Lime Veins Bleed Rust (2014)

2011. környékén hallhattunk először a Karstról a Cleaning A Cave című lemezük kapcsán. Az akkor egy jó kezdésnek bizonyult, punkos - blackes alapozásnak, amiről érezhető volt, hogy sokat fog még fejlődni a társaság, mivel eléggé sikerült elrúgni magukat a műfaji kötelezvényektől, és hozni valami izgalmasat. Czakó Dani dobos és akkor még gitáros hathatós közreműködésével készült az a kiadvány, viszont nem sokkal utána a tényleges csapat is összeállt, így ez a lemez már egy konkrét zenekar képét mutathatja.
Zavarban vagyok, amikor a Karstot kategorizálnom kell, mert bár hallok benne egy kisebb adag black metalt, legfőképpen a sikoltva károgó ének miatt, és Dani dobolása is leginkább erre hajlik, viszont a gitár szerintem egyáltalán nem blackes, inkább hallom sokszor funkynak, vagy alter rocknak némi punk éllel. A post rockhoz viszont nem elég modern, a basszusgitárral együtt hallgatva meg már egyenesen - nem tehetek róla - a Red Hot Chili Peppers ugrik be sokszor.


A Halogató kezdésekor azonnal átjön a szimpla hangszedők könnyen befogadható barátságos tónusa. Ez a gitár nem dörög, nem morog, nem nyom el semmit, mégis hallható, de csak a saját tónusában. Ez lenne a gitár hangja, bizony... A sorvégi bontott akkordok pedig könnyeddé, már-már nyáriassá teszik a hangulatot, ahogy a második dal kezdése is. Viszont utána gyorsan triolás ütemekre vált a dob és a pengetősök is, hihetetlenül jó lüktetést adva a zenének. A basszus itt különösen jól dobog. Az akkordok szürreálisak, a kiállós résznél pedig egyenesen lebegősen - lágyan andalognak. A kiadvány egyik legjobb dala szerintem a Szagodakvusz. A második kiállásnál tovább fokozza a hangulatot Dani cinjátéka. Danira egyébként is jellemző a kifinomult, mégis erőteljes dobolás (ha nem tudnám, hogy tanulta a hangszer kezelését, akkor is erre tippelnék), egyszer a nagy hazai metal lap egyik munkatársa mondta róla, hogy jó nézni, ahogy dobol. Az egyébként elég hosszú tétel a végefelé kimondottan művészi lesz, már - már jazzes. A legvégén a "tücsközés" nem derült ki számomra, hogy gitárral vagy szintetizátorral készült-e, de nagyon hatásos.
Kristóf hangja romboló, néha átszűrődik Dani is mellette, ahogy hangemberkedik, a zenei sokszínűség mellett nagyon jól fekszik a dolog.
Az Eszmélve című nótában is kimagaslóan teljesít Tamás basszeron, aki akkoriban érkezett a csapatba, mikor a Cleaning a Cave kijött. Nem játszik túl bonyolult dolgokat, de kőkeményen beledöngöli az alapot a zenébe. A Fajkísérletben szintén határozottan kezd be, és a továbbiakban is nagyon érzi a feladatát. Hubicska úr pedig pimasz red hot chili pepperses trillákat tol a magasabb tartományokban. Ennél a nótánál az összkép nagyon a Flea - Navarro kettősre emlékeztetett (számomra Dave Navarro volt a Chili gityósa nem Frusciante). Közben Dani veri kíméletlen blastjeit, és igen, ez természetesen különbözik a Chilitől, de csak a témákat illetően, a dobhangzás egy az egyben Chad Smith dinamikusan akusztikusra kevert dobjának a hasonmása.
A Norák és lidércek az egyik promós dal a lemezről. Gyors, energikus punk - black rakéta, igazi elsöprő tétel, megint csak könnyeden elegáns gitározással, határozott basszusjátékkal, és vért forraló vokális megoldásokkal. A közepén hallható egy igazi inyenc rész, furulyával, amire Dani ízes dobalapot ver, és az összkép azt mutatja, hogy ismét magasan iskolázza le a Karst a hazai extrém zenei mezőnyt. Szóval csak ahogy a múltkor is, Emp barátom megjegyzése jut eszembe (igen, akkor nevesítsük), miszerint az a baj a magyar black bandákkal, hogy jól nyomják, de csak a kötelezőt hozzák. Ez aztán a Karstra nagyon nem igaz. Itt van bátorság, és fantázia is. Lazaság, elengedettség, nulla görcs. Csak az ösztön és a tehetség.
Nem is nyomja őket semmi nagyobb hazai médium, mert jaj, mi lesz, ha majd nem szopja be ez a bárgyú közönség, és nem fogynak el azok a kurva lemezek. Ez jellemző erre az országra sajnos...

