Mostmár tényleg nem tudok mit írni, ha DVD akkor MetalMind! Minőségre itt nem lehet panasz, a kiváló hangzás, a tökéletes képminőség, a tömérdek extra mind mind védjegye az MM-es kiadványoknak.

Ez a mostani pedig nem más, mint Blaze Bayley lengyelhoni fellépése a MetaMania fesztiválon. A fesztivál sikerességéről csak annyit, hogy az ugyanezen megmozduláson fellépő Darzamat koncertjét is lemezre égették. Nem semmi buli lehetett.

Blaze mester és harcostársai egy másfél órás koncerttel ajándékozták meg a lengyel fémtestvéreket, akik az első hangtól az utolsóig végigtombolták a bulit. Mivel már láttam egy másik DVD-t erről a fesztről, azt kell mondjam, hogy az ex-Maiden frontember koncertjére volt a legnagyobb az érdeklődés.
Az ex-Maiden dologról pedig annyit, hogy akármennyire is próbálja kikerülni az ember a dolgot, egyszerűen nem lehet. Ugyanis a koncertprogram jó egyharmadát azok az Iron Maiden dalok teszik ki, amiket még Blaze énekelt fel. De számomra ez még mindig nem annyira erőltetett, mint mondjuk Paul Di’Anno esetében. Amit az az úriember csinál, na az már gáz.
A koncert egy rövid intróval kezdődik, aztán máris elkezdődik a fém izzítása. Blaze és csapata nem sok üresjáratot rakott a koncertprogramba, végig maximális fordulatszámon pörögnek az események. A saját számokból is a legjavát válogatták össze, hiszen már túl vannak három stúdióalbumon, de a legnagyobb őrjöngést mégiscsak a Maiden dalok váltják ki. Szerintem ez teljesen érthető.
Mint írtam a buli végig feszes, nincs sok leállás, de mégis megmarad a „buli” hangulata, a jó értelemben. Blaze egyszer tart egy hosszabb monológot, amiben jól elmondja a magáét a rossz gonosz kiadókról… pfff. A buli további részében már csak a közönséget hergeli, ezt jól megtanulta a Maidenes korszakból, és a közönség veszi a lapot. Nem is kicsit. Mikor tapsolni kell, minden kéz tudja a dolgát, nincs lazsálás, mikor Blaze vezényletével kell kórusban énekelni, zeng az egész terem. Közben persze Blaze is biztatja őket, hogy: „You motherfuckin’ headbanging bastards!”. Nem számoltam, hogy pontosan hányszor is hangzik el a Shakespeare-től idézett mondat, de az tuti, hogy a koncert után sokan még álmukból felkeltve is fújták ezt a mára már klasszikussá érett frázist.
De a közönség meg is érdemelte a dicsérő szavakat, ugyanis mikor a Look for the Truth elején Blaze lemászik a közönséghez egy kis közös éneklésre, szó szerint leszaggatják róla az inget. Írtam már, de leírom mégegyszer, nem semmi buli volt ott!
A koncert végén a közönséget egyszerűen a zenekar hatodik tagjának titulálja Blaze, amit valljuk be, épp elégszer hallottunk már, de aki volt olyan szerencsés, hogy ott volt a koncerten, az így is érezhette magát. Aki látta a DVD-t, az pedig tudja, hogy ebben az esetben nem csak levegőbe beszélésről volt szó.

Azoknak akik szeretik az igazi buli-hangulatú heavy metal koncerteket… vagy akik még sosem voltak jelen ilyen eseményen, nos nekik pedig kötelező!