És íme, itt a másik, előre beharangozott "homárszörny” (ki tudja, melyik regényfolyamban szerepelnek ezek a lények?), vagyis az Elitbolaget kiadó istállóját erősítő Trident. Akik 2010-ben hibernálták magukat, de idén szeptember elsején újjáéledtek, és megjelentették a 3 számos Jezebel EP-t. A dalok szövege tematikus. A sztori a Twin Peaks-éhez hasonló, azaz adva van egy eltűnt fiatal lány, a hatóságok pedig kezdenek kifutni az időből, hogy megtalálják az emberrablót, és kiszabadítsák a leányzót. Semmi sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első blikkre tűnik, ráadásul még természetfölötti erők is beleszólnak a játszmába. Ennyit a történetről.

Zeneileg a Trident azt a fajta ösztönös, agresszív, súlyos HC alapú metalt csapatja, amit anno a ’90-es évek táján előszeretettel neveztek crossovernek. Mindenesetre metalcore-nak semmiképp se titulálható ez az ötvözet!
Hasonló, csak színesebb, változatosabb muzsikában utazik a hazai Conan’s First Date is. Előrebocsájtom, ez egy rövid kritika lesz. Nem tudok és nem is akarok három nótáról oldalakat írni. Azért pár szót mindegyikről ejtek.

1. She Walked Through Darkness: kiváló kezdés! Mocsok-mód riffelő gitárok, grúvok, röfögő basszus, erőteljes dobolás, a stílushoz illó vokalizálás. Minden a helyén van! A korai Mastodon és a Gojira neve is beugrik egyes témák kapcsán. A vége felé a csordavokál újabb plusz pontot jelent.
2. The Dove and the Fire: az Uprising 2 válogatáson is szerepel ez a szerzemény. Nem véletlenül. Még magasabb sebességi fokozatra kapcsolnak benne. Ha az első dal cirkálósúlyú, akkor ez már egyértelműen nehézsúly kategóriás. Lezúz, mint tette minden ellenfelével Mike Tyson fénykorában!
3. Time Was Never On Our Side: ez sem piskóta, vattacukor-romantika! Modern thrash/HC elegy, a jobb fajtából. Ha valakinek az első két Machine Head korong is felsejlik hallatán, úgy gondolom helyes az észrevétele.

Három dal, 11 percben.
Mindent elsöprő lendület, semmi cicó!
Nesze Nektek: