Loquitur Cum Alqo Sathanas (2007)
Steffen (No Colours Records) mindig ellát hírlevelekkel arra vonatkozólag, hogy a kiadója mely bandák kiadványait fogja megjelentetni a közeljövőben, így én már tavaly nyáron informálódtam arról, hogy a szegedi Tymah újra nagylemezt szabadít a világra. Tulajdonképp a semmiből manifesztálódott 2002-ben ez a dél-magyarországi szentségtelen formáció, amely zenekar a kezdetek kezdetén, már a demókkal kivívta a legmélyebb és legsötétebb underground elismerését. Gondolom az Arch Enemy-s Angela színrelépése death metal körökben legalább olyan etalonnak számíthatott, mint a feketefém ösvényére tévedt női énekes, Dim-é. Az igazán jó témákhoz remekül harmonizál ez a fajta utánozhatatlanul meggyötört, soha nem hallott black metal énekhang.

A Megöltem Istent baljós északi riffekket sorakoztat fel, a különleges hangzás valamiért engem a Mayhem által is előnyben részesített keverésre emlékeztet, leginkább a Deathcrush/De Mysteriis Dom Sathanas lemezek hangzására asszociáltam a legelső pár hallgatás után. Shadow (Dusk, Diecold, 666) egyébiránt itt basszuson kíséri a halottas menetet. Feltételezem, hogy innen fúj a magyar szövegek szele, hiszen a legújabb Dusk lemez szövegei is a mi nyelvünkön íródtak. Maga a dal is meglehetősen egyedi oldalról közelít a sarkalatos és minden black lemezen elodázhatatlan teológiai témákhoz, hiszen arról van szó, hogyan lehet önmagunkban pszichésen leszámolni egy korcs egyházzal és Istennel. A Sátán útján szövegében már érzek némi giccset, de a muzikális oldal eléggé meggyőző. Az Oltár című dal karakteres Tymah-nóta, baljós témák sorjáznak több kiállással, az akusztikus lezárás pedig igazán magával ragadó. A Styx is elnyerte a tetszésem, itt erősödött meg bennem az a korábbi gondolatom - amit a Transilvanian Dreams-nél (2005) vettem észre - miszerint a Tymah legerősebb dalai egytől-egyig gyorsak, a felhasznált témák ezzel a vokállal csak tempósan ütnek, a melankolikus részek nekem erőltetettnek és elnyújtottnak tűnnek. Talán ezen ,,elmélet” fényében nem tetszett annyira a Kulcs című szerzemény. A Sátán című dal erősen Mayhem inspirációról árulkodik, ezen felül túl sematikusnak érzem a kínai cint, még a váltásoknál is kiszámítható, hogy hol fog felbukkanni. Ebben a formában, kilenc percig nyújtani ezt a számot végtelenül monoton, kár csigázni a hallgatót (pedig az első pár riff a helyén van).

Minden hibájával együtt erős és egyedi lemezzel mutatta meg újra erejét a szegedi Tymah. Ahogy Steffen-ék is hirdetik: Hate it or love it!
Tymah_Loquitur_Cum_Alqo_Sathanas_2007
Kiadó:
Stílus:
Black Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Megöltem Istent
2.Sátán útján
3.Temető
4.Oltár
5.Styx
6.Kulcs
7.Sátán
Írta:
Infam
2008. január 17., csütörtök
Facebook:
ensomhet 2008. január 18., péntek, 16:39
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2307
A lemezt nyitó dal nagyon el van találva, bár a szövegekkel már nem tudok azonosulni.
Koncertek
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.034 seconds to render