"...Nincs még egy állat, amely magát mérgezi és közben élvezi..." - okádja közben ránk Kristóf (vagy Dani?), de ezt érdemeljük...

Ezután jön a Kistérségi, ami ritmikáját tekintve az egyik leghatározottabb, és legprogresszívebb darabja a műnek. Ez is kint van promóként a banda Bandcamp oldalán. Málházás, döngölés, a hideg ráz tőle.

"...Karóba húznám az összes véglényt..."


A Halomra megint csak egy érdekes színfolt, nem jazzesen kezdődik, hanem az ott konkrétan jazz. Aztán egy hihetetlen visszhanggal sokszorozott szövegezés következik... Hát kérem... Hallani kell. Evont analóg szintetizátorhangok zárják le a tételt, mintha csak szemét módon tudnák, hogy mitől olvad le rólam a hanyag gőg, és vetem magam hasra a művészet előtt...

A szövegek... Első hallgatásra azt hallani, hogy egyedül ez az a része a lemeznek, ami nem száz százalékra patent. Természetesen messze jobb annál a szarnál, amit a hazai "nagyhatalmas" bandák hoznak. Mindenhogy jó, csak egy ilyen izgalmas zenéhez egy leheletnyivel többet csiszoltam volna őket. Apró kis helyrehúzásokkal tökéletes produkció lenne a végeredmény... Főleg úgy, hogy a mondanivalók erősek, és sajnos sokszor aktuálisak is, emberi jellemünket nagyon jól tükrözik.

"A szakadék szélére szorulva
A szemétben meddő édesanya
Nájlonburokban ad életet
Fröccsöntött gyermekének"


Miért adok mégis maximális pontszámot az anyagra?
Azért, mert kőkemény útmutatásnak érzem a hazai porondon, a nemzetközin meg szintén élvonalbelinek. És az angol dalszövegek is ritkán sütnek a profizmus erejével, ez itt, amit hallunk, pedig azért még profi, csak párszor kellett volna még egy nagyon kicsit kalapálni.

Ez a Karst második lemeze, Az első is nagyszerű volt, de itt nagy lépésekkel haladtak előre a minőség létráján, így ezt is figyelembe véve semmi okom levonni egy tizedet sem.
Ez kéne a hazai mezőnynek, ez rázná fel az állóvizet, de zenei döntéshozóink ilyesmit nem szoktak erőltetni...
Gyanítom, most sem fogják... A Karst viszont aktívan koncertezik, így talán van rá egy fikarcnyi esély, hogy kikaparják ők maguknak azt a gesztenyét. Sok szerencsét hozzá!
Év lemeze gyanú...

Karst_Lime_Veins_Bleed_Rust_2014
Kiadó:
Stílus:
extrém rock - metal punkosan - funkosan - progosan
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Halogató (02:38)
2.Szagodakvusz (06:19)
3.Eszmélve (03:43)
4.Fajkísérlet (Prelude to Halomra) (05:21)
5.Norák és lidércek (06:54)
6.Kistérségi (03:55)
7.Savós (04:46)
8.Halomra (07:24)
9.Footprints of Harrison Crabfeathers (03:16)
10.Van egy malom (04:45)
Írta:
Nagaarum
2014. július 5., szombat, 08:26
Facebook:
Nagaarum 2014. július 8., kedd, 14:46
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Szavak nélkül:


--
Nagaarum YouTube Csatorna
Koncertek
European Galactic Terrortour
február 7.,
Barba Negra
World Dominion Tour 2020
február 20.,
Barba Negra
Kvelertak
március 10.,
Dürer Kert
április 11.,
Backstage München
május 16.,
Arena
június 11.,
Pannonia Fields
továbbá
© 2001-2020 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.062 seconds to render