Replika - lemezbemutató
2007. április 28. szombat Kecskemét, La Fabrique (Rock Café)
A Kecskemétre szervezett Replika koncertekre - a település közelsége miatt - eleddig mindig ellátogattam. A zenekar munkásságát 2003/2004 óta követem, amely idő alatt tanúja lehettem annak, ahogy egy nívós szinten tanyázó magyar zenekar hogyan bontotta szárnyait egy európai szintű (koncert)társulattá. A zenekart azok támadják általában, akik nem tudják hová tenni magukban a Krsna-hitű énekes/gitáros Csató Péter szerepvállalását a metalzene világában. Igaz, ami igaz, nehéz ezt a párhuzamot kezelni, s talán addig nem is lehet érdemben, amíg valaki tanúja nem lesz egy Replika koncert mibenlétének. Úgy gondolom, a zene iránti mániákus szenvedélyük és elkötelezettségük láttán minden kérkedőnek hiteles, kielégítő választ adhatnak.
Április 28-án a régi La Fabrique helyén (újabb nevén a Rock Café-ban) egy ódon kapualj gyomrában zajlott le a szeánsz. Az első tapasztalatok a klubbal kapcsolatban elég pozítívan hatottak rám: igényes, jól kialakított és elég flott technikával felszerelt taverna a La Fabrique.
Kilenc óra magasságában - arcátlan hosszú hangolást követően - a modern metalban ténykedő Mad Dolls indította az első rohamokat a publikum ellen. A helyi zenekar elég nagy elánnal tolta a Nirvana/Bad Religion/Silverchair-től szórványosan eltulajdonított kósza riffeket. A ráhangoló sörözéshez megfelelt a produkció. Még az is kiderült, hogy teljes egészében letölthető a demojuk a hivatalos honlapról. Őket a fővárosi NorthSicks követte, biztos nagyot zúztak, habár ilyen-olyan okokból az ő koncertjük kimaradt az életemből. Kár, hogy letűntek azok a régi szép idők, amikor még a Chrysos Calva-ék kísérték a Replikát!
11-et ütött az óra, amikor a debreceni Replika tagjai feltűntek a színpad vonzáskörzetében. A kezdéssel még nagyjából fél órát csigázták a 150 fő körül mozgó nézősereget. Lemezbemutató koncerthez hűen, a nemrégiben megjelent Nem Hiszek lemez került főként a terítékre, a nyitódal az agresszív témákkal operáló Menekülök a világból volt. Eleinte meglehetősen bizonytalan hangzást sikerült stabilizálnia a két gitárosnak, Falat basszeros többször odalépett a fő hangszóróhoz, hogy egyáltalán hallja-e magát. Az új lemez perspektíváját követve elhangzott még a Dimebag-emlékszám, a Magányos harcosok is; vagy a személyes kedvencem, a szikár Körbe ért című dal. Csató nem mindennapi szólóinál talán még érdekesebbek a gyakran magvas személyes meggyőződést, durva véleményt kinyilvánító átkötő-szövegei. A négy X-et is megélt énekesről süt a magabiztosság, az élettapasztalat, ami azzal párosul, hogy kivételes képességű szólógitáros. A Replika zenéje közel nem volna ilyen fajsúlyú az ő egyénisége nélkül, mindamellett, hogy Falat és Gergő is kiváló zenészek. A két gitáros egyébként többször elvesztette a megszokott tempó fonalát, de ezt kenjük a technika ördögére. A koncert érdeméből ez semmit nem von le, hiszen kirobbanó hangulatban, tűrhető hangzással pusztított ezeste a Cívisváros elsőszámú thrash alakulata.
Számlista:
Nem lett volna ildomos kihagyni a régi klasszikusokat sem:
A Nem hiszek lemezismertetőjét itt olvashatod.