Raven Kings (2014)

A Nichlas Englin (ex-In Flames, ex-Gardenian) vezette Engel számomra egy divatzenekarnak indult. Valószínűleg 2005-ben, a debüt lemez megjelenése idején ez valamennyire igaz is volt. Sőt, engem még a kettes és a hármas lemez sem fogott meg túlzottan. Mindíg is hiányoltam az igazán markáns témákat és dalokat. Nos a debüt óta eltelt lassan 10 év. A svéd, hova tovább göteborgi melodikus death metalt a rátelepedő és fagyöngyként kifacsaró metalcore, valamint a patinás zenekarok lassú, de kíméletlen zenei átformálódása szépen koporsóba tette. Az In Flames tök más úton jár, a Dark Tranquility zeneileg átalakult, a Soilwork pedig bár tartja a zászlót, azonban egy kicsit ők is elkezdtek szétcsúszni, zeneileg irányt veszteni. Tökéletesen megértem, hogy ezek a csapatok a természetes belső zenei fejlődés mellett a metalcore által meglopott és learatott metal zenei mérföldkőnek számító göteborgi melodeath-et szép lassan maguk mögött hagyták, vagy már maguk sem tudják, hogy mi is az valójában. Közben aztán csak eltelt az a rohadt 10 év. A metalcore betolta a biciklit a vonat alá, kicsit fellélegezhetett az irányzat és láss csodát, hirtelen lett visszatérő At The Gates, lett visszatérő Carcass és... és az Engel még mindig itt van. Sőt itt volt az elmúlt 10 évben folyamatosan, amíg a többiek feloszlottak, pihentek, hátat fordítottak ennek az egész vonalnak, és most már az ötödik nagylemezüket jelentetik meg.

Valahogy az előzmények után úgy érzem, hogy a 10 évvel ezelőtti sűrű és kibogozhatatlan folyamatok közepette lehet, hogy mégsem ítéltem meg teljesen jól a csapatot. Ettől még persze nem lett azonnal nagy kedvencem az előző négy lemezük, de nem tagadom, hogy a Raven Kings meglepett és napok óta nem kívánkozik ki a lejátszóból. Jó, szögezzük le, hogy a Raven Kings nem az a vérmes és véresszájú göteborgi death, hiszen tele van erősen melodikus hatásokkal és megoldásokkal is, ami azért a Gardenian életművet ismerve nem meglepő Nichlas Englintől. Ettől függetlenül az albumnyitó Salvation és Your Shadow Haunts You kettőse akkora erővel és intenzitással robban be, hogy garantáltan nincs olyan göteborgi melodeath fanatikus, aki ne csettintene elismerően. A vehemensen nyitó album azonnal egyértelművé teszi, hogy a srácok a hőskor hangulatában és megoldásaiban gondolkodnak, nem mellőzve az irányzat fénykorára jellemző ultraszónikus stúdiómunkát sem. Furcsa ezt kimondani, de amellett, hogy bitang erős a megszólalás, minden effekt és a teljes keverés is a bevezetőben felhozott sztárcsapatok legerősebb korszakát idézi és egy cseppet retro az egész. Vagyis inkább nosztalgikus. Mint mondtam, az Engel nem kizárólag a pusztítást tűzte zászlajára, így a tiszta énekes megarefrének baromi jól hozzák ki azt a kontrasztot, ami egy igen egészségesen melodikus és közérthető tartományban tartja a teljes lemezt. Mikael Sehlin orgánuma egyébként erősen megidézi Björn 'Speed' Stridet és amúgy a zene is a Soilwork fénykorára hajaz (Figure Number Five / Stabbing The Drama), ahol még tudtak a srácok kompakt dalokban gondolkodni. Persze az In Flames hmmm... minek is nevezzem? középkorszaka is erősen érződik a srácok riffjein, de hát hogy ne érződne, hiszen ők is részesei voltak a fénykornak, még ha nem is az Engel keretein belül. Persze a szemükre lehet vetni, hogy túl sok a tiszta melódia és a refrén, de hát aki egy picit is képben van a skandinávok dallamérzékével, az természetesen botorságnak fogja az ilyen véleményt találni.

A bő 38 perces játékidő is arra utal számomra, hogy képben vannak a srácok, tudják hol a határ és hol van az a pont, amikor még erőt és energiát ad át ez a fajta dallamos melodeath és nem fordul totális megfáradásba, önismétlő recirkulálásba. Jó lemez tehát a Raven Kings, tele olyan hangulattal, ami egyszerre minőségi nosztalgia, egyszerre modern. Talán egyszerre tud szólni azoknak, akik megélték a göteborgi vonal fénykorát és egyszerre tud szólni azokhoz is, akik később pattantak fel a melodeath szerelemvonatjára. Nem olyan könnyű ezt a vonalat jól mívelni, nagyon nem. Az Engel legénysége most jól ugrotta meg ezt a lécet.





Engel_Raven_Kings_2014
Kiadó:
Stílus:
göteborgi melodeath
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Salvation
2.Your Shadow Haunts You
3.Denial
4.Fading Light
5.My Dark Path
6.I Am The Answer
7.When The Earth Burns
8.End Of Days
9.Sanctuary
10.Broken Pieces
11.Hollow Soul
Írta:
emp
2014. december 13., szombat, 14:35
Facebook:
In Flames - I, the Mask (2019)
Kritika, oldboy @ 2019. április 6., szombat, 12:11
In Flames - The Jester Race (1996)
Kritika, Armand @ 2019. február 20., szerda, 17:40
Mors Principium Est - Embers Of A Dying World (2017)
Kritika, boymester @ 2017. február 7., kedd, 13:59
Mindwarp - A Cold Black Day (2016)
Kritika, boymester @ 2016. augusztus 13., szombat, 18:13
Diesear - Ashes Of The Dawn (2013)
Kritika, boymester @ 2016. január 21., csütörtök, 19:15
Tuska Open Air Metal Festival 2015 - 26-28.6, Helsinki, Suvilahti
Koncertbeszámoló, andiprkl @ 2015. július 13., hétfő, 14:03
Koncertek
Burn My Eyes 25th Anniversary Tour
október 20., 20:00,
Barba Negra
Miyavi - No Sleep Till Tokyo Tour 2019
október 21.,
Barba Negra
Desszert Feszt Budapest IV.
október 24.,
Dürer Kert - Kisterem
Desszert Feszt Extra
november 5.,
Robot
Dragon Fire Tour 2019
november 10.,
Dürer Kert
Swallow the Sun, October Tide, Oceanwake
november 11.,
Dürer Kert
The 69 Eyes - West End Tour 2019
november 12., 20:00,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.052 seconds to render