
A csapat bemutatkozó EP-je - ami a
Bandcamp oldalukon szabadon elérhető (meg itt lentebb is meghallgathatjátok) - egy rövid dühkitörés. Ahogy az EP címe is mondja, itt bizony gyűlöletcore a játék neve. Ahogy a bemutatkozó anyagukban megfogalmazták, ez egyfajta terápia számukra a hétköznapokon összegyűlt feszültség levezetésére, hasonlóan az orwell-i két perc gyűlölethez. Azt is megemlítették, hogy itt azokat az ötleteiket is ki tudják dolgozni, amit az
ALS keretein belül nem.
Nem mondom, hogy egyszerű a dolgom, mert mit lehet írni egy tíz perces dalcsokorról? Máshol esetenként egy dal is hosszabb, mint ez az EP...
Megpróbálom azért, mégpedig valahogy úgy, hogy nem kimondottan a zenére helyezem a hangsúlyt. Mert mit írhatnék róla, nem túl bonyolult, de nagyon agresszív old-school HC, annak minden ismérvével. Kiabálós ének, gyors darálás, stb. Akad némi thrash meg grind is a hatások között, hogy ki ne felejtsem. A banda olyan csapatokat tart etalonnak, mint a
Lock Up, a
Terror, a
Biohazard, a
Sepultura vagy a
Napalm Death.
Talán nem hülyeség még a
Sick Of It All vagy a
Madball nevének emlegetése sem, ha már hatásokat vagy párhuzamokat keresünk...

Úgy gondolom, nem sértődik meg a csapat, ha azt mondom, hogy véleményem szerint az összhatás az, ami miatt érdemes időt adni a Hit by a School Bus-nak. Azt, hogy zeneileg rendben vannak azt úgyis bizonyították már az anyazenekarukban.
Szóval, képzeljétek el, hogy adott egy trió, melynek két tagját ismeritek egy modern death metalt játszó csapatból, amely sokféle zenei stílusjegyet ötvözve készíti anyagait. na, ha itt is valami hasonlóra számítotok, akkor keserves csalódás fog érni. Itt ugyanis tényleg nem a technikán, hanem a pőre dalokon van. Nincs díszítés csak durvulás, hogy oldódjon a feszültség.
Nekem főképp az Urban Discipline/State of the World Address korszakos Biohazard ugrik be Maciék zenéjéről, így elég könnyen tudtam is azonosulni a dalokkal.
A Hogwash c. dalt emelném ki, ami az EP leghosszabb tétele a maga bő három percével. Itt a kissé visszafogott tempó jót tett a dalnak. Külön tetszik a szövegmondásos rész benne. Jó súlyos lett a dal, na! De az anyag felépítését tekintve is jól helyezték el, mert így van némi pihenő a nagy rohanásban.
A felvétel teljesen ház körülmények között készült, aminek igazság szerint manapság már sok jelentősége nincs, de azt el kell ismerni, hogy nem végeztek rossz munkát ezen a téren sem Nedoék. Amit kell, azt hallani, a kellő kosz is ott van, de a dögöt se ölték ki a hangzásból.
Az angol nyelvű szövegek is maximálisan a koncepciónak vannak alárendelve, azaz a düh, az aggresszió levezetését szolgálják. Azt gondolom, lesz ez még jobb is, főképp, ha a Hogwash jellegű némileg komplexebb irányba is elkalandoznak a következő anyagon.
Zúzzatok a bandával!