Elefánt
Omega Red Fighter (2015)
 
Ez az Elefánt nem az alternatív rock csapat, hanem Molnár György alteregója. Az Omega gitárosára már jó rég ráragadt ez a név, hisz ifjúkorában olyan vehemensen mozgott a színpadon, mint egy "elefánt a porcelánboltban". Ezt megelőzően egyetlen szólólemezt jelentetett meg hősünk, még 1989-ben. Hogy miért várt a folytatással ennyi évet a 66 esztendős muzsikus, azt tőle kellene megkérdezni. Mindenesetre pár hete napvilágot látott az Omega Red Fighter című album. Nyilván a címmel is nyomatékosítani akarta, hogy ő az az Elefánt. Hiába, ilyen impozáns karrierrel a háta mögött sem biztos, hogy megállna saját lábán a produkció, ha nem lenne társítva egy bejáratott brandhez, márkanévhez, azaz hazánk egyik legismertebb zenekarához.

A minimál design-nal ellátott, de egyébként igényes kivitelezésű digipack kiadvány 16 nótát tartalmaz 63 percben. Többségében magyar nyelvűek a szövegek, bár akad három angol és egy kétnyelvű dal is. És ezzel el is érkeztünk a lemez neuralgikus pontjához. Ugyanis a dalszövegek nem túl veretesek. És akkor még finoman fogalmaztam.
Az Omega Red Fighter egy klasszikus értelemben vett szóló produkció, mert bár vannak közreműködők, de alapvetően Molnár György felelt mindenért. Zenéért, szövegért. Talán ez utóbbit avatottabb szakira bízhatta volna…
Azért tragikusnak nem nevezhető összességében a szövegvilág, de jó pár kínos részlet is borzolja a kedélyeket. Rögtön az első nótában kapunk egy ilyet:

„Georgiában áll egy oszlop
Ráírták, hogy szevasztok”


Ütős, mi!?
És a későbbiekben is hallani kínrímeket, a magyar nyelvet megerőszakoló ritmizálásokat, stb. Ha hiszitek, ha nem az "egyedül” sorvégre a másik sor "üüű” zárása felel. :P
Ellenpontként szolgálnak az olyan részletek, mint a Hobót idéző

„Hósipkám elolvad, erdeimben vadásznak
Gyermekeket, asszonyokat, pereg a film, gyalázat”


Ráadásul a gyalázat szót egy az egyben Földes László orgánumával, stílusában dörmögi be Gyuri bácsi!
Itt érdemes rávilágítani a másik gyenge pontra, ami az ének. Annyira nem vészes a vokális teljesítmény se, ellenben igencsak hektikus. Magyarán ingadozó színvonalú. Tehát hasonló skálán mozog, mint a szövegek. Az egész jótól a kínosig terjed.
Szerencsére még így is sokkal könnyebben emészthető, mint amilyen Lou Reed ténykedése volt a Lulun :D
Nyilván a múlt itt is kísért, mert a Kóbor-féle elnyújtott szavak Elefántnál is felbukkannak.

Zeneileg azért eléggé rendben van a korong!
A dob gyaníthatóan gépi, néha szinte metalos sebességgel pufog!
Az építész és az idegen vége felé például rendesen felpörög!
A nóta is egy lendületes darab, dark wave és Bonanza hatások is érezhetőek benne. Alapvetően a középtempó dominál, persze lassú tételek is helyet kaptak, de összességében mégsem mondható "nyugdíjasnak”, öregurasnak a lemez. Ami elég nagy szó!
Ki sem találnátok, mi a legnagyobb erénye az albumnak!
Természetesen Molnár György gitárjátéka.
Mindig is bírtam a stílusát, amit a klasszikus Omega korongokon felvonultatott, az példaértékű. Már akkoriban sem (azóta meg pláne) tartozott a legtechnikásabb magyar bárdisták közé, de megannyi hangulatos, dallamos, könnyen dúdolható, fütyülhető szólóval, riffel, díszítéssel ajándékozott meg minket az évtizedek alatt.
Hiába képvisel Szekeres Tamás más dimenziót, mégis számomra nagyobb élvezeti értékkel bír Elefánt játéka!
A gyengébb ének ellenére a Hipnózis refrénje speciel fogós. De az összes szerzeményben találni valami figyelemre méltót, még akkor is, ha a kevésbé tetsző részek dominánsabbak. Az angol nyelvű tételek kapcsán megállapítottam, hogy a szinte perfekt kiejtésű Kóborral szemben Elefánt némileg alulmarad. Pedig még angol konzulens is segítette, jelesül J.C. Connington.
Ezzel együtt mégis az End of the World/Take Your Time/Ki őrzi…Who Saves the… hármas a kedvencem. De az előttük és utánuk lévő két instrumentális darab sem rossz, sőt!
A szintén énekmentes, de füttyel operáló Szirén ugyancsak a korong kiemelkedő momentumai közé tartozik.
Visszatérve a fent említett triumvirátusra, az End of the World egy hangulatos lírai szám, ének fronton talán a lemez legerősebbje. A "feleselgetős” refrén működőképes, egyes sorokat magasabb hangfekvéssel énekel benne az öreg. A Take Your Time pedig az egyik leggyorsabb, legkeményebb dal az albumon. Talán ebben énekel legKóborosabban Molnár Úr. A leállós középrész szintén pöpec, azzal a narráció szerű intermezzóval! A Ki őrzi…Who Saves the… pedig művészileg emelkedik ki. A refrén először magyarul, majd angolul hangzik el. Amibe Elefánt segítségére sietnek egy kéttannyelvű iskola énekkarának tagjai. Általában a gyermekkórus a rockzenében kiváltja a giccsfaktort, itt valahogy mégis teljesen odaillő.


Konklúzióként elmondható, hogy a kevesebb több lehetett volna. Túl sok ez a 16 nóta és az óra fölötti játékidő. Arányait tekintve van 5 erős, 6 átlagos és 5 gyengébb szerzemény a lemezen. Tehát a jók és a rosszak kioltják egymást, így marad a közepes osztályzat. Azt is mondhatnám, hogy a mester maradjon a kaptafájánál, azaz Molnár Gyuri maradjon csak meg gitárosnak. Mégis inkább díjazom a próbálkozását, hisz a beharangozott, jövő évre ígért új Omega album szempontjából biztató jel, hogy Elefántnak van mondanivalója. Még ha ezt nem is sikerült tökéletes formába öntenie…

Elefant_Omega_Red_Fighter_2015
Kiadó:
Stílus:
Rock
Értékelés:
 
Pont
: 6 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Az építész és az idegen (04:41)
2.Szaharában (03:52)
3.Könnyek is sírnak (04:07)
4.Hipnózis (05:06)
5.Dél keresztje (05:09)
6.Csillogó szemed (03:46)
7.A régi bor (04:16)
8.Omega red fighter (03:10)
9.Szirén (03:36)
10.Mata Hari (03:38)
11.Omega 144 (04:24)
12.End of the World (No regrets) (03:32)
13.Take your time (03:46)
14.Ki őrzi.../Who saves the... (04:05)
15.Ismerkedés (02:25)
16.Kutyapiszok (03:12)
Írta:
oldboy
2015. december 23., szerda, 12:34
Facebook:
Omega - Decades (2015)
Kritika, oldboy @ 2015. december 20., vasárnap, 12:51
Omega 50 - 2012.10.06. Papp László Sportaréna
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2012. október 8., hétfő, 22:22
Koncertek
Kvelertak
március 10.,
Dürer Kert
április 11.,
Backstage München
május 16.,
Arena
június 11.,
Pannonia Fields
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.04 seconds to render