedvenc albumom. Kösz. Ha jól vettem észre, lehet, az a baj, hogy black metalnak lett marketingelve, pedig nagyon nem az. UPDATE: első lelkesedésemben adtam rá tízet, de legyen inkább kilenc. Nagyon jónak tartom, de azért nem tíz.
Ez most nekem nagyon langyi és semmilyen. A borító meg egyenesen kiborító.
Kellemes csalódás. Ritkán hallgatok ilyesmit, de ez megmarad. Dögös és profi.
Néha kissé tényleg túltolta a fickó a morgolódást. De jó cucc
Próbatermi?! Manapság !:)? Ez úgy szól, mint az állat! Stílusán belül gyakorlatilag tökéletes! Ez nagybetűs AARCHGOAAT!
Én érezni vélem, amiről Arallu beszélt, miszerint egyedi. Nekem is annak tűnik a furcsán széteső hangzás miatt. De viszont rém unalmas a cucc szerintem.
Ugyanaz a véleményem, mint eddig. A lemezen szereplő témák 20%-a jó, ezekből egy tök jó anyag születhetne. A maradék 80 meg tönkreteszi. A "na most jól megmutatjuk" hozzáállás meg üvölt, és ez inkább nevetségessé teszi, mint keménnyé. Puncimetal fesztiválarcoknak.
Az Istennek nem lehet azt a dobot a saját hangján megszólaltatni. Élettelen, dinamikátlan. Pedig a merrimackos Blastum üt itt, ami garanciaértékű. Amúgy nagyon tetszett. Aki viszont nem hallja a trükkösen tervezett hangzatokat, érthetően nem fogja élvezni. Igaz, itt a zenekar is ludas, mert a túl halk basszusgitár nem is segít a megértésben. A gitár az egyedüli, ami nagyon jól szól. Ezen kívül nem értem, mi bajotok ezzel :-D
A post rock ereje a hangzatokban lenne, abban pedig ez a csapat fapados és kiszámítható. Szinte teljesen mellőzik a szólamozást... Ráadásul ezek a dalok meg egész egyszerűen unalmasak és túl vannak nyújtva. Izé... Ezek voltaképpen nem is dalok. Olyan, mintha a basszer bemondta volna az alapot, és mindenki arra imprózna...
Eljár felettük az idő...
Érdekes... Hallgatni kéne sokat.
Egyenlővé teszem az anyabandával...
Bitang mocsok stoner blues and roll. Az előző lemezüket is nagyon bírtam. A Noble Savage valósággal kilőtt az űrbe.
Időnként kimondottan ötletes. A mély hörgés viszont csak zavaró tényező számomra...
Megint csak az jön be, hogy annyira primitív, hogy pont ezért működik. Az egyszerűség és a nyersesség kiváló harmóniába hozza az egészet, és rohadt jó a hangzása. Black metal őserő... Viszont... Metal Archivesről "lyrical themes: Satanism, Anti-Christianity". Ez hogy jön össze??? :-D
Milyen beteg dallamok? :-D :-D Ez egy sablongyűjtemény. Nem tudod hasonlítani semmihez? Pedig ezer ilyen van.
Az első 2 lemez még nálam is jól működött, aztán visszazuhantak a többi ezerszámra működő kommersz, arctalan, abszolút felszínes tucatbanda közé, akiket az égvilágon senki nem tud megkülönböztetni egymástól, és azóta sem törtek ki onnan. De nagy valószínűséggel nem is akarnak...
Ha nem tudnám, akkor is hamar rájönnék, hogy franciák... Én nagyon szeretem ezt a vonulatot. Kicsit erősebb hangzással még nagyobbat üthetne, de így is nagyon rendben van.
Számomra ennyi az élvezeti értéke. Rövid idő után elkezd untatni, de nagyon.
Egy kicsivel jobban tetszik, mint az Operation:Mindcrime, de ezt se fogom hallgatni a jövőben.
Érdekes, figyelemreméltó lemez, a női extrémkedésért nem vagyok oda (bár ő nem csinálja rosszul), viszont a zenei részt és a tiszta énekes részeket kifejezetten élvezetesnek találom.
Túl sok érdekesség nincs ezen számomra, mondhatni, rém unalmas.
Úgy sejtem, hogy ez itt bukásra van ítélve, de ettől még marha jó. :-) Egymás után gyártja a Clutch a jobbnál jobb stoner/blues-rock lemezeket, ez ha lehet, még az előzőnél is jobban sikerült.
