Embracing This Deformity (2008)
Folytassuk a listát egy újabb Grindethic Records termékkel, az angol fura nevű Detrimentum-mal. Gondolom mondanom/írnom se kell, ez is death metal, hiszen romboló nevű kiadónk csak eme műfaj szerelmeseinek szerez örömöt. Sok újítást egyik termékük se hoz a világra, azonban mind minőségi csapat, remek hangzással és komplex tudással. A Terrordrome-mal ellentétben a Detrimentum (nem tudom tetszik-e figyelni, micsoda durva hangzású szavak, tipikus death metal bandanevek… haha) sokkal dallamosabb és emészthetőbb zenében utazik. A northamptoni srácok 96-ban gyúrták meg halál és vér érlelte délceg gólemjük, 99-ben kijött egy demójuk, majd A Monument To The Suffering EP-jük, amit aztán Grindethic Records 2002-ben újrakiadott, hiszen a 100 db-ra limitált szerzői kiadás elérhetetlen volt. Majd szerepeltek egy valag válogatáson, évente adtak magukról életjelet, ám egészen ez év februárjáig kellett várni a nagyérdeműnek, az első és teljes nagy lemezre. Az Embracing This Deformity mindent tartalmaz, melytől egy mai death metal lemez jó lehet…


A témák természetesen gyorsak, rendesen adagolják a brutalitást, ám a váltásoknál és a leállásokban erősen érzékelhető az a fajta dallamos lépegetés, ami a MorgothCursed és Odium korongjait méltón tette ismerté, de hasonlóakat hallhattunk a későbbi és progresszív felé orientálódott Death anyagokon is! Tehát a nagy mai jelenbe egy kis múlt is beleporladt, a keverék, pedig bár vértől és haragtól nedves, mégis a szólók egész építkező-fejlődő, és remek melodikus futamokat hoznak ki. A zenei tudás iszonyatosan ott van, és a dalok az elejétől a végig félelmetesen össze vannak rakva, kár hogy a brutalitás néhol ezt háttérbe szorítja. A tagoknak rengeteg ilyen-olyan projectjük van, egytől-egyig grind, death és black metal hordák, a legismertebb talán a Gorerotted, amelyben ugyanaz a Jon Rushforth püföli a bőröket, mint a Detrimentum-ban. Hatások mellett megemlíthető a Maceration, Oppressor, Voice of Hate, Fleshgore vagy éppen a Lordgore, ám annak ellenére, hogy a Detrimentum semmi, de semmi újat nem hozott létre, mégis egyedi ízű köpettel díszítik a death metal kifinomult scenéjét. Az agresszió alól csak a szólók felemelkedő és keserűségbe taszító dallami jelentenek megváltást, ám éppen ezek a fura megoldások szülik azt az egyediséget, melyről éppen az imént az értekeztem.


A Detrimentum igényesen vegyíti a grind és gorecore elemeket, megfűszerezve black és dallamos megoldásokkal, amiket itt-ott egész thrashes témák egészítenek ki, s mindez úgy gyúrják össze, hogy éppen a megfelelő részen érkeznek a meg- és felszabadító váltások. A CD remekül szól, a külsőségek megint csak átlagosak, s ahogy a Grindethic Records-tól megszokhattuk; a korong tartalmaz multimédiás szekciót is, szövegekkel, hátterekkel és a Scales to Measure the Misfortune of Man 2002-es koncertfelvételével, ami helyett szívesebben elnézegettem volna egy korrekt klipet. Na de ne legyünk telhetetlenek, hiszen a northamptoni srácok keményen bizonyítanak, s ha az Embracing This Deformity nem is az év death metal lemeze, attól még igencsak könnyen a felső körökbe csapódhatnak be, a nagy nevek mellé. Nekem ez itt és most egy erős 9-es.

http://www.multigen.plus.com/Detrimentum/

Detrimentum_Embracing_This_Deformity_2008
Kiadó:
Stílus:
Death metal/grindcore
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Scales to Measure the Misfortune of Man
2.Disillusion Ethos (Of Torment and My Bleeding Shadow)
3.Blood Simple
4.Dark Eye
5.The Flesh Elemental
6.Born To Bleed (Losing Myself To Silence)
7.Negativity Flux
8.Ills To Which The Flesh Is Heir
9.The Contusions Of Remorse
10.Twilight's Slow Attrition
Írta:
haragSICK
2008. május 23., péntek
Facebook:
Koncertek
június 11.,
Pannonia Fields
Slipknot
július 3.,
Papp László Budapest Sportaréna
30. Rockmaraton Fesztivál
július 7.,
Szalki-sziget
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.035 seconds to render