Jack / Meth Leppard
(Split) (2017)
Mielőtt a lemezismertetőm megírásába kezdenék, hadd szögezzem le, hogy az általam oly’ sokra tartott grindcore zenészek által játszott stílus a sokszínű zenei kultúra része, létjogosultsága pedig ennél fogva társaiéhoz hasonlóan indokolt. A szélsőségei ellenére is meglepően színes palettán mozognak a zenekari produkciók, ráadásul mind minőségben, mind pedig kifejezésmódjában is sokrétű alulról építkező zenei irányzatról beszélhetünk. Vallom, ha teszünk vele egy próbát, akkor nagy az esély arra, hogy nem az ocsút sikerül majd kicsipegetnünk…



A fentiek után szinte lehetetlen, hogy azon olvasók, akik a szabadidejük kulturált módon való eltöltésének egyik lehetséges formájaként a Fémforgács oldalát böngészve teszik, hogy még ne találkoztak volna a kiskunhalasi grinderek, a Jack nevével. – A nem is olyan „régen”, az 1996-os évben alakult zenekar igazi visszatérő vendége a site-nak. Szerencsénkre egyszerűen nem engedik meg, hogy megfeledkezzünk róluk. - Ezzel szemben, viszont mélyen meglepődnék, ha a dél-ausztráliai és Leviékhez hasonlóan szintén grindcore-ban „utazó” Meth Leppard duója ismerősként csengene a fülekben. A grindal „fertőzött” split anyagok bájaként elöljáróban csak annyit, hogy a mindösszesen tucatnyi nótát tartalmazó korong egységesen lett felosztva a zenekarok között, ezáltal is garantálva, hogy a nyers és intenzív zene minden egyes perce kárpótol minket a rövidke játékidőért.
Lessünk hát bele, mit is tartalmaz az „Étlap”!

Ismerve a kiskunhalasiak eddigi munkáját, úgy csapnak bele a Feldarabolt Igazság dalocskába, hogy a kevésbé beavatottak számára legalább akkora sokkot okoznak az első taktusok, mint a hatórási tévéhíradó. Ahogy az ott felvillanó kegyetlen képek beleégnek a retinánkba, úgy vésődik bele szépen az agyunkba a nóta. – A mindenkit letaglózó hangzásra eddig sem volt panasz, de mintha most egy kicsit még nyersebbé vették volna a figurát a srácok, ami igazából a Torz Való-ban nyer igazi létjogosultságot.



Azért, az vélhetően csak jót tesz a zenekar számára, hogy korongról-korongra nem áll meg egy szinten, s próbál mindig valami újat mutatni a zenehallgató számára. A Kitaszítva dinamikailag egyszerűen tökéletes, s az ott elkövetett dobolás nagy valószínűséggel fogja kifordítani magából az embert, akár csak a Láncra Verve. Kellően megemeli az ember adrenalin szintjét. - Ráadásul, aki a gondolatait ennél hosszabban képes megfogalmazni egy dalban az kérem, festi magát. Mindehhez pedig kiváló táptalaj jelent az agyonbrutalizált hangzás, a védjegyeként ismert vokál, valamint a minden elismerést megérdemlő ritmusszekció.

Továbbá igazán biztató a gondolat, hogy kishazánk fiai ilyen minőségben és elánnal közvetítik azt a kultúrmissziót, hogy a zene örök és mindenkié, valamint azt, hogy ne tarts magadban semmit, kiabáld ki nyugodtan a világba, ami bánt.
Várom az új albumot… 10/10. - (A teljes Ep itt meghallgatható.)

Ami pedig a split második szegmensét illeti? Nos, a kerti sütögetések és a dél-ausztráliai tengerparti séták valószínűleg egy másfajta világot ígérnek, egy másfajta társadalmi berendezkedéssel és világnézettel.

Mérhetően nagy a különbség a két zenekar között. A Meth Leppard stílusában leginkább egy, a próbatermi szünetben történt laza levezetést takar, mint sem egy kiforrott produkciót. Egyfajta „beleszarni mindenbe” életérzés lengi körbe a dalokat. Persze minderre kellően rácáfol a Badass Mullett, s a lassabb hangvételű Cashed Up Bogan, de igazából semmi meglepőt nem mutat a szokásos kliséken túl. A felesleges energiák levezetéséhez viszont kellően jó pontnak tűnik az ausztrálok Fuck The Cops tétele. Itt, már a címből kiderült mondanivaló sejteti velünk, hogy a nótában felcsendülő megoldások hatására akár nyugodtan hordhatnánk kakastaréjt, s acélbetétest is. – Ráadásként, egy igazi underground punk zenekar is képes feszesebben előadni egy ilyen dalocskát, mint itt sikerült.



Ami leginkább hiányzik, az az egységes hangzás, s teljesítmény, amit sajnos itt még a split-et záró Illuminazi sem képes megmenteni.

A bemutatkozás tehát megtörtént, de szerintem ez egy próbatermi ökörködésnél semmivel sem mutat többet. 7/10. - (Az említett anyagba itt lehet belekóstolni.)
Jack_Meth_Leppard_Split_2017
Kiadó:
Stílus:
grindcore
Dalok:
1.Feldarabolt Igazság (Jack)
2.Torz Való (Jack)
3.Kitaszítva (Jack)
4.Rácsok Belül (Jack)
5.Sorstalanul (Jack)
6.Láncra Verve (Jack)
7.Homophobic Nosebleed (Meth Leppard)
8.Badass Mullet (Meth Leppard)
9.Cashed Up Bogan (Meth Leppard)
10.Fuck The Cops (Meth Leppard)
11.Venomous (Meth Leppard)
12.Illuminazi (Meth Leppard)
Írta:
ZolixiusRex
2017. június 19., hétfő, 05:59
Facebook:
ZolixiusRex 2017. június 20., kedd, 16:37
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz boymester üzenetére:

Nagyon jó kis írás lett! Hiány van a stílus híveiből az írók között, örülnék több cikknek is ilyen remek minőségben!
Én például kíváncsi lettem és meghallgatom:)


Következőre valami mainstream?! :-) - Mondjuk az új L.U. ? :-O
--
In Grind We Trust!
boymester 2017. június 19., hétfő, 20:46
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3983
Nagyon jó kis írás lett! Hiány van a stílus híveiből az írók között, örülnék több cikknek is ilyen remek minőségben!
Én például kíváncsi lettem és meghallgatom:)
--
Youtube csatorna
Koncertek
© 2001-2024 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.052 seconds to render