Szerintem is jó a hörgés, pont megfelel ide, de a női rész is hozzáad a hatáshoz. Jó zene ez.
Megvan a maga primitív ősereje, húzása. Nem valami kíművelt muzsika, de hatásos
Nem egy jelentős alkotás, nem hiszem, hogy valaha még előkerül. De amíg szólt, elvoltam vele.
Az már természetes (Miért is?), hogy a Something Wild-Hatebreeder korszak már sohasem fog visszatérni. - Mindezek ellenére néhány nóta erejéig mégis csak sikerült megidézni: Morrigan, Horns, Hold Your Tongue, Suicide Bomber, Widdershins nóták követik a régi klasszikus albumaik hagyatékát. - Joggal merül fel a kérdés: S a többi? Hagyjuk... Az Amorphis "Black Winter Day" feldolgozása egyszerűen kritikán aluli Alexi papagájrikácsolásával...
Néhol olyan Limbonic Art hangulata volt, de közel sem éri el azt az ingerküszöböt. - Szerintem ezt a stílust mostanában a lengyel zenekarok jobban tolják. Nincs itt most véletlenül eg lepottyanó? - Amúgy a gitártémák amik a De Praestigiis Angelorum-on előkerültek engem kifejezetten idegesítettek. - Pandamacis... szerintem.
No, valami ilyesmi, amikor a zenész maszturbál. - Ének nélkül nem kissé unalmas. - Ettől függetlenül nem menthetetlen. - Ahogy ezt már mások kifejtették, amolyan esőben sétálós, cipőbámulós zene akar lenni...
A most megmutatjuk, hogy ezzel a picsába le fogjuk énekelni Tate bácsit project abszolút vesztese az énekes srác... - A pontszám a hangszeres tudásnak jár.
Szegény kisasszony... Lehet jobban befogadtam volna az ő kis világát, ha egy-két téma zenei megvalósítását másképpen tálalta volna elő. Így egyszerűen csak idegesítő...
Család és rádióbarát zene, ahol természetesen kevesebb a distorsion s több az overdrive. - Öregek? Na és. Ez az a féle zene amihez le kell ülni, s hát a progresszív rock nem minden esetben szól a száguldozásról. :) - Szerintem itt minden tökéletes, s Geoff Tate hangja továbbra is kellemesen megbizsergeti az embert. - Prog rock rajongóknak pedig igen is kötelező, hiszen iszonyatosan jó témák vannak itt. - Ami egyébként egy cseppet sem érdekel, az pedig a Tate kontra Queensryche ügy.
Stílusában jó, magukhoz mérten csak közepes. De ettől még szórakoztató, s ez a lényeg. :)
Biztos jól csinálják a srácok, most már csak azt kéne tudni mit kell pontozni. - Temetőbarátoknak kötelező, a többiek meg messze kerüljék el a produkciót.
No végre, egy igazi underground gyöngyszem... Azt hiszem a pontszám mind stíluson belül a megvalósításig tanulságos s sokat mondó részemről. - Csak rajongóknak, s a stílus elkötelezett híveinek... - Komolyan mondom, ez még próbatermi felvételnek is minősíthetetlen manapság...
Doom death, vagy mi. - A stílus rajongóinak öröm, a többieknek kín... - De jó, hogy nem vagyunk egyformák.
Nekem elsőre is nagyon bejött az album az előző lemezükkel együtt,Todd La Torre énekesnek zseniális hangja van.Érdekes ,hogy csak itt olvastam negatív kritikákat a lemezről,mert mindenhol jó fogadtatást kapott.
Hozták a Earth Rocker album színvonalát.
Sajnálom hölgyike, pedig szép hangod van. Próbáltam megbarátkozni vele, de nekem ez csak egy szokásos avant-black kínlódás. Kár érte. Pedig érezni mögötte a törekvést, a jó szándékot. Szóval én is jólelkű leszek, és adok neki egy plusz pontot.
Mit is mondhatnék? Az Archgoat egy legenda. Nem is próbál művészi vagy összetett lenni, szándékosan ontja magából ezt a primitív, mocskos alpáriságot. Nagy szükségem volt most erre, főleg a Myrkur után.

Ez a regi oldal. Itt ne pontozzatok, el fog veszni!

mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. ... 502. Full screen Vertikális nézet
2015. október 17.
9000Sanyi arallu72 asator banya07 boymester Critical_Message farrrkas kopi Kriss Lew mike666 Nagaarum Pistike66 ∑:
1. boymester
Arrant Saudade
The Peace of Solitude
7 10 7 8 10 9 8.5 8 9 7.5 8 8 9 8.1
2. Pistike66
Clutch
Psychic Warfare
7 10 7 8 3 7 8 7 6 9 9 9 9 7.6
3. asator
Myrkur
M
7.5 4 9 7.5 6 8 6 2 8 8.5 9 7.5 8 6.8
4. Kriss
VI
De Praestigiis Angelorum
6.5 3 6 6 6 9 7.5 7 9.5 8 4 9.5 8.5 6.8
5. banya07
Tacoma Narrows Bridg...
Wires​/​Dream̴...
7 3 8.5 10 5 4 7 5 4 6 6 5 5 5.9
6. mike666
Archgoat
The Apocalyptic Triumphator
5 7 4 5 5 4 5 6 5 6.5 10 8 7 5.8
7. arallu72
Graveyard Of Souls
Infinitum Nihil
7.5 10 9 4 5 4 6 3 8.5 6 4 4 6 5.8
8. oldboy
Operation:Mindcrime
The Key
8 2 7 4 5 3 5 6.5 3 7 3 6 5 5.3
9. farrrkas
Queensrÿche
Condition Hüman
7 4 3 1 3 3 8 8 3 8 3 6 6 5
10. ZolixiusRex
Children Of Bodom
I Worship Chaos
6 3 6.5 5 4 2 3 5 3 4 3 3.5 4 4.2
∑:
6.9 5.6 6.7 5.9 5.2 5.3 6.4 5.8 5.9 7.1 5.9 6.7 6.8 6.1
Pistike66 2015. október 14., szerda, 19:46
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz arallu72 üzenetére:

Pistike66 a Clutch-al kapcsolatban tévedtél m/ Erre magad se gondoltál mi?

Tényleg nem, de ezúttal igazán kellemes a csalódásom. :-]
arallu72 2015. október 14., szerda, 18:54
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
Pistike66 a Clutch-al kapcsolatban tévedtél \m/ Erre magad se gondoltál mi?
Critical_Message 2015. október 13., kedd, 17:28
Critical_Message
Csatlakozott:
2008. augusztus 14.
Hozzászólások: 137
Válasz 9000Sanyi üzenetére:

Biztonsági játékos vagyok, na! ;-)
Azért megnyugtatlak, a hátralévők pontszáma alapján még változhat ezek pontja is.
De - és erről már sokan leírták a véleményüket - mindenki más metódus alapján pontoz. Én pl. nem kizárólag egymáshoz viszonyítom az adott kör lemezeit, hanem figyelembe veszem, hogy stílusában nekem mennyit ér.


Korrekt, semmi gond. :-]
9000Sanyi 2015. október 13., kedd, 12:02
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1764
Biztonsági játékos vagyok, na! ;-)
Azért megnyugtatlak, a hátralévők pontszáma alapján még változhat ezek pontja is.
De - és erről már sokan leírták a véleményüket - mindenki más metódus alapján pontoz. Én pl. nem kizárólag egymáshoz viszonyítom az adott kör lemezeit, hanem figyelembe veszem, hogy stílusában nekem mennyit ér.
--
9000Sanyi
Critical_Message 2015. október 12., hétfő, 22:00
Critical_Message
Csatlakozott:
2008. augusztus 14.
Hozzászólások: 137
9000Sanyi! Nagy rizikókat vállalsz a 7 pontokkal! (hrhr)
Szerintem mehet az Archgoat-ra, az Operation Mindcrime-ra és a COB-ra is a 7-es, megelőlegezem. |-D
kopi 2015. október 11., vasárnap, 09:06
kopi
Csatlakozott:
2003. december 30.
Hozzászólások: 52
kicsit ellustultam a szeptemberi albumgyalázásokat :-)
arallu72 2015. október 10., szombat, 19:39
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
kopi hol a faxba jártál eddig?
arallu72 2015. október 10., szombat, 19:37
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
Válasz Nagaarum üzenetére:


Mondom, hogy nem lengyel. Csak a kiadó. Amúgy a bandcampes lejátszó miatt először én is benéztem.

Valamit félre értelmeztél,mert azt írta nem lengyel. \m/ Egyébként nekem a Zmorán kívül az Adhuk tetszik a lengyel vonalról. Semmi újítás mert megfekszi a gyomrom. A Bewitched - At The Gates Of Hell-nél meg kell jobb hagyományos heavy lemez?
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.058 seconds to render