Zero Nexus (2008)
Nem tudom mennyire fogok újdonságot közölni a tisztelt publikummal, ha azt mondom, hogy ismét egy finn zenekart tisztelhetünk a Shade Empire személyében? Na ugye hogy semennyire, tudtam én..
De ezért ennyivel nem intézhetjük el a dolgot, annak ellenére hogy ez a fajta death/black metal vegyítés már az újdonság erejével aligha fog ránk hatni 2008-ban, mindenképpen egy sokrétű hallgatnivalóval van dolgunk, nagyjából a jómunkásemberkedős fajtából. A lemez hangzásáért az egykori Amorphis-os, perpillanat Ajattara-s Pasi Koskinen felelt, hát mit ne mondjak, rossz munkát éppen nem végzett. Ez a fajta átfedés egyébként megvan a két zenekar között, hiszem a SE énekese, Juha Harju egyben az Ajattara basszusgitárosa is, szóval nem kellett túl messzire menni a felvételeket illetően..






A csapat viszonylag komolyabb múltra tekint vissza, hiszen 1999-ben alakultak, majd egy nem túl hosszúra nyúló, pár éves demózgatós intermezzo után 2004-ben előrukkoltak a Sinthetic c. debütáló lemezzükkel, mely véleményem és úgy általában a kritikusok népes tábora szerint szerint is egy durván jó dallamorientált black/death lemez volt azonnal a hallójáratokba kúszó szerzeményekkel, melyben vezető szerepet kapott a többnél is több billentyűtéma nagyjából olyan megközelítésben mint ahogyan a Still It Cries teszi, tulajdonképpen ezért is hoztam fel őket példaként, mert mint támpont mindenképpen releváns a dolog, legalábbis ennél az albumnál...de említhetném még az Apostasy-t is a dallamkompozíciók vagy a vokáltémák tekintetében, persze jóval alacsonyabb színvonalon és blackes megközelítésben. Ezután ugrunk két évet az időben, mely az Intoxicate O.S megjelenését jelenti, ezen a lemezen már a továbbfejlődés és a műfaj körüljárása ami leginkább jellemző itt-ott megjelenő indusztriális hangulatfokozással, nameg azzal a fajta erőszakos és faszcibálós nekidurálással, mely leginkább a Zero Nexus-on kezd kiteljesedni a rendkívül agresszív vokál illetve törtető gitártémákkal, amik általában vagdalkozónak és koncepciókat nélkülözőnek tűnhetnek, nem beszélve még az életet bonyolító sokasodó gyári effektekről, ám menet közben mindig rájövünk hogy itt bizony a hátunk mögött, észrevétlenül állt össze a kép...ami azért soha nem előjelek nélkül jön, hiszen sokszor szépen csendben meghúzódva és fokozatosan kibontakozva azért jelen vannak a dallamos felvezetesék, melyek mindig a felszínre törnek vagy egy életerős refrén formájában, vagy egy vérbő riffzúdulmány képében. Szóval hasonló a helyzet, mint mikor betérsz egy kis lepukkant vidéki kocsmába, ahol nem tudod mire figyelj először, a csúnya kocsmárosnőre, vagy a levegőben terjengő cefre és húgyszagra, mely az egyik közeli hajléktalanból árad... de aztán valahogy mégis úgy gondolod hogy van valami megkapó a hely szellemében, ígyhát mégis maradsz. Ez a helyzet a Zero Nexus-sal is, hirtelen egyszerre minden különböző irányból köti le a figyelmed, ám tudod róla hogy esetleg csak egy utóérzés más olyan zenekarok farvizén evezve, mint például a Norther ,vagy néhol a Disarmonia Mundi...


Ennyi felesleges szócséplés után egy kicsit essék szó magukról a számokról is, a 9 in 1 rögtön az a szám melyet a finn srácok meg is klipesítettek, itt még a gyanútlan hallgató azt is hihetné, hogy valamifajta thrash fejetlenség ami rá vár, aztán egy szimfonikus betéttel beúszik a pusztítás és a kissé furcsa hangszínt alkalmazó vokál, itt még mindig thrashes a dolog, aztán másfél perc környékén átmegy a dolog amolyan Solilwork-ös és Disarmonia Mundi-s lazulásba tiszta énekkel...innentől már semmi szívroham, nagyrészt marad a tiszta ének is. Az Adam and Eve egy brutal death-es beindulással kezd, később csatlakozik a szintetizátor is a sebeket gyógyító borogatásként... Mind a tiszta, mind a hörgős énektéma jó, előbbi gyanánt egy hölgy hangja is feltűnik, igaz összességében nem sokáig. A Blood Colours the White indusztriális billentyűtorzulásokkal indul egyenesen a gyártósorról, úgy igazából ebben a számban semmi olyan nincs amire mindenképp figyelnünk kéne, mondjuk jók a dallamok és a kórusszerű háttérhangok is, amúgy messze nem a legjobb dal. Ezt a címet ugyanis a Harvesters of Death érdemli ki ezúttal erőteljes kezdésével és kissé nyersebb vokális szóköpködéseivel mely egy nagyon jó refrénné egészül ki, az amúgysem lassú tempó pedig másfél perc táján méginkább begyorsul, a dobos kileheli a lelkét és ledarálja ujjait...a gitárok pedig brutálisan tepernek. Sajnos pár tüc-tüc effekt becsúszik, de nem zavaróan...az összkép így is kiváló. A Serpent Angel egy, az előző lemezek hangulati világát eszembe juttató szerzemény mindinkább a dallamokra és billentyűkre helyezvén a hangsúlyt,aztán 2.40 táján leállás gyanánt csak a szintetizátort halljuk a dobos alapok mellett disszonanciát képezve azzal.






Összegzésképpen megint csak azt a közhelyszerű frázist lehet elmondani,hogy a revolúció elmaradt végsősoron,hisz a Zero Nexus leginkább az Intoxicate egyenesági leszármazottja, ám én pont azt kaptam amit vártam ettől a zenekartól, riffcentrikus dalok sokezer hang/másodperces megvalósítással, kellően sok, bár túlzásba szerencsére nem vitt melodikussággal, illetve a földrengés erejével bíró pusztító döngöléssel mintegy éles kontrasztot képezve.. A műfajt ugyan megreformálni nem fogja, de jól szórakoztam rajta. Kellene ennél több?


Shade Empire Honlap

Shade_Empire_Zero_Nexus_2008
Kiadó:
Stílus:
(Indusztriális) Death/Black metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.8 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.9 in 1
2.Adam & Eve
3.Blood Colours the White
4.Flesh Relinquished
5.Harvesters of Death
6.Serpent-Angel
7.Whisper from the Depths
8.Ecstasy of Black Light
9.Victory
Írta:
snecy
2008. március 12., szerda
Facebook:
Shade Empire - Omega Arcane (2013)
Kritika, Nagaarum @ 2013. augusztus 17., szombat, 06:50
Shade Empire - Zero Nexus (2008)
Kritika, haragSICK @ 2009. május 2., szombat, 20:38
Koncertek
A Tour For The Demented 2019
november 21., 19:00,
Barba Negra
Moonspell, Rotting Christ
november 22., 19:00,
A38 Hajó
The Masters of Destiny Tour 2019
november 24.,
Barba Negra
The Raven Still Flies Over Europe
november 25.,
Barba Negra
Desszert Feszt Budapest IV.
november 26.,
Dürer Kert - Room 041
Tour Like A Grave 2019
november 26.,
Barba Negra
Void Dancers MMXIX
november 27., 19:00,
Dürer Kert - Room 041
továbbá
© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.039 seconds to render