Az amerikai War of Ages zenekar igazi sikertörténetet tudhat magáénak, hiszen a metalcore (divat)hullámot meglovagolva szinte a semmiből jöttek elő, és azóta a turné-lemez-turné update program lelkes művelői. Persze kitudja meddig tart a metalcore uralkodása, de manapság úgy tűnik, hogy ez az egyik legeladhatóbb műfaj a metal berkein belül. Mint minden ilyen hirtelen jött sikersorozatnál, a metalcore-nál is felmerül az a sajnálatos dolog, hogy a kiadók minden zenekart leszerződtetnek a profit érdekében, akik az adott műfajban léteznek. Emiatt rengeteg silány munka is kikerül a piacra, ami természetesen mindenkinek csak szívás, a hallgatónak, aki pénzt ad a lemezért, és a többi zenekarnak (akármilyen más stílusú metal zenekarnak) mert előlük happolják el a szerződést, vagy annak lehetőségét. Nem azt mondom, hogy a War of Ages tipikusan ilyen eset lenne, akik csak azért kaptak szerződést, mert most megy a szekér a metalcore zenekaroknak, de…Mivel nem nagyon hallgattam/ok metalcore-t, ezért beszereztem néhány lemezt a stílus nagymenőitől is.

Szóval meghallgattam a War of Ages mellett az Unearth, a Bleeding Through és az As I Lay Dying lemezket is. Amellett, hogy nem lettem egy metalcore fanatikus, meg kell említenem, hogy szinte minden lecsekkolt lemezen találtam egy-két egész jó számot, de ezzel általában nekem ki is merül a dolog. Tehát a War of Ages nálam ugyanolyan szinten van, mint bármelyik mc-os headliner csapat.
Az Aftermath című számuk (track7), pedig a személyes kedvencem, és ha minden lemezre 3-4 ilyet összedobnának, akkor egy nagyon ütőképes zenekar válna belőlük, nagyon rövid időn belül. De mivel erre nincsenek rákényszerülve, ugyanis így is állandóan turnéznak, ha épp nem a stúdióban rántják fel a legújabb lemezt, erre kevés esélyt látok. Amíg a metalcore népszerű, addig ők is azok lesznek egy bizonyos szinten, csak mi lesz akkor, ha ez a trend is földbeáll? Akkor majd őket is elfelejtik szépen? Az ilyen esetek elkerülése érdekében kéne arra koncentrálni, hogy a zenélés ne szolgai másolás legyen. Nem akarom megbántani a War of Ages-t, sem a többi metalcore zenekart, de mikor hallgattam a begyűjtött lemezeiket, akkor eszembe jutott, hogyha valaki viccből átcímkézné a cd-ket, és épp Unearth helyett War of Ages, vagy As I Lay szólna, akkor én nem biztos, hogy észrevenném a különbséget.
Tudom persze, hogy így volt ez anno mikor abszolút módon felhígült a death metal, és tonnaszám jöttek ki az olyan albumok, amiket csak a borító alapján lehetett megkülönböztetni. Azért ne felejtsük el, hogy azok a zenekarok, akik képesek voltak a saját zenéjüket játszani (gondolok itt a méltán legendás Death zenekarra, akit már soha senki nem taszíthat le a death metal trónjáról, RIP Chuck) azok fennmaradtak, és felülemelkedtek a műfaji korlátokon. Ami elszomorít, hogy én a metalcore vonalon ezt az egyéniségre törekvést nem, vagy csak nyomokban vélem felfedezni. Nem sürgetni akarok én senkit, mert mindenki maga (értem, mint zenekar), dönti el, hogy mennyire érzi egyedinek, egyéninek a zenéjét, de ha a metalcore olyan hirtelen fog eltűnni, mint ahogyan megjelent, akkor már késő lesz rohanvást megtalálni a War of Ages zenekart, mert helyette csak annyit mondanak majd, hogy egy újabb becsődölt metalcore banda.

Szóval azoknak ajánlom a lemezt, akik bírják a metalcore-t, mert a stíluson belül vannak olyan jók, mint bármelyik nevesebb pályatársuk. A 7 pont is ezért jár. Tipikus metalcore, de azon belül nincs miért szégyenkezniük.

A lemez borítója pedig kifejezetten tetszik nekem. Isten harcosa szétcsap a bűnösök között. Nem túl eredeti, de hangulatos. És hitelesebben kifejezi a hitüket (mármint a zenekarét), mint az olyan borítók, amik ilyen logika-fejlesztő játékok is egyben, mert nem könnyű megtalálni mind a 666 darab fordított keresztet a képen. Ja igen, merthogy keresztények. Vannak, akiket ez zavar, engem nem. A zenéjük nem ettől jó, vagy rossz. És mellesleg feleannyit nem döngetik a mellüket, hogy ők mekkora true arcok, mint azok a pózer blackmetalosok, akik már szaunázni is kifestve járnak…teliholdkor…4kg töltényhüvellyel a derekukon. Kedvelem a black metal-t, de néha már csak önmaga paródiája. Mindegy, ez nem tartozik szorosan a lemezismertetőhöz.