Mielőtt bármit is írnék a 2002-ben, a BAZ megyei Sályban alakult Kronos (azt nem értem, hogy a zenekar miért választotta a görög mitológiában az idő urának, az olümposzi istenek egyik atyjának a nevét? Ez legyen a legnagyobb gondom :D ) első, még tavaly megjelent albumáról (mi akkor nem kaptunk belőle), szeretnék elnézést kérni a bandától. Mégpedig a lemezismertetom idobeni csúszása miatt, de remélem megértik, hogy kicsiny szerkesztoségünk tagjai (már ha lehet ezt a szót használni egy website alkalmi munkásaira gyujtonévként :D ) mindössze a zene iránti elkötelezettsége miatt, nem pedig főállásban végzi ezt a munkát (már ha lehet ezt munkának nevezni :) ) A dolgot kicsit nehezíti, hogy jómagam Angliában élek és dolgozom, tehát foszerkesztőnknek tovább kellett postáznia a zenekar által elpostázott CD-t. (Ez egy szép mondat lett, nemde? ) Ami óriási meglepetést okozott!


Amit mindenképpen meg kell említeni, vagy inkább ki kell emelni, NAGY BETŰKKEL ÍRNI, hogy Hócza József énekes TUD ÉNEKELNI!!!! Nem mondom, hogy vetekszik Rudán Joe-val, persze teljesen más a kategória, de kezdő zenekaroknál inkább kényszer az énekesi poszt, nem pedig éke a zenekarnak. Ha kitartása megmarad és tovább képezi a hangját, akkor még akármi is lehet. Én tényleg el tudom képzelni az országos ismertséget, mert szégyen lenne veszni hagyni ezt a tehetséget. Természetesen nem akartam lebecsülni a zenekar többi tagjának a teljesítményét, mindannyian messze az átlagon felül teljesítenek, de a hazai énekes ellátottságot nézve ezt kellett kiemelnem elsőként. A dobos Zán Tamás mindössze 12 (!!!) esztendős, de mindent úgy játszik a lemezen, ahogy ehhez a zenéhez kell. A szólókért felelős Kiss Gábor ereiben nemesfém folyik, biztos vagyok benne, hogy megszállotja a gitárjának. A billentyűs Balázs Nándor játéka a magyar ős-rocker, Gidófalvy Attiláéra emlékeztet és ezt elismerésként mondom. Szita Dávid gitáros sem szégyenkezhet, hiszen riffjei nélkül mit sem érne ez a jó koncepció. A basszus poszton találjuk Szabó Tamás-t, aki nemcsak a biztos alapokat biztosítja, hanem Gábor-ral és Nándor-ral vállvetve a hangszerelésért is felelős.

Ja, mi is a műfaj? Hard rock. Színtiszta, sallangmentes, tömény, amolyan magyar módon értelmezett, a Lord, az Edda, a P. Mobil által kitaposott ösvényen haladó, igazi dallamokkal, kibaszott vastag hangzással, jó sok billentyűvel megtámogatott, mondanivalóval felvértezett szövegekkel ellátott, ezerszer eltemetett és ezerszer feltámadott, jó öreg HARD ROCK!
A szülovárosomban, Szolnokon található Denevér stúdióban rögzített anyagot nehezen fogom tudni megunni. Minden ott van rajta, benne, amiért imádom ezt a műfajt. Sodró lendületű, refrén-centrikus himnuszok (Menj csak, fiú!, A Kapu most nyitva áll, Mindent megtaláltam), elmélkedos-emlékezős balladák (Ne engedj el!, In memoriam), összetartásra buzdító dalok (A Turulmadár, Szép világ).

A lemez tartalmát nem tudom eléggé érzékeltetve fényezni tovább, ideje néhány szót ejteni a külalakról. A külalakról, ami ezúttal összhangban van tartalommal. A celofán-csomagolás eltávolítása után az igényesen összeállított, kihajtogatható booklet egyik oldalán az összes szöveget megtaláljuk, a másik oldala pedig egy kisebb méretű posztert formáz a zenekarról. A nyomtatott CD is szépen mutat a tokban, még szebben a lejátszóban. Mindezt önerőbol, néhány támogatóval a hátuk mögött csak hősiesnek tudom nevezni.

Végszónak annyit tudok ideírni, hogy ezt hallani kell mindenkinek, aki a magyar rock elkötelezett híve és nem bánja, ha egy fiatal banda a saját útját járva, ám az elődök tanításait követve, amolyan hagyományörzőként küzd ezen az igencsak piciny magyar piacon. Támogassátok/támogassuk Őket!

http://kronosmusic.hu/