War Of Attrition (2007)
Mindenek előtt kezdeném azzal, hogy ez az első Dying Fetus album, ami a kezem ügyébe került, ennek fő oka pedig az, hogy bár régóta szimpatizálok a műfajjal, az egyszerűség kedvéért eddig többnyire a könnyebben befogadható képviselőit választottam inkább. Így viszont Dying Fetusék legalább tiszta lappal indultak nálam, ráadásul nem is rosszul…

Aki esetleg még nem ismerné őket; 1991-ben alakult amerikai death metal bandáról van szó, mégpedig igencsak a kíméletlenebb fajtából. A War Of Attrition már a hatodik nagylemez a sorban, mely majd’ négy év elteltével követte Stop At Nothing névre keresztelt elődjét. Hogy ezt a nem kevés időt mivel töltötték a tagok, az jó kérdés, de annyi biztos, hogy csak jót tehetett az elkészült albumnak.

Igazából nehéz dolgom van a lemez jellemzését illetően, mivel próbálnám elkerülni az olyan közhelyes jelzők használatát, amik hiányában viszont nemigen sikerül leírni magát a tartalmat. Az amerikai death metal, mint olyan, számomra eleve egy különálló műfajnak számít, ami sokszor még csak köszönő viszonyban sincs az európai, rendszerint dallamosabb rokonaival. Hozzáteszem, sokan meg is kérdőjelezik, helyénvaló-e egyáltalán death metalnak definiálni ezeket a bandákat, és én is úgy látom, hogy ha már vérbeli death, akkor az az, amit a Dying Fetus is művel. De írhattam volna akár az ugyancsak amerikai Morbid Angelt, Deicide-ot vagy a Suffocationt is, a stílusjegyek lényegében ugyanazok: megalkuvást nem tűrő muzsika agresszív, földbe döngölős riffekkel és technikás, szélvészgyors dobbal. …És ezzel el is érkeztem azokhoz a kifejezésekhez, amiktől már az elején is óvakodni szerettem volna - hosszú sorokon keresztül lehetne ragozni, de úgyis tudja mindenki, mire gondolok. A War Of Attrition pontosan olyan album, amilyenre a hallgató számít, ha meglátja az előadó nevét vagy ránéz a borítóikra.

Hogy miért 9 pont? Általában azt szeretem, ha egy zene valami újat, emlékezeteset tud nyújtani, és a fentiek ismeretében mondanom sem kell, a Dying Fetusból ez tökéletesen hiányzik, ennek ellenére már az első találkozás során elégedetten nyugtáztam, hogy ez bizony egy kiváló album egy kiváló zenekartól. Üresjáratot vagy kiemelkedő pillanatot nem nagyon lelek a sokadik végighallgatás után sem, valamiért mégis folyton az Insidious Repression és a záró Obsolete Deterrence alatt kapom fel a fejemet. Egyetlen zavaró tényezőként a változatosnak jóindulattal sem nevezhető „éneket” (becsületes nevén hörgést) tudnám megemlíteni, de ezt a problémát néhány meghallgatással sikerült orvosolnom - amúgy is, mint a stílus egy további sajátossága, aligha köthetnék bele…

Összegezve tehát, aki igazán kemény death metalra vágyik, ismerkedjen bátran ezzel a kissé harapós jószággal, én pedig megyek, és beszerzem a korábbi lemezeiket.
Dying_Fetus_War_Of_Attrition_2007
Stílus:
Death metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Homicidal Retribution
2.Fate Of The Condemned
3.Raping The System
4.Insidious Repression
5.Unadulterated Hatred
6.Ancient Rivalry
7.Parasites Of Catastrophe
8.Obsolete Deterrence
Írta:
crestfallen
2007. június 4., hétfő
Facebook:
Brutal Assault 2010 - 3. nap - 2010. augusztus 14., Jaromer
Koncertbeszámoló, godfucked @ 2010. augusztus 22., vasárnap, 10:49
Kaltenbach Open Air 2010 - Spital Am Semmering, Ausztria
Galéria, godfucked @ 2010. július 23., péntek, 09:24
Death Feast Open Air 2010 - 2010. június 10-12.
Koncertbeszámoló, godfucked @ 2010. június 16., szerda, 19:31
Thrash And Burn 2010 - 04.18, Bécs, Aréna
Koncertbeszámoló, butch @ 2010. április 19., hétfő, 11:44
Dying Fetus - Descend Into Depravity (2009)
Kritika, butch @ 2009. október 5., hétfő, 11:27
Criminal Element - Guilty As Charged (2008)
Kritika, butch @ 2009. január 22., csütörtök, 11:39
Koncertek
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.029 seconds to render