Ossuarium Silhouettes Unhallowed (2018)

 
    Híres türelmem és párom szerint példaértékű higgadtságom nagy eséllyel játszik szerepet abban, hogy a lassú, súlyos zenék mellett teszem le a voksomat hallgatnivaló után kutakodás végeztével az esetek nagyobb részében. Ugráljon, akinek hangyák csípik a hátsóját, valamint épületbontási munkálatokat sem végzek szívesen egy-egy átlagosan fárasztó hétköznap után, azonban a kellő tiszteletet parancsoló módon megpendülő fémhúrok varázsának képtelen vagyok ellenállni. Épp ezért örültem újfent az idejekorán hozzám került, mára azonban bárki által megfülelhető új Hooded Menace lemeznek, amiben újra támad a csuklyás brigád, élén továbbra is a kizökkenthetetlenül magabiztos Lasse Pyykkö gitárossal, aki gyakorlatilag 2007 óta irányítja az éppen aktuális bandát, akit maga köré toboroz. Immár ötödik nagylemezét jelentette meg az Ossuarium Silhouettes Unhallowed képében a kapucnimániás finn társulat, hozva a tőlük elvárt minőséget és hangulatot. Mivel nem repültem rá villám tempóban a lemezre, csak hallgattam és hallgattam a már emlegetett nyugalommal, közben elkezdtek záporozni a jobbnál jobb vélemények, gyakran egekig marasztaló írások a külföldi sajtóban. Mindezt megelőzték a zenekar által elszórt morzsák is, hogy most aztán változatos, minden eddiginél különb lemezt készítünk, új tagokkal (ezt eddig is minden lemez előtt eljátszhatták volna), vendégekkel és félelmetes borítóval, ahol aztán lesz gyertya, meg kísértet, meg csontváz és mindez a zuhany alatt…


    Persze egy dörzsölt metal rajongó már csak legyint az ilyesmire és örül annak, ami valóságos és kézzel fogható: egy újabb death/doom csemegét rakott össze a banda minden eddigi védjegyére támaszkodva, ami gyakorlatilag továbbra is Lasse műfajhoz mérten változatos, fogós gitárjátéka, melynek folyamán kiváló érzékkel adagolja a modern, finomabb élekkel operáló témákat és a klasszikus, már-már Iommi féle riffeket. Mindez hol gyorsabb, hol lassabb formában kerül terítékre, viszonylag monoton, de minőségi hörgés kíséretében, melyet a változatosság kedvéért időnként némi vendég suttogás tud megzavarni. Mindezt nevezhetnénk tipikus ötödik lemeznek, rutinmunkának, vagy ahogy hangpróbán is szoktunk fogalmazni egy-két jó, de messze nem kiemelkedő album esetében, tisztességes iparos produktumnak. De a Hooded Menace esetében nem erről van szó, mivel ez a produkció ezt nyújtja már a kezdetek óta és igazából most is csak önmagukat adják, ami a szikár, időnként dallamosabb, máskor igazi régi sulis hangulatot árasztó rothadások kedvelőinek mindenképp csak jó hír lehet, aki meg újdonságot keres és merészséget, az alapból úgy eltévedt már az én ismertetőmmel kapcsolatban is, mint az Ace Ventura bálnavadász hajói („Előbb fognak tevét látni, mint púpos hátú bálnát.”). A hangzás ezúttal is ennek megfelelően súlyos, bár a pince hangulatot valamennyire tompította a finomodott gitárjáték. Lasse tehát ismét a főszereplő, de jól áll neki ebben az újfent emberi időtartamúra sikeredett kiadványban, ami tovább tolja a szekeret, de komolyabb felújítási munkálatokkal nem foglalkozik.
    El kell-e ájulnunk tehát az új lemeztől? Semmiképp nem ajánlott a dolog, még ha önmagukhoz képest érezhetően törekedtek is a változatosságra. Érdemes-e időt áldozni rá? Ez már jóval ajánlottabb azoknak, akik szeretik a megbízható dolgokat, amiknek a listájához immár a Hodded Menace is hozzátartozik. Hangulatos, minőségi borongás rengeteg bólogatási lehetőséggel, időnként egészen szép dallamokkal, progosnak tűnő megmozdulásokkal, amit a műfaj kedvelői azonnal befalnak, másoknak pedig nem feltétlenül ezt adnám belépő lemeznek ebbe a világba.
 
Hooded_Menace_Ossuarium_Silhouettes_Unhallowed_2018
Kiadó:
Stílus:
death/doom metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Sempiternal Grotesqueries (10:32)
2.In Eerie Deliverance (06:55)
3.Cathedral of Labyrinthine Darkness (07:18)
4.Cascade of Ashes (06:41)
5.Charnel Reflections (07:41)
6.Black Moss (02:20)
Írta:
boymester
2018. február 8., csütörtök, 08:16
Facebook:
Needless - Heresy (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 14., vasárnap, 13:12
Crypt Sermon - The Ruins Of Fading Light (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 12., péntek, 09:23
Space God Ritual - The Unknown Wants You Dead! (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 3., szerda, 10:43
Ethir Anduin - Loneliness of My Life (2018)
Kritika, boymester @ 2019. július 3., szerda, 10:43
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.051 seconds to render