End Of Chapter (2017)

    A litván Au-Dessus története nem most indult itt az oldalon, már 2015-ben ízelítőt kaphattunk Nagaarum jóvoltából a banda nem épp könnyed lelki világából, de akkor még bemutatkozó EP formájában. Ezek alapján egyesek várták, mások pedig már rég elfelejtették a zenekart, akiknek most megjelent tényleges debütálását még ha megosztó módon nem is, de elég széles skálán fogadott a jelenlegi Hangpróba mezőny. Egyeseknél már a szerintem zseniális borító megtette a hatását, köszönhetően a génjeinkbe íródott lúdbőrzésnek, amit akkor élhetünk át, ha egy gyermek halálára reagálunk még akkor is, ha nem kötődünk hozzá közvetlenül. Nem véletlen ez, hiszen az emberi életben a legmélyebb, legősibb kötődés utódaink iránt képes kialakulni bennünk, amint szülővé válik az ember, onnantól kezdve normál esetben a gyermeke kezébe helyezi minden bizodalmát és saját létezésének értelmét látja benne. Ennek megfelelően a borítón látható leány hideg ajkai, letakart szemei már megteremtik azt a lelki űrt, fájdalmasan tátongó, feneketlen mélységet, ami alkalmassá tesz minket az End Of Chapter értelmezésére, átélésére. Ennek a zenekar önmagában megosztó formátumot választott, méghozzá a post-black metal szűkös, de cseppet sem elhanyagolható mezőnyét, melyben olyan bandák tevékenykednek, mint a Blut Aus Nord, Wolves In The Throne Room. Kétség sem férhet hozzá, hogy a sablonokból kiutat kereső, kísérletező bandák széles skálájának gyűjtőhelyévé vált a stílus és sok mindenre rásüthetjük a bélyeget, de az Au-Dessus esetében ez megkérdőjelezhetetlen és aki a 90-es évek iskolapadjában topogva nem képes befejezni egy gyorstalpalót, annak nem fog sokat jelenteni ez a kiadvány. Persze magam is kedvelem a metal zenei színtér összes évtizedét és annak veszettül tekergő stílusdömpingjeit, de véleményem szerint épp annyira van szükség a múlt tiszteletére és folyamatos éltetésére, mint az új utak keresésére.
   Ez a litván srácok esetében nem azt jelenti szerencsére, hogy black metalba ágyazzák az otamatone által nyújtott újítási lehetőségeket, hanem, hogy bátrabban nyúlnak tördelt ritmusokhoz, valamint időnként meglepően helyére illő, hatásos tiszta énekhez. Egyszerű, akár elsőre ható formuláikat az ösztönösséggel ellentétben nyilvánvalóan gondosan építik, tervezik az elérni kívánt hatás érdekében. A lemez szerves részeként fogható fel a tiszta, mégis massza szerű hangzás, ami biztosítja, hogy időnként ki-ki emelkedjenek megoldások, míg mások a háttérben munkálkodva biztosítsák a folyamatos hipnotizálást. A tipikusnak mondható harmóniák mellé nagy műgonddal illeszkednek a dallamosabb és disszonánsabb hangok, ezt teszi még érdekesebbé Mantas éneke, aki a károgástól a sikolyokig nem riad vissza egyetlen torokszaggató üvöltéstől sem, aminek tökéletes kontrasztja a sokkal inkább drámai hatást keltő, mintsem slágeres tiszta ének. A tempók terén is nagy változatosságot kapunk, előfordulnak súlyos menetelések, sludge szerű földhöz csapások és természetesen száguldó black metal harmóniák. Általában, ha hasonló dalcímekkel találkozok, mint ezen a kiadványon, egy legyintéssel elintézem, hogy bizony ez az ötletek hiányából, vagy hanyagságból adódik, az Au-Dessus esetében a római számozás csak annyit tesz, hogy folytatják az EP-vel megkezdett útvonalat, épp ezért az egész lemezt célszerű egy egésznek felfogni. Ennek megfelelően a „nem lehet bármikor meghallgatni” kategóriába sorolható az egész produktum, ami alapvetően meg is pecsételte a lemez sorsát. Nincs is ezzel gond, ha helyén kezeljük az End Of Chaptert, de ugyanakkor túlértékelnünk sem szabad, mert ez a fajta megközelítés és hatásvadászat bizony kényelmes, puha ágyikója lehet a sznobériának is. Most ezt a kiadványt sikeresen megetették velem, de nem vagyok benne biztos, hogy ugyanezen recept alapján ismét sikerülne-e nekik...
 
Au_Dessus_End_Of_Chapter_2017
Kiadó:
Stílus:
post-black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.VI (06:13)
2.VII (04:44)
3.VIII (05:28)
4.IX (07:28)
5.X (09:37)
6.XI (06:30)
7.XII: End Of Chapter (06:36)
Írta:
boymester
2017. július 5., szerda, 18:05
Facebook:
Ossuaire - Premiers chants (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 14., vasárnap, 12:41
This Gift Is a Curse - A Throne of Ash (2019)
Kritika, Eroen @ 2019. július 3., szerda, 18:39
Ethir Anduin - Loneliness of My Life (2018)
Kritika, boymester @ 2019. július 3., szerda, 10:43
Feretrum - In the Eternal World (2019)
Kritika, boymester @ 2019. július 2., kedd, 10:51
Ode - To The Lucanian Forest (2018)
Kritika, boymester @ 2019. július 1., hétfő, 16:14
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.033 seconds to render