The Call of the Wretched Sea (2006)
Herman Melville regénye, a Moby Dick eddig csak az olvasókat és később a regényből készült film nézőit rémisztgette. 2004-ben 3 német fiatal a regénybeli Ahab kapitányról nevezte el gyászos doom zenekarát, és 2 demó után le is szerződtette őket a Napalm Records, hogy a világra szabadítsák a Szerencsétlen Tenger Hívását. A zene mély és sötét, akár az óceán… lassan, vontatottan sírnak a gitárok. A szövegek gyakran idéznek a regényből (filmből), a lemez koncepciója maga a vadászat a fehér bálnára. Persze a zene nem ettől jó, de remélem nem változtatnak nevet a következő lemezre, vagy nem csinálnak egy „mi lett volna, ha” típusú koncept-lemezt. A lemezt hallgatva könnyen elképzeli magát az ember egy csendes kikötőben, majd kifut a hajó a sötét éjben, talán ha a hold és a csillagok segítenek a tájékozódásban… na és persze aki a végzetét keresi, könnyen rátalál az óceánon.
A zenekart nautikus funeral doom-nak aposztrofálják, vonzódnak a tenger ismeretlen mélységei után. A lemezt nyitó Below the Sun olyan atmoszférát teremt, ami elsőre magával ragad. 2 perc után berobbannak a dobok, a gitárok, és a halálhörgés. Kínlódva gördülnek a súlyosabbnál súlyosabb riffek, monoton de mégsem egyhangú magányukban. A dobos fantasztikusan teljesít, a lassú gitártémák alatt képes olyan gyors ütemet diktálni, ami erős kontrasztba állítható a riffekkel. Persze amikor ő is visszavesz a lendületből, akkor az idő is állni látszik. A rákövetkező The Pacific dobbal kezdődik, fél perc 4 negyed. Lasssúúúú, mély érzelmes melódiák a lelket ostromolják. Ahogy a hullámok törnek meg a parti magas sziklákon, mindig vissza-visszatérve, úgy kell állnunk a lassú melankólikus dallamokat, amik feltartóztathatatlanul csak jönnek felénk. Vidámságról szó sem lehet… Csak a magány, szomorúság, bánat az egyedüli utitársunk a végzetes utunkon a fehér bálna után. Baljós fellegek takarják a holdat, véreső mossa arcunk. Az Old Thunder nyitása egy kellemes akkordbontás, a szóló a Tales korszakos Amorphis legszebb pillanataival vetekszik, ami nem kis szó! A zene átúszik egy hipnotizálóan lüktető folyammá, Daniel hörgése megfagyasztja az erekben a vért, ugyanakkor éteri dallamokkal operáló gitárharmóniák és tiszta vokálozás is felbukkan. Az Of the Monstrous Pictures of Whales 2 percnyi bálnaének gitáron előadva, és meglepően közel áll az eredetihez. A rákövetkező The Sermon a leghosszabb tétel a lemezen, de ennek nüansznyi jelentősége van, minden nóta 10 perc felett ketyeg, ez éppen kicsit tovább gyötri a lelket. A filmből is alátettek pár monológot, miközben a szél egyre erősödik, és a hullámok kezdenek átcsapni a fedélzeten. A kapitány Prédikációja valóban hatásos, a legénység a lelkét eladná a kapitányáért, és útjára indul a vadászat. A The Hunt egy bálna siralmával indul, alatta a gitárok vele együtt sírnak. Az effekteket tökéletesre csiszolták, minden hang hitelesen adja vissza a gondolatokat. Bálna előttünk! És máris kezdetét veszi a vérengzés. Groteszk módon lassú vánszorgás az üldözés, ez mégsem számít, a végzet felé araszol a hajó az egész legénységgel a fedélzetén. Ahab esküje, miszerint Moby Dick-et el kell pusztítani bármi áron mindannyiójukra meghozza a halálos ítéletet. Az Ahab's Oath gyászkeretbe foglalja a lemezt, kifutni ugyan még kifutott a hajó, de végül a hullámsírba merül minden. Értelmetlen pusztulás, messianisztikus dráma zajlott a hallgatóság nagy örömére, miközben a sós tengeri szél vágott az arcunkba. A Pequod-nak és a kapitányának, Ahabnak az odüsszeiája a Call of the Wretched Sea, de sokan meglelhetik a saját poklukat benne.

Kriptaszagú költészet, az elmúlás gyászkeretes melankóliája, mindez az Ahab sajátja. Ki ne vágyna egy kis depresszióra így november derekán? Irány a víz, kis csónakunk máris könnyedén siklik az éjszakában, ahonnan nincs visszatérés.

http://www.ahab-doom.de
http://www.myspace.com/ahabdoom
Ahab_The_Call_of_the_Wretched_Sea_2006
Kiadó:
Stílus:
Nautic Funeral Doom
Értékelés:
 
Pont
: 9.9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Below the Sun
2.The Pacific
3.Old Thunder
4.Of the Monstrous Pictures of Whales
5.The Sermon
6.The Hunt
7.Ahab's Oath
Írta:
zemial
2007. november 21., szerda
Facebook:
Revelations Of Rain - Akrasia (2016)
Kritika, boymester @ 2016. október 26., szerda, 20:10
Ahab - The Boats of the Glen Carrig (2015)
Kritika, boymester @ 2015. augusztus 27., csütörtök, 18:33
Abstract Spirit - Theomorphic Defectiveness (2013)
Kritika, boymester @ 2013. augusztus 4., vasárnap, 20:07
Ahab - The Giant (2012)
Kritika, Nagaarum @ 2012. augusztus 30., csütörtök, 09:41
Dead Eyed Sleeper interjú
Interjú, haragSICK @ 2009. november 29., vasárnap, 01:17
Koncertek
© 2001-2021 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.008 seconds to render
Query failed:
INSERT INTO `session` (
`id`,`user`,`data`,`ip`,`useragent`,`bot`, `rnd`)
VALUES (
'dnkg233k25tv0i8kpcdvu5tpf5','','szoveg|s:7:\"FZJTRGG\";koncert_helyszin|i:1;groups|a:0:{}language|s:2:\"hu\";lyricsfile|s:6:\"tc.php\";lyricsrow|i:1;','3.229.120.26','CCBot/2.0 (https://commoncrawl.org/faq/)','0', RAND()
)

Error: Incorrect integer value: '' for column `femforga_femforgacs`.`session`.`user` at row